A polgári légiközlekedést is érinti, hogy az illetékes orosz hatóság, a Roszaviácija 4900 méterre csökkentette a moszkvai repülőterek közelében megengedett maximális repülési magasságot.
A korlátozásokat biztonsági okokkal indokolják: a cél, hogy csökkentsék a Moszkva környéki járatok számát, és veszély esetén lehetővé tegyék a gyors leszállást, írta a Kommerszant orosz napilap.
Szakértők úgy vélik, hogy az új szabályozások „a katonai műveletek” (az orosz-ukrán háború) végéig érvényben maradhatnak, sőt, Moszkvát követően más régiókra is kiterjeszthetők, amennyiben erősödnek az ukrán támadások.
A három nagy repülőtér is érintett
A Roszaviácija a moszkvai központi irányítóövezetben (MUDR) a polgári repülőgépek repülési magasságát a 160-as repülési szintre (azaz a már említett 4900 méterre) korlátozta. A Kommerszant a Légiközlekedési Információs Központ kiadványában fedezte fel az ide vonatkozó, légtérhasználóknak szánt közlést.
Fotó: DepositPhotos.com
A kormányzati gépek – a polgári repülőterek közelében – szintén ilyen magasságig emelkedhetnek, az orosz és külföldi légitársaságok tranzitrepüléseit pedig megtiltották.
A közlemény kimondja, hogy a korlátozások augusztus 26-ig vannak érvényben. A Kommerszant szerint a szakemberek ugyanakkor arra számítanak, hogy azok hatályát meg fogják hosszabbítani. Az intézkedés érinti a három legfontosabb moszkvai polgári repülőteret, Seremetyevót, Vnukovót és a Domogyedovót is.
Az orosz kormányzati és szakmai szervezetek több helyütt hangsúlyozták, hogy az intézkedéseket a repülésbiztonság garantálása érdekében hozták meg.
Egy, a Közlekedési Minisztériumhoz közel álló forrás a lapnak arról beszélt, hogy a korlátozások bevezetése előtt a Moszkva légterébe érkező gépek repülési magassága 8250–8550 méteren volt szabályozva. Több légitársaság pilótái is elmondták a lap tudósítójának, hogy korábban a gépek délről és délkeletről jellemzően a 180-as repülési szinten (5486 m), keletről és északról pedig a 220-as repülési szinten (6700 m) érkeztek az úgynevezett megközelítési zónába.
Ukrán támadások Moszkva ellen
Iparági források szerint a változtatásokat biztonsági okokból, a tavasz óta egyre gyakoribb ukrán támadások miatt kezdeményezte a Védelmi Minisztérium (a dróntámadásokról az alábbi cikkben olvashat). A mostani korlátozástól függetlenül már előbb is erőteljesen mérsékelték a járatok számát ebben az övezetben.
A folyamat nem most kezdődött: már június 20-i hatállyal, „további értesítésig”, a Roszaviácija – a Védelmi Minisztérium javaslatára - betiltotta a könnyebb, kisebb gépek repülését 5200 méter magasság felett, egész Közép-Oroszországban.
Az Aeroflot, az S7, az Ural Airlines, a Red Wings, az Azur Air és a Kommerszant által megkérdezett többi légitársaság egyelőre nem kommentálta az intézkedéseket.
Nő az utazási idő és az üzemanyagköltség
Az orosz napilap eltérő becsléseket közöl a magasságkorlátozások pénzügyi és működési teljesítményre gyakorolt, várható hatásáról.
A magasság csökkenésével az üzemanyag-fogyasztás növekszik, a gép sebessége mérséklődik, és csak a korlátozások megszegése esetén lenne lehetséges gazdaságilag hatékony utazómagasságot elérni.
A változás 5-10 perccel növeli a repülési időt repülésenként egyes becslések szerint.
Egy másik légitársaság dolgozója úgy vélekedett, hogy alacsonyabb magasságokon a repülési idő átlagosan 15 perccel fog növekedni. Az üzemanyagköltségek máris emelkedtek, a költségnövekedést a hónap végén fogják felmérni, tette hozzá.
Szakértők úgy vélik, hogy a Dnyeper folyó és Moszkva közötti területre vonatkozó tranzittilalom különösen jelentős hatással bír, olyan légitársaságokat érintve, mint az Aeroflot, a Smartavia és a Belavia. Emiatt a tranzitjáratok menetideje legalább 20-30 perccel fog megnőni.
Ugyanakkor a korlátozások nem annyira komolyak, hogy a légitársaságok ne tudnák az ezek miatt keletkező plusz üzemanyagköltségeket beépíteni a jegyárakba, elkerülve a hirtelen, drasztikus áremelést.
Fokozódó madárveszély
Több szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a megengedett repülési magasság csökkentése növeli a madárütközések kockázatát.
Az egyik A320-as gép pilótája, Andrej Litvinov szerint a 160-as repülési szintre való korlátozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a repülőgép végig a megengedett maximális magasságon lesz, hiszen a repülési szint megválasztását sok minden befolyásolja: a légiforgalmi irányítók határozzák azt meg az aktuális légiforgalmi helyzet alapján, a légtér zsúfoltságától, a zajkorlátozásoktól és egyéb tényezőktől függően.
„Ha hosszú ideig alacsonyan repülünk, a madarakkal való összeütközés veszélye valóban megnő, hiszen például a sasok és néhány más madárfaj akár 2000 méteres magasságban is képes repülni” – tette hozzá.
A madárütközések jellemzően felszállás és leszállás közben történnek, előfordulásuk szezonális tényezők és a repülőterek környéki lakóövezetek közelsége miatt növekedhet.
Vannak komolyabb problémák is
Igaz, ezen intézkedések hatása összehasonlíthatatlanul kisebb azon kiesésekhez képest, amelyeket a légitársaságok egyes légterek lezárása miatt elszenvednek évek óta.
Andrej Kramarenko, az orosz Közlekedésgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a mostani korlátozás pedig azért másodlagos kérdés, mert a növekvő üzemanyagárak és a gyengülő kereslet az, ami igazán rossz hatással van a légitársaságok nyereségességére.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
