Az adófizetők állhatják a Neo FM csődjét?

Zsiborás Gergő, 2012. június 26., 06:38

Cimkék: EST Media; , csődvédelem; , Médiatanács; , NMHH; , csődtörvény; , frekvenciapályázat; , Neo FM; , hatósági szerződés; , szerződésbontás; , fizetési moratórium; , FM1 Konzorcium

A Médiatanács a múlt héten hozott határozatával szerződést bontott az egyik országos kereskedelmi rádióval, miközben az csődvédelem alatt áll. Holott a tavaly év végén módosított csődtörvény egyértelműen fogalmaz: ilyenkor erre nincs mód.

A frekvenciák 2009-es újraosztásakor a Neo FM mögött álló FM1 Konzorcium tulajdonképpen a beígért magas díj miatt lett befutó, amit 2011-ben már maga a médiahatóság csökkentett le, de azt nem árulta el mennyivel. Akkor még nagy volt a barátság, mára úgy tűnik, elmérgesedett a kettejük viszonya. A Médiatanács ugyanis a héten szerződést bontott az idő közben csődvédelembe menekülő konzorciummal. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint erre a csődtörvény tavalyi módosítása nem ad lehetőséget, így kíváncsiak voltunk, a Médiatanács milyen jogértelmezés alapján lépett az ügyben.

Bemondásos alapon
A Neo FM mögött álló FM1 Konzorcium 2009-ban 200 milliós fix frekvenciadíjat ajánlott a NMHH jogelődjeként a frekvenciák elosztásáról döntő ORTT-nek, és ehhez hozzácsapta az árbevétele (figyelem, nem a nyereségről van szó) felét is. Egészen pontosan 2011-ig vállalta a fix díjat, majd pedig a bevétel meghatározó részét. A korábban a Radiocafét is tulajdonló Est Media Group (EMG) által a pályázatra felállított konzorcium ezzel az ajánlattal vihette a nagyobb lefedettséget biztosító országos frekvenciát, így megalakult a Neo FM. Az ORTT akkori elnöke szerint politikai döntés született, így Majtényi László lemondott tisztségéről. Forrás: Opten A cég már akkor befektetőt keresett magának, miközben a vele szerződő sales house cégnek nyomott áron értékesítette a reklámidejét és ezzel jócskán le tudta faragni a koncessziós díjat. Az FM1 a pályázatában ugyan vállalta, hogy 7 év alatt (amíg a koncessziós jog megilleti) több mint 7 milliárd forintot fizet a frekvenciáért, de később mégsem kellett ilyen borsos árat fizetnie a koncesszióért.

A csődtörvény szerint helytelenül járt el a hatóság

A rádiót üzemeltető cég ideiglenes fizetési haladékot kapott 2012. június 19-étől tartozásai rendezésére a bíróságtól, ebben az időszakban ugyanaz a védelem illeti meg a céget, mintha már most csődvédelem alatt állna. A csődtörvény vonatkozó passzusa szerint ilyenkor a "az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait".

Az adós ebben az esetben a rádió tulajdonosa, mely 750 milliós hátralékot halmozott fel, legnagyobb hitelezője tulajdonképpen maga a Médiatanács. Az ügy érdekessége pont az, hogy a hatóság egy csődvédelem alatt álló céggel bontott szerződést.

A csődvédelem lényege, hogy a nehéz helyzetbe kerülő cég lábra tudjon állni, de legalábbis a hitelezők ne szenvedjenek kárt. A csődvédelem első 45 napjában éppen ezért a likviditási gondokkal küzdő cégnek egy egyezségi javaslatot kell kidolgoznia, ha azt a hitelezők elfogadják, helyre állhat az eredeti állapot. Ha a moratórium 120 napja alatt mégsem tudnak megegyezni a felek, dönthetnek a csődvédelem további 360 napos meghosszabbításáról. Ha nincs egyezség, a bíróság elindítja a felszámolást.

Szögre akasztják a fülest?

Meg kellett volna nézni a Cégközlönyt?

Bár a Médiatanács sajtóosztálya az ügy kapcsán megkeresésünkre elmondta, hogy "nem kíván kommunikációs adok-kapokba belemenni", úgy tűnik az érintettek egy ideje csak a sajtóból tájékozódnak arról, mit lépett a másik fél. Az NMHH például kérdésünkre elmondta, hogy a sajtóból értesült, hogy az FM1 csődvédelmet kért, s csak később ellenőrizte azt le a Cégközlönyben. Megtehették volna ezt a szerződést felbontó határozat meghozatalának napján is, június 20-án, reggel már szerepelnie kellett a közlönyben, hogy ideiglenes moratórium van érvényben, mert a rádió csődvédelmet kért.
Hivatalos értesítést a hatóság ugyan nem kapott erről, az FM1 azonban már régóta súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, így nem ártott volna, ha körültekintőbb a hatóság. A frekvencia-szerződés felbontásáról azonban az FM1 is csak a sajtóból értesült 20-án, hivatalos értesítést a határozatról akkor még nem kaptak - legalább is ez derül ki a cég közleményéből.

