Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképessége az utóbbi években csökkent, főként a növénytermesztés mellett lemaradóban lévő állattenyésztés miatt - derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának elemzése szerint.
Több probléma is van
Egyrészt jelentősen ingadoznak a takarmányárak. Ahogy a Privátbankár korábban megírta, a Vidékfejlesztési Minisztérium például úgy javítana a gazdák helyzetén és tenné őket versenyképesebbé, hogy alacsonyabb áfát vezetne be az ágazat egyes termékeire.
Másrészt magas önköltséggel dolgoznak a termelők a korszerűtlen termelési feltételek, a krónikus tőkehiány, valamint az ebből eredő lassú és bizonytalan fejlesztések miatt. A felmérés szerint vannak olyan európai országok, ahol hasonló, de legalábbis kiegyenlített feltételek mellett jóval eredményesebben tudnak gazdálkodni, vagyis van pozitív példa. Ahhoz, hogy megszűnjön a lemaradás, legalább ezermilliárd forintra lenne szükség az ágazatban az elkövetkezendő támogatási ciklusban ─ derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. (A nagyságrend érzékeltetésére: a Market Építő Zrt. 13 488 488 019 forintos ajánlattal nyert az új Fradi-stadion megépítésére kiírt pályázaton, az állattenyésztésből ez alapján 74 Albert-stadionnyi pénz hiányzik. )
Sokkal több disznót akarnak
A felmérés szerint a legsúlyosabb problémákkal jelenleg a sertéságazat küzd, ahol nagy a technológiai lemaradás, ami miatt nem tudnak hatékonyan működni a gazdaságok, ezért ebben az ágazatban van szükség a legnagyobb fejlesztésre. Ma Magyarországon 2,9 millió sertést tartanak, és az állomány évek óta drasztikusan csökken.
A hazai húsipar egyre több importhúst dolgoznak fel, mivel a szigorú higiéniai előírások, és a magas takarmányárak miatt már kevésbé éri meg sertést tartani. A kormányzat célkitűzése szerint hatmillióra kell növelni a sertésállományt. Az OTP szakértői szerint a sertéságazatban mintegy 450 milliárd forintra lenne szükség a következő években.
A baromfisok jobb helyzetben vannak
Az ágazatban használt technológia kevésbé elmaradott. Itt a legtöbbet arra kell költeni, hogy megfelelő legyen a telepek klimatizáltsága (hűtés-fűtés) és megfelelő higiéniai körülményeket kell biztosítani. Vagyis ebben az ágazatban az energiahatékonysági beruházások lennének a legsürgetőbbek.
A tejtermelés ágazatában a szintén a korszerű istállórendszer, valamint a modern technológiai és állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő és gazdaságosan üzemeltethető fejőházak jelentik a legnagyobb kihívást.
Az unió is segít
Magyarország számára a 2014-től kezdődő következő 7 éves ciklusban 1300 milliárd forintos uniós támogatási keret áll rendelkezésre a költségvetési társfinanszírozással együtt, amelyből a jelenlegi keretfelosztással számolva körülbelül 350 milliárd juthat az állattartó ágazatok fejlesztésére.
Feltételezve, hogy a következő ciklusban a támogatásokat teljes egészében felhasználják, úgy az 1065 milliárd értékű beruházások eléréséhez mindent összevetve mintegy 715 milliárd forrás szükséges. Ez az összeg saját tőkéből és banki finanszírozásból adódhat össze, de az ágazat pénzügyi helyzetét tekintve valószínűsíthető, hogy a forrás kétharmadát, azaz mintegy 500 milliárd forintot hitelből finanszíroznak.
A bankok is segíthetnek
Az elemzés készítői szerint a bankszektor is sokat tehet annak érdekében, hogy a magyar agrárium ismét versenyképes lehessen. Fontos a változó piaci körülményekhez igazodó konstrukciók kialakítása, amelyek illeszkednek az uniós agrártámogatási rendszerhez, valamint figyelembe veszik az ágazatok specialitásait.
Lassan nemhogy a 400 alatti, de a 410 alatti euró is a vágyálom kategóriájába kerül. 
