Hirdetés
Hirdetés

Az adófizetők állhatják a Neo FM csődjét?

Zsiborás Gergő, 2012. június 26., 06:38

A Médiatanács a múlt héten hozott határozatával szerződést bontott az egyik országos kereskedelmi rádióval, miközben az csődvédelem alatt áll. Holott a tavaly év végén módosított csődtörvény egyértelműen fogalmaz: ilyenkor erre nincs mód.

Hirdetés

A frekvenciák 2009-es újraosztásakor a Neo FM mögött álló FM1 Konzorcium tulajdonképpen a beígért magas díj miatt lett befutó, amit 2011-ben már maga a médiahatóság csökkentett le, de azt nem árulta el mennyivel. Akkor még nagy volt a barátság, mára úgy tűnik, elmérgesedett a kettejük viszonya. A Médiatanács ugyanis a héten szerződést bontott az idő közben csődvédelembe menekülő konzorciummal. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint erre a csődtörvény tavalyi módosítása nem ad lehetőséget, így kíváncsiak voltunk, a Médiatanács milyen jogértelmezés alapján lépett az ügyben.

Bemondásos alapon
A Neo FM mögött álló FM1 Konzorcium 2009-ban 200 milliós fix frekvenciadíjat ajánlott a NMHH jogelődjeként a frekvenciák elosztásáról döntő ORTT-nek, és ehhez hozzácsapta az árbevétele (figyelem, nem a nyereségről van szó) felét is. Egészen pontosan 2011-ig vállalta a fix díjat, majd pedig a bevétel meghatározó részét.

A korábban a Radiocafét is tulajdonló Est Media Group (EMG) által a pályázatra felállított konzorcium ezzel az ajánlattal vihette a nagyobb lefedettséget biztosító országos frekvenciát, így megalakult a Neo FM. Az ORTT akkori elnöke szerint politikai döntés született, így Majtényi László lemondott tisztségéről.

Forrás: Opten


A cég már akkor befektetőt keresett magának, miközben a vele szerződő sales house cégnek nyomott áron értékesítette a reklámidejét és ezzel jócskán le tudta faragni a koncessziós díjat. Az FM1 a pályázatában ugyan vállalta, hogy 7 év alatt (amíg a koncessziós jog megilleti) több mint 7 milliárd forintot fizet a frekvenciáért, de később mégsem kellett ilyen borsos árat fizetnie a koncesszióért.


A csődtörvény szerint helytelenül járt el a hatóság

A rádiót üzemeltető cég ideiglenes fizetési haladékot kapott 2012. június 19-étől tartozásai rendezésére a bíróságtól, ebben az időszakban ugyanaz a védelem illeti meg a céget, mintha már most csődvédelem alatt állna. A csődtörvény vonatkozó passzusa szerint ilyenkor a "az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait".

Az adós ebben az esetben a rádió tulajdonosa, mely 750 milliós hátralékot halmozott fel, legnagyobb hitelezője tulajdonképpen maga a Médiatanács. Az ügy érdekessége pont az, hogy a hatóság egy csődvédelem alatt álló céggel bontott szerződést.

A csődvédelem lényege, hogy a nehéz helyzetbe kerülő cég lábra tudjon állni, de legalábbis a hitelezők ne szenvedjenek kárt. A csődvédelem első 45 napjában éppen ezért a likviditási gondokkal küzdő cégnek egy egyezségi javaslatot kell kidolgoznia, ha azt a hitelezők elfogadják, helyre állhat az eredeti állapot. Ha a moratórium 120 napja alatt mégsem tudnak megegyezni a felek, dönthetnek a csődvédelem további 360 napos meghosszabbításáról. Ha nincs egyezség, a bíróság elindítja a felszámolást.

Szögre akasztják a fülest?
Szögre akasztják a fülest?



Meg kellett volna nézni a Cégközlönyt?

Bár a Médiatanács sajtóosztálya az ügy kapcsán megkeresésünkre elmondta, hogy "nem kíván kommunikációs adok-kapokba belemenni", úgy tűnik az érintettek egy ideje csak a sajtóból tájékozódnak arról, mit lépett a másik fél. Az NMHH például kérdésünkre elmondta, hogy a sajtóból értesült, hogy az FM1 csődvédelmet kért, s csak később ellenőrizte azt le a Cégközlönyben. Megtehették volna ezt a szerződést felbontó határozat meghozatalának napján is, június 20-án, reggel már szerepelnie kellett a közlönyben, hogy ideiglenes moratórium van érvényben, mert a rádió csődvédelmet kért.
Hivatalos értesítést a hatóság ugyan nem kapott erről, az FM1 azonban már régóta súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, így nem ártott volna, ha körültekintőbb a hatóság. A frekvencia-szerződés felbontásáról azonban az FM1 is csak a sajtóból értesült 20-án, hivatalos értesítést a határozatról akkor még nem kaptak - legalább is ez derül ki a cég közleményéből.

A lapunknak nyilatkozó névtelenséget kérő szakértő szerint a Médiahatóság törvénytelenséget követett el, hiszen a csődtörvényben nincsenek kivételként nevesítve a Médiatanács által felügyelt cégek. Vagyis a csődtörvény 11. paragrafusa a mérvadó az ügyben. A Médiatanács álláspontja szerint ugyanakkor a határozat jogszerű és törvényes - a döntésről a tanács szóvivője a Neo FM igazgatóját is tájékoztatta. "A levélben a Neo FM vezérigazgatóját a hatósági döntést érintő tényekről tájékoztattuk. A szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek, a jogszabályokban foglalt rendelkezések tiszta és világos helyzetet teremtenek mindkét fél számára" - válaszolta kérdésünkre a Médiatanács sajtóosztálya.

Itt van a kutya elásva?

Ebből azonban még mindig nem derül ki, milyen jogszabályra alapozva gondolja úgy a hatóság, hogy a csődtörvény fent idézett, egyértelmű passzusa az ügyben nem mérvadó. További érdeklődésünkre kifejtették: a szerződés hatósági határozattal történő megszüntetése nem polgári jogi, hanem közjogi jogcím, így erre a csődtörvény 11. paragrafusának korlátozó rendelkezése nem terjed ki.

Szóval közjogi kérdés.

A hatósági szerződés is szerződés

A Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke, Somogyi Ferenc szerint az ügy mindenképpen alapos jogi vizsgálatot igényel, azt azonban elmondta, hogy praxisában még nem találkozott ilyen hivatkozással. "Az biztos, hogy a csődtörvényben nincs olyan klauzula, mely arra vonatkozna, hogy a csődtörvény hatálya közjogi szerződésekre nem terjed ki. A törvény mindösszesen annyit mond ki, hogy csődvédelem alatt szerződéseket felbontani nem lehet és pont". A szakértő felszámoló nem tudta megmondani, hogy lehet-e a csődtörvényt úgy értelmezni, ahogy azt a médiahatóság teszi. Ez a jog asztala.

Az ügyben így megkerestünk több jogászt is, akik számos felszámolásnál működtek közre, a szakértők szerint ez a hivatkozás jogi szempontból több mint vitatható. Ráadásul nem fizetés estén a törvény védelmet ad az ideiglenes moratórium alatt is, ez külön szerepel is a jogszabályban. A Médiatanács pedig azért függesztette fel a hatósági szerződést, mert az FM1 nem kezdte el törleszteni adósságát. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a kérdés pontosabb jogi vizsgálatot érdemel, de nehezen elképzelhető, hogyan meg tudja védeni majd álláspontját a Médiatanács, ugyanis a hatósági szerződés is szerződés. A szakértők szerint a jog ebben nem tesz különbséget, még akkor sem, ha szerződés felbontása hatósági aktusként történik meg.

Dr. Juhász László bíró, a téma egyik legavatottabb hazai szakértője, A magyar csődjog kézikönyvének szerzője kérdésünkre elmondta, a csőd egy igen speciális eset, és a jog szerint a speciális jogszabály mindig felülírja az általános szabályt - vagyis ebben az esetben a Médiatörvény helyett a csődtörvény a mérvadó (a Médiatörvény nem tér ki arra az esetre, hogy mi történik, ha csődvédelem alatt áll a hatósági szerződésben érintett másik fél). A generális szabály az, hogy a csődvédelem időtartama alatt az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában - így a szakértő.

Juhász László az ügy behatóbb ismerete nélkül tehát azt állítja, hogy a csődtörvény ide vonatkozó passzusait kell alapul venni.

A szakértő kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy közigazgatási jogkörben okozott kár miatt indíthat eljárást a későbbiekben az FM1 Konzorcium (amennyiben bebizonyosodik, hogy a szerződést vele szemben jogtalanul bontották fel), de csak akkor, ha megfelelő fórumon a jogorvoslati lehetőségeket kimerítette - hívta fel a figyelmünket a Ptk. ide vonatkozó részére Dr. Juhász.

Nem perelni akartak, csődvédelmet kértek

A Médiatanács ugyanakkor szintén nem mindennapi helyzetben találta magát. Az FM1 ugyanis nem fizetett, tartozásai fejében váltót ajánlott, amit a tanács nem fogadott el (a felek ennek jogi értelmezésében sem értenek egyet, de mi az ügyet most csak a csődtörvény szempontjából vizsgáljuk). Egyértelmű, hogy a frekvenciákkal "gazdálkodó" Médiatanács nem hagyhatta, hogy az azt bérlő cég ne fizessen, hiszen így az államkassza százmillióktól, sőt milliárdoktól esik el. Nem volt más hátra, mint felbontani a szerződést, csakhogy a csődvédelemmel nem számolt az NMHH.