A lapunknak nyilatkozó névtelenséget kérő szakértő szerint a Médiahatóság törvénytelenséget követett el, hiszen a csődtörvényben nincsenek kivételként nevesítve a Médiatanács által felügyelt cégek. Vagyis a csődtörvény 11. paragrafusa a mérvadó az ügyben. A Médiatanács álláspontja szerint ugyanakkor a határozat jogszerű és törvényes - a döntésről a tanács szóvivője a Neo FM igazgatóját is tájékoztatta. "A levélben a Neo FM vezérigazgatóját a hatósági döntést érintő tényekről tájékoztattuk. A szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek, a jogszabályokban foglalt rendelkezések tiszta és világos helyzetet teremtenek mindkét fél számára" - válaszolta kérdésünkre a Médiatanács sajtóosztálya.

Itt van a kutya elásva?

Ebből azonban még mindig nem derül ki, milyen jogszabályra alapozva gondolja úgy a hatóság, hogy a csődtörvény fent idézett, egyértelmű passzusa az ügyben nem mérvadó. További érdeklődésünkre kifejtették: a szerződés hatósági határozattal történő megszüntetése nem polgári jogi, hanem közjogi jogcím, így erre a csődtörvény 11. paragrafusának korlátozó rendelkezése nem terjed ki.

Szóval közjogi kérdés.

A hatósági szerződés is szerződés

A Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke, Somogyi Ferenc szerint az ügy mindenképpen alapos jogi vizsgálatot igényel, azt azonban elmondta, hogy praxisában még nem találkozott ilyen hivatkozással. "Az biztos, hogy a csődtörvényben nincs olyan klauzula, mely arra vonatkozna, hogy a csődtörvény hatálya közjogi szerződésekre nem terjed ki. A törvény mindösszesen annyit mond ki, hogy csődvédelem alatt szerződéseket felbontani nem lehet és pont". A szakértő felszámoló nem tudta megmondani, hogy lehet-e a csődtörvényt úgy értelmezni, ahogy azt a médiahatóság teszi. Ez a jog asztala.

Az ügyben így megkerestünk több jogászt is, akik számos felszámolásnál működtek közre, a szakértők szerint ez a hivatkozás jogi szempontból több mint vitatható. Ráadásul nem fizetés estén a törvény védelmet ad az ideiglenes moratórium alatt is, ez külön szerepel is a jogszabályban. A Médiatanács pedig azért függesztette fel a hatósági szerződést, mert az FM1 nem kezdte el törleszteni adósságát. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a kérdés pontosabb jogi vizsgálatot érdemel, de nehezen elképzelhető, hogyan meg tudja védeni majd álláspontját a Médiatanács, ugyanis a hatósági szerződés is szerződés. A szakértők szerint a jog ebben nem tesz különbséget, még akkor sem, ha szerződés felbontása hatósági aktusként történik meg.

Dr. Juhász László bíró, a téma egyik legavatottabb hazai szakértője, A magyar csődjog kézikönyvének szerzője kérdésünkre elmondta, a csőd egy igen speciális eset, és a jog szerint a speciális jogszabály mindig felülírja az általános szabályt - vagyis ebben az esetben a Médiatörvény helyett a csődtörvény a mérvadó (a Médiatörvény nem tér ki arra az esetre, hogy mi történik, ha csődvédelem alatt áll a hatósági szerződésben érintett másik fél). A generális szabály az, hogy a csődvédelem időtartama alatt az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában - így a szakértő.

Juhász László az ügy behatóbb ismerete nélkül tehát azt állítja, hogy a csődtörvény ide vonatkozó passzusait kell alapul venni.

A szakértő kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy közigazgatási jogkörben okozott kár miatt indíthat eljárást a későbbiekben az FM1 Konzorcium (amennyiben bebizonyosodik, hogy a szerződést vele szemben jogtalanul bontották fel), de csak akkor, ha megfelelő fórumon a jogorvoslati lehetőségeket kimerítette - hívta fel a figyelmünket a Ptk. ide vonatkozó részére Dr. Juhász.

Nem perelni akartak, csődvédelmet kértek

A Médiatanács ugyanakkor szintén nem mindennapi helyzetben találta magát. Az FM1 ugyanis nem fizetett, tartozásai fejében váltót ajánlott, amit a tanács nem fogadott el (a felek ennek jogi értelmezésében sem értenek egyet, de mi az ügyet most csak a csődtörvény szempontjából vizsgáljuk). Egyértelmű, hogy a frekvenciákkal "gazdálkodó" Médiatanács nem hagyhatta, hogy az azt bérlő cég ne fizessen, hiszen így az államkassza százmillióktól, sőt milliárdoktól esik el. Nem volt más hátra, mint felbontani a szerződést, csakhogy a csődvédelemmel nem számolt az NMHH.

Kérdésünkre válaszolva az NMHH sajtóosztálya azt válaszolta, "a hatósági szerződés súlyos vagy ismételt megszegése esetére a Médiatörvény - speciális jogkövetkezményként - lehetővé teszi a hatósági szerződés azonnali hatályú felmondását". Csakhogy a szerződés súlyos megszegése jelen esetben a nem fizetés volt, ráadásul egy csődvédelem alatt álló cég részéről, az általunk megkérdezett jogászok pedig egyöntetűen állították: ilyenkor megint csak a csődtörvény a mérvadó jogszabály.

Az NMHH kérdésünkre azt is elmondta: "fontos, hogy a hatósági szerződésben foglaltak érvényesítését nem befolyásolja, illetve az érvényesítés tekintetében nem bír halasztó hatállyal a hatósági szerződés módosítása vonatkozásában bíróság előtt indított per. Vagyis a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését - e szabályozás alapján - nem lehet >>kijátszani<< azzal, hogy a szerződéses fél a hatósági szerződés vonatkozó rendelkezése/rendelkezései módosítása tárgyában a bíróság előtt pert indít".

Csakhogy az FM1 nem pert indított a bíróságon, hanem csődvédelmet kért, vélhetően nem a szabályok "kijátszására", hanem hogy a fizetési moratórium alatt új befektetők bevonásával megmentse a céget.

Márpedig az FM1 konzorcium szerint a cél ez volt, a cég befektetőkkel tárgyalt, de a Médiatanács határozata a frekvenciaszerződés felbontásáról "elijesztette" a lehetséges partnereket. A cég tehát lehetetlen helyzetbe került. Nem véletlen, hogy erre hivatkoznak. Információink szerint a rádió a fellebbezés határidejéig még biztosan működik, sorsa ezek után kérdéses.

Valami nem stimmel

A Médiatanács a szerződés felbontása előtt folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg akarja menteni a rádiót, melynek mentőcsomagot is összeállított. A Neo FM jövője nagyon is kérdésessé vált azzal, hogy a befektetők "megijedtek" és a szerződésbontás miatt nem tárgyaltak tovább a tulajdonossal. Mint írtuk, a Neo FM emiatt akár kártérítési pert is indíthat, de előbb fellebbezni kell a Médiahatóság döntése ellen (erre július 20-áig van lehetősége). Ha a fellebbezés után sem változtat álláspontján a Médiahatóság, akkor a Neo FM a befektetők távolmaradása miatt őt ért többszázmilliós kár miatt indíthat pert a Médiahatóság ellen, amiért az jogkörében eljárva, mint közigazgatási szerv kárt okozott a cégnek. Az ügy egyelőre nincs ilyen szakaszban, de ennek a lehetősége fennállhat. Megkerestük a konzorciumot is, ahol egyelőre csak annyit árultak el, a jogászok lázasan dolgoznak a háttérben, így még azt sem tudták megmondani, meddig sugároz előreláthatólag a rádió, vagy hogy kívánnak-e élni a fellebbezés jogával. Ha az FM1 nem fellebbez, akkor később kártérítésre sem tarthat igényt, még akkor sem ha bármilyen jogi fórum kimondja, hogy jogtalanul bontott vele szerződést a hatóság.

A Médiatanács a tartozás 40 milliós kamatterhét engedte volna el a mentőcsomag részeként, kártérítési per esetén az FM1 azonban eséllyel pályázhatna rá, hogy többszázmillió forintot kapjon vissza - mindezt az adófizetők pénzéből.

Ha a szerződésbontás ügyében végül a Médiatanácsnak lesz igaza, akkor a jelenleg hatályos törvények mind felülvizsgálatra szorulnak (a média- és a csődtörvény is), ennek hiányában ugyanis a csődvédelem nem jelent teljes védelmet, a jogszabály nem teljesíti ugyanis a jogalkotó eredeti szándékát.

Címlapon

Kérdéses nyugdíjforintok: ezért veszi el az állam, ami visszajárna az alkotmány szerint

2013. május 22., 06:10

Az egykori nyugdíjpénztári tagok nem kaptak vissza minden pénzt, ami nekik járt volna, az ombudsman szerint ez alkotmányos alapjogot sért. Az NGM máshogy látja: szerintük méltányos volt a vagyonátadás, az adókedvezményt is visszakérhették volna. Az ügy túlmutat a számokon.