A Grönland körüli balhé miatt talán kicsit kevesebb figyelem jutott Donald Trump egy másik húzására, a Béketanács (Board of Peace) létrehozására. De hogy is áll most ez, és Orbán Viktoron kívül miért nem fogadta el az amerikai elnök javaslatát egyetlen más európai vezető sem?
A Béketanács eredetileg a gázai rendezéshez köthető intézmény lett volna, amely az amerikai közvetítéssel (nyomásra?) létrejött húszpontos gázai békemegállapodás végrehajtását, illetve az övezet újjáépítését felügyelte volna.
Azonban a tanács alapító okiratában egyetlen egyszer sem szerepel sem a „Gáza”, sem a „palesztin”, sem az Izrael szó. Mi lesz tehát a tanács célja, és milyen felhatalmazással fog működni? Senki sem tudja pontosan egyelőre.
Némi zűrzavar van a felröppent, egymilliárd dolláros „tagdíjjal” kapcsolatban is. A legfrissebb értelmezés szerint a meghívott tagoknak első körben nem kell fizetniük, és három évig mindenképp a tanács tagjai maradhatnak. Azonban ha befizetnek egymilliárd dollárt (ez jelen árfolyamon nagyjából 333 milliárd forint), akkor a tagságuk állandóvá változik – de a tagságot egyébként Trump személyes hatáskörben is meghosszabbíthatja. Arról nem szól a fáma, hogy az esetleges befizetésekkel mi történne, az alapító okirat szerint azokat „a kiadások fedezésére” használnák fel. De hogy ez éppenséggel mondjuk gázai iskolák újjáépítését, vagy a Béketanács üléseinek költségeit jelenti-e, az már a jövő kérdése.
Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy az irat szerint Trump nem az Egyesült Államok elnökeként vezetné elnökként a tanácsot, hanem személyes jogon, méghozzá „határozatlan időre” – azaz adott esetben második elnöki ciklusa után is tovább elnökölné a testületet. Az elnök ráadásul gyakorlatilag teljhatalmat élvez a szervezetben, dönthet a tagok meghívásáról, új alszervezeteket állíthat fel és oszlathat fel, sőt utódjáról is dönthet.
Nem egyértelmű, hogy pontosan mi a jogállása a Gázai övezet kapcsán gyakorlati teendőket ellátó, a Béketanács alá rendelt végrehajtó tanács alapító tagjaiként megjelölt Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, Steve Witkoffnak (Trump közel-keleti, de az orosz-ukrán béketárgyalásokban is központi szerepet játszó különmegbízottja), Tony Blair volt brit miniszterelnöknek, Jared Kushnernek (Trump veje, aki szintén fontos szerepet kapott mind a gázai, mind az orosz-ukrán béketárgyalások során). Rubio például külügyminiszterként vagy Trump személyes kiválasztottjaként tagja ennek az alszervezetnek? Mi történik akkor, ha valaki valamilyen okból kiválik?
A végrehajtó tanácsban egyébként a fentiek mellett helyet kapna Haszán Rashad, az egyiptomi hírszerzés főnöke, Reím al-Hasimi, az Egyesült Arab Emírségek nemzetközi együttműködési minisztere, Marc Rowan amerikai milliárdos, Jakir Gabaj ciprusi–izraeli üzletember, Sigrid Kaag, az ENSZ volt emberi jogi koordinátora; a testület vezetője pedig az ENSZ volt közel-keleti megbízottja, a bolgár Nyikolaj Mladenov lesz.
Mindennek fényében abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a meghívott állam- és kormányfők esetében vajon mi a helyzet. A híradások szerint Trump „országokat” hívott meg a testületbe, de adott esetben akkor el tudjuk mondjuk képzelni, hogy májustól Magyar Péter foglalja el Orbán Viktor helyét a tanácsban, ha úgy alakul? (Emlékezzünk, az orosz olajvállalatok elleni amerikai szankciók alóli – máig tisztázatlan feltételekkel – kapott mentesség kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy ez egy „személyfüggő” megállapodás, azaz addig érvényes, ameddig az amerikai elnököt Donald Trumpnak, a magyar kormányfőt pedig Orbán Viktornak hívják.)
Csatlakozók és bizonytalankodók
Ez a sok bizonytalanság az egyik oka annak, hogy sok meghívott egyelőre nem adott egyértelmű választ. Igaz, a meghívottakról sincs hivatalos, egyértelmű listánk. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Fehér Ház egy tisztviselője szerint „nagyjából 50” állam kapott meghívást, míg két másik amerikai tisztviselő „körülbelül 60” meghívottról beszélt.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A csütörtöki, davosi ünnepélyes aláíráson végül a következők látták el kézjegyükkel a Béketanács megalapításáról szóló dokumentumot (Belarusz még jelezte csatlakozását, de a szankciók alatt álló rezsim képviselője nem volt ott az aláíráson):
- Javier Milei argentin elnök
- Ilham Alijev azeri elnök
- Isza bin Szalman al-Kalifa bahreini sejk
- Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök
- Kaldún al-Mubarak, az Egyesült Arab Emírségek végrehajtó hatóságának elnöke
- Prabowo Subianto indonéz elnök
- Ajman Szafadi, Jordánia miniszterelnök-helyettese, külügyminisztere
- Mohamed al-Táni katari miniszterelnök
- Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök
- Vjosa Oszmani koszovói elnök
- Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
- Nasszer Bourita marokkói külügyminiszter
- Gombojavin Zandanshatar mongol miniszterelnök
- Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök
- Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök
- Santiago Peña paraguayi elnök
- Fejszál Farhan al-Szaúd szaúdi külügyminiszter
- Hakan Fidan török külügyminiszter
- Savkat Mirzijojev üzbég elnök
„Ebben a csoportban minden egyes embert kedvelek”
– mondta Trump, végignézve a davosi aláírókon.
Az Egyesült Királyság és Kína egyelőre kivár (Oroszország álláspontjáról majd később).
„Ez egy olyan szerződésről szól, amely sokkal szélesebb kérdéskört érint, és aggodalmaink vannak azzal kapcsolatban, hogy Putyin elnök a része valaminek, amiben a békéről van szó”
– mondta Yvette Cooper brit külügyminiszter.
Meghívást kapott egyébként XIV. Leó pápa is. A Vatikán Pietro Parolin bíboros, külügyminiszter szerint fontolgatja a választ, de hozzátette, hogy vannak kétségek a kezdeményezés és a nemzetközi jog összeegyeztethetőségével kapcsolatban.
Különlegesen kényes Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök helyzete. Ő első körben hevesen kritizálta, hogy az elméletben a gázai rendezést koordináló végrehajtó tanács összetételébe nem kapott beleszólást Izrael, később aztán úgy nyilatkozott, hogy elfogadta a meghívást.
Kiemelendő Kanada esete is. Mark Carney miniszterelnök eredetileg meghívást kapott a tanácsba, de aztán – talán a nagy port felvert davosi beszédének hatására – Trump csütörtökön visszavonta a meghívást.
„Ez a levél annak a jelképe, hogy a Béketanács visszavonja Kanada meghívását a valaha összeállított legrangosabb Vezetőkből álló Tanácsba”
– írta az amerikai elnök, ezzel is megmutatva, hogy milyen abszurd helyzetekhez vezethet, ha egyetlen ember személyes döntéseire épül egy nemzetközi szervezet – különösen akkor, ha ez a bizonyos ember éppenséggel az igencsak impulzív Donald Trump.
Európának kétségei vannak
Az Európai Unióban azonban világosabb a kép. Ha megnézzük a listát, feltűnő lehet, hogy a csatlakozók között Magyarországon kívül csak Bulgária képviseli az uniós tagállamokat. Bulgária nevében egyébként a decembere elején lemondott Roszen Zseljakov miniszterelnök is aláírta a dokumentumot. Jellemző azért, hogy e lépésért heves kritikákat kapott a bolgár ellenzéktől, amelynek vezetői szerint egy ilyen horderejű stratégiai kérdésben nem egy lemondott kormányfőnek, hanem a bolgár parlamentnek szabadna csak döntenie. A francia, a német, a svéd és a szlovén kormány viszont már nemet is mondott az ajánlatra, ahogy az unión kívüli, de NATO-tagként az európai védelemből és Ukrajna támogatásából is fontos részt vállaló Norvégia is.
A visszautasítás mögött különböző súlyozással, de ugyanazok az indokok vannak. Nyilvánvalóan vonakodnak egyfelől elköteleződni egy ilyen tisztázatlan célokkal és jogkörökkel, egyelőre csak körvonalakban létező szervezeti és működési modellel rendelkező testület mellett.
Sokak számára önmagában kizáró ok Oroszország, pontosabban Vlagyimir Putyin esetleges tagsága a tanácsban. Azt tényként kezelhetjük, hogy a háborús bűncselekmények vádja miatt nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló orosz elnök meghívót kapott a Béketanácsba, ezt ugyanis mind amerikai, mind orosz források megerősítették. A válasszal kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Trump szerda este azt állította, hogy Putyin elfogadta a meghívást, míg Putyin maga azt mondta, hogy a külügyminisztériumot utasította, hogy vizsgálja meg a kérdést és vitassa azt meg Oroszország „stratégiai partnereivel”.
Azonban az Ukrajna legszorosabb szövetségesei közé tartozó európai államok egy jó részének már az orosz tagság lehetősége – illetve Belarusz tagságának már bejelentett ténye – elég ahhoz, hogy a távolmaradás mellett döntsenek. A morális megfontolások mellett persze adott esetben belpolitikai megfontolások is szerepet játszhatnak. Az ideológiailag a trumpi vonaltól nem messze helyezkedő, Orbán Viktor felé is baráti húrokat pengető Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök például úgy reagált Lengyelország meghívására, hogy az megtiszteltetés, de olyan politikusok is meghívást kaptak a Béketanácsban való részvételre – az agresszor Putyin orosz és Lukasenka belarusz elnök –, akikkel neki biztosan nem egy az útja.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy „senkinek nem engedjük, hogy kijátsszon minket”. De eleve mutatja a szervezet körüli zűrzavart, hogy a Lengyelországnak szánt meghívót úgy látszik, Nawrocki kapta, aki ugyan fontos szereplője a lengyel külpolitika alakításának, de a kormánnyal és a külügyminiszterrel együtt Tusk arra is figyelmeztetett, hogy bármilyen nemzetközi szervezetbe történő belépés csak a kormány jóváhagyásával és a parlament ratifikációjával történhet meg. Mindenesetre bármilyen lengyel politikus számára politikai öngyilkossággal érne fel Putyin mellett mosolyogni egy nemzetközi szervezet ülésén.
Abcúg ENSZ?
Az igazi gondot azonban nem is annyira a gyakorlati, hanem az elvi problémák jelentik. Sok európai kormány Trump lépését az ENSZ, illetve a második világháború óta fennálló világrend elleni újabb nyílt támadásnak értékeli.
„Ez egy ’Trump Nemzetek Szövetsége’, amely figyelmen kívül hagyja az ENSZ alapító okiratát”
– fogalmazott egy uniós diplomata.
És ez nem valamiféle rosszindulatú feltételezés. Trump maga beszélt Davosban arról, hogy az ENSZ ugyan jó célokkal született, de ezeket nem igazán tudta elérni. A Béketanács alapító okiratában pedig ez olvasható:
„A tartós békéhez pragmatikus ítélőképességre, a józan észre épülő megoldásokra, és a túl gyakran kudarcot vallott intézményektől és megközelítésektől való elszakadáshoz kellő bátorságra van szükség.” És „szükség mutatkozik egy rugalmasabb és hatékonyabb nemzetközi békeépítő testületre”.
Az amerikai elnök pedig már korábban is elég egyértelművé tette, hogy mi a véleménye az ENSZ-ről, legutóbb talán akkor, amikor több tucat, jórészt az ENSZ égisze alá tartozó nemzetközi szervezetben mondta fel az Egyesült Államok tagságát.
Hasonló hangokat ütött meg Orbán Viktor is.
„A létező nemzetközi intézmények csődöt mondtak. Ezért van a világban ennyi veszélyes helyzet, és ezért vannak háborús régiók. […] Ezért szükség van arra, hogy amit eddig csináltunk, azt hagyjuk abba, és hozzunk létre új intézményeket”
– mondta az aláírásra indulva a magyar miniszterelnök.
Az ENSZ egyébként visszafogottan reagált. António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője úgy fogalmazott, hogy hisznek abban, hogy minden tagállamuk szabadon csatlakozhat bármilyen csoporthoz, Farhan Haq ENSZ-szóvivő pedig annyit mondott: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete folytatja a munkát, amelyre felhatalmazást kapott.”
Annalena Baerbock korábbi német külügyminiszter, jelenleg az ENSZ közgyülésének elnöke viszont – ugyan a Béketanácsot konkrétan nem említve – arról beszélt, hogy az ENSZ az egyetlen szervezet, amelynek megvannak a jogi és morális lehetőségei minden állam összefogására, legyenek azok kicsik vagy nagyok.
„És ha ezt megkérdőjelezzük […] visszaesünk, és nagyon, nagyon sötét időkbe.”
Az uniós vezetőket tömörítő Európai Tanács csütörtök esti, eredetileg egyébként főként a Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetéseire adott megfelelő válaszlépések ügyében összehívott ülésén szóba került a Béketanács ügye is.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A szintén meghívott Ursula von der Leyen egyelőre nem adott egyértelmű választ, de António Costa, az Európai Tanács elnöke így foglalta össze az uniós aggodalmakat a kezdeményezéssel kapcsolatban:
„Komoly kétségeink vannak a Béketanács alapokmányának több elemével kapcsolatban, különösen annak hatókörét, irányítási rendszerét, valamint az ENSZ Alapokmányával való összeegyeztethetőségét illetően. Ugyanakkor készek vagyunk együttműködni az Egyesült Államokkal a Gázára vonatkozó átfogó béketerv végrehajtásában, amelynek keretében a béketanács átmeneti igazgatásként látná el feladatát, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanács 2803. számú határozatával.”
Egyelőre tehát nem teljesen világos, hogy a Béketanács valamilyen inkább ceremoniális testület lesz-e, amelynek fő célja Donald Trump nemzetközi presztízsének erősítése, illetve az amerikai elnök a Nobel-békedíj (valódi) megszerzéséért folytatott küzdelmének előmozdítása, vagy éppenséggel az ENSZ leváltása egy Trump személyes felügyelete alatt álló, az ő személyes preferenciái alapján összeállított – és személyes sértődései nyomán karcsúsított – testületre.
Akárhogy is van, Magyarország (vagy mindenesetre Orbán Viktor) teljes mellszélességgel kiállt mellette, egy újabb ügyben vállalva a törpe kisebbség szerepét az Európai Unióban.
A japán gazdasági teljesítmény 17 hónapja a leggyorsabb ütemben nőtt januárban. 