Kérdésünkre válaszolva az NMHH sajtóosztálya azt válaszolta, "a hatósági szerződés súlyos vagy ismételt megszegése esetére a Médiatörvény - speciális jogkövetkezményként - lehetővé teszi a hatósági szerződés azonnali hatályú felmondását". Csakhogy a szerződés súlyos megszegése jelen esetben a nem fizetés volt, ráadásul egy csődvédelem alatt álló cég részéről, az általunk megkérdezett jogászok pedig egyöntetűen állították: ilyenkor megint csak a csődtörvény a mérvadó jogszabály.

Az NMHH kérdésünkre azt is elmondta: "fontos, hogy a hatósági szerződésben foglaltak érvényesítését nem befolyásolja, illetve az érvényesítés tekintetében nem bír halasztó hatállyal a hatósági szerződés módosítása vonatkozásában bíróság előtt indított per. Vagyis a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését - e szabályozás alapján - nem lehet >>kijátszani<< azzal, hogy a szerződéses fél a hatósági szerződés vonatkozó rendelkezése/rendelkezései módosítása tárgyában a bíróság előtt pert indít".

Csakhogy az FM1 nem pert indított a bíróságon, hanem csődvédelmet kért, vélhetően nem a szabályok "kijátszására", hanem hogy a fizetési moratórium alatt új befektetők bevonásával megmentse a céget.

Márpedig az FM1 konzorcium szerint a cél ez volt, a cég befektetőkkel tárgyalt, de a Médiatanács határozata a frekvenciaszerződés felbontásáról "elijesztette" a lehetséges partnereket. A cég tehát lehetetlen helyzetbe került. Nem véletlen, hogy erre hivatkoznak. Információink szerint a rádió a fellebbezés határidejéig még biztosan működik, sorsa ezek után kérdéses.

Valami nem stimmel


A Médiatanács a szerződés felbontása előtt folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg akarja menteni a rádiót, melynek mentőcsomagot is összeállított. A Neo FM jövője nagyon is kérdésessé vált azzal, hogy a befektetők "megijedtek" és a szerződésbontás miatt nem tárgyaltak tovább a tulajdonossal. Mint írtuk, a Neo FM emiatt akár kártérítési pert is indíthat, de előbb fellebbezni kell a Médiahatóság döntése ellen (erre július 20-áig van lehetősége). Ha a fellebbezés után sem változtat álláspontján a Médiahatóság, akkor a Neo FM a befektetők távolmaradása miatt őt ért többszázmilliós kár miatt indíthat pert a Médiahatóság ellen, amiért az jogkörében eljárva, mint közigazgatási szerv kárt okozott a cégnek. Az ügy egyelőre nincs ilyen szakaszban, de ennek a lehetősége fennállhat. Megkerestük a konzorciumot is, ahol egyelőre csak annyit árultak el, a jogászok lázasan dolgoznak a háttérben, így még azt sem tudták megmondani, meddig sugároz előreláthatólag a rádió, vagy hogy kívánnak-e élni a fellebbezés jogával. Ha az FM1 nem fellebbez, akkor később kártérítésre sem tarthat igényt, még akkor sem ha bármilyen jogi fórum kimondja, hogy jogtalanul bontott vele szerződést a hatóság.

A Médiatanács a tartozás 40 milliós kamatterhét engedte volna el a mentőcsomag részeként, kártérítési per esetén az FM1 azonban eséllyel pályázhatna rá, hogy többszázmillió forintot kapjon vissza - mindezt az adófizetők pénzéből.

Ha a szerződésbontás ügyében végül a Médiatanácsnak lesz igaza, akkor a jelenleg hatályos törvények mind felülvizsgálatra szorulnak (a média- és a csődtörvény is), ennek hiányában ugyanis a csődvédelem nem jelent teljes védelmet, a jogszabály nem teljesíti ugyanis a jogalkotó eredeti szándékát.

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Most lesz érdemes venni? Ez vár a lakáspiacra 2015-ben

2014. december 18., 20:50
Most lesz érdemes venni? Ez vár a lakáspiacra 2015-ben

A lakáspiac idén több szempontból is eltért az elmúlt évek válság tépázta trendjeitől: 2014-ben már megjelentek a befektetők, és a háztartások bizalmának visszatérésével pedig egyre többen döntenek a korábbi években elhalasztott vásárlás mellett. A növekedés még törékeny, de ha a családok bizalma továbbra is kitart, 2015-ben hasonló, vagy még az ideit is meghaladó növekedésre számíthatunk.

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

AJÁNDÉK OKOSTELEFON

DíjNullázó Plusz Számlához új ügyfelek ajándék okostelefont kaphatnak!
(x)


Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook

Szavazás

Ön szerint kiknek kellene kötelezővé tenni a drogtesztet?

Hirdetés