Hirdetés
Hirdetés

Matolcsy szerint javult a kkv-k helyzete

2012. augusztus 04., 09:10

Matolcsy kkv-szektor helyzetéről készült jelentése szerint a válság 2009-es mélypontja után a kormány intézkedéseinek következtében javult a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzete: 2010-ben már emelkedett a gazdálkodó szervezetek száma, és a tőlük származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal nőtt.

Matolcsy kkv-szektor helyzetéről készült jelentése szerint a válság 2009-es mélypontja után a kormány intézkedéseinek következtében javult a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzete: 2010-ben már emelkedett a gazdálkodó szervezetek száma, és a tőlük származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal nőtt.

A kormánynak törvényi kötelezettsége kétévente beszámolót készíteni a kkv-szektorról és az Országgyűlés elé terjeszteni. A mostani jelentés a 2009-es és 2010-es évet mutatja be. A jelentésben  Matolcsy György azt írta, az időszak a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbodásával jellemezhető, a 2008-ban kezdődött válság hatása már 2009-ben érzékelhető volt: jelentősen visszaesett mind a külső, mind a belső kereslet, a GDP csökkent.

A kormány intézkedései

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: két akcióterv részeként a kormány csökkentette a társasági adót, bevezette a 16 százalékos családi adót, eltörölt tíz kisadót, a kkv-knak előnyös uniós pályázati rendszert alakított ki. Bevezette a Széchenyi Pihenő Kártyát, egyszerűsítette a végelszámolást és csökkentette a vállalkozások adminisztrációs terheit.

Hirdetés
A hazai kkv-k borúsan látják a jövőt
A K&H legfrissebb kkv bizalmi index kutatás adatai alapján a megkérdezett cégvezetők csökkenő nyereségre és árbevételre számítanak a jövőben. A csökkenő forgalom miatt várhatóan romlik a hazai kkv-k pénzügyi eredménye, hiszen a mikrovállalkozások kivételével jelentősen csökkent az árbevétel és az eredmény várakozás. A háttérben az áll, hogy egyelőre semmi nem mutat a belső fogyasztás, vagy a beruházások élénkülésére, miközben a külpiaