Egy év alatt, májustól májusig számolva 25 399 fővel több, 3,525 millió munkavállaló dolgozott Ausztriában az ottani érdekvédelmi szervezet adatai szerint. (Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger.) Eközben a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma majdnem hajszál pontosan ugyanannyival, 25 335 fővel nőtt.
Ezzel a külföldiek aránya az összes munkavállaló között 17,4 százalékkal újabb csúcsra nőtt – nagyjából minden hatodik dolgozó külföldi.
Kilencből egy magyar
Valamint minden kilenc külföldiből nagyjából egy magyar, ugyanis 612 ezer főből 68 602 volt a magyar állampolgárságú. Ez jelentős, 4446 fős emelkedés az előző hónaphoz képest, egy év alatt ugyanakkor csak 5326 fős bővülés, a korábban megszokott 8-10 ezernél alacsonyabb.
Ám a magyar munkavállalók aránya nincs csúcson, a rekordot ugyanis 69 954 fővel júliusban mérték. Télen és nyáron, a két osztrák turistaszezonban általában rekordok szoktak dőlni, ám ezen a télen a csúcs elmaradt. Az utóbbi nagyjából egy évben inkább stagnáláshoz közeli állapotról beszélhetünk. (Lásd a grafikont.) A nyarat persze majd még meglátjuk.
A románok jobban jönnek
Úgy tűnik, a tavaly januári nyitás óta, amióta a bolgárok és a románok szabadon vállalhatnak munkát Németországban és Ausztriában, a román állampolgárok lettek a magyarok fő vetélytársai. Májusban 1881 fővel, egy év alatt 5775 fővel dolgoztak többen Ausztriában, mint korábban, jelenleg 39 300-an vannak, tehát egyelőre jóval kevesebben, mint a magyarok.
Jugók vagy nem jugók?
A törököket már réges-régen, 2012 elején megelőztük, a legnagyobb vetélytársaink a németek (sajtóhírek szerint főleg a szegény kelet-német vidékekről érkezők). Ha a volt Jugoszlávia összes utódállamát összeadjuk, akkor viszont 161 ezer főt kapunk, ami az utóbbi egy évben 4300 fővel nőtt, főleg a szerbiai és koszovói állampolgárok révén.
Ha így nézzük, a magyarok csak a harmadikak a németek és a „jugók” után, a Jugoszláviát részekre bontjuk, akkor a másodikak vagyunk.
40 százalék az ingázók aránya?
Nagy kérdés, mennyien élnek kint, és hányan ingáznak. (Valamint a feketemunkások, vagy a szürkék, azaz pár órára bejelentett, de többet dolgozó alkalmazottak aránya is, de erről még nehezebb számokat találni.)
A Kurier.at két évvel ezelőtt 40 százalékra tette az ingázók arányát a magyar dolgozók között. Szerintük főleg Kelet-Ausztriában, a turizmusban és az építőiparban, esetleg a munkaerő-kölcsönzésben, szezonálisan találtak munkát hazánk fiai.
Kevesebb román a vártnál
A román polgárok 2014 januárjától várható beáramlásáról akkor még úgy vélekedtek, hogy 10-ről 18 ezerre fog növekedni évente. (Annak alapján, hogy a durván tízszer akkora német munkaerő-piacon a becslések 100-ról 180 ezerre prognosztizálták a bővülést.) Az első évben, 2013 december és 2014 december vége között 9400 román állampolgárral több dolgozott az alpesi országban, az utóbbi egy évben viszont, amint említettük, csak 5775 fő volt a növekedés.
Én eljöttem Ausztriába fél pénzért
Az osztrák állami média, az ORF év eleji cikke is azt mondja, az eredetileg becsültnél kevesebb külföldi munkaerő érkezett az országba. Aki viszont jött, az csak alig több mint a felét keresi az osztrákokénak, mégis ugyanannyira elégedett – állítják.
Míg ugyanis a hazai munkaerő átlagos órabére 15 euró, addig az ingázók 8 eurót kapnak. Ám még ez is a kétszerese annak, amit otthon keresnének – írják.
A politikusok rágják a csontot
Azt hitted, fel fogunk zárkózni a nyugati bérekhez? Már hivatalos, hogy ez tévedés. Úgy tűnik, amikor egymillió munkahelyet ígértek, elfelejtették hozzátenni, hogy csak igen alacsony bérekért.
Eközben a sógoroknál is kampánytémává vált a külföldiek munkavállalása, több politikai erő is változásokat követel az ország keleti részében. Elsősorban a magyaroknak mennek neki, holott a statisztikák szerint inkább a németeknek és dél-szlávoknak kellene.
Az FSZB letartóztatott négy gyanúsítottat, akiket azzal vádolnak, hogy ukrán tervezésű merényletet készítettek elő magas rangú orosz katonai tisztségviselők ellen. 
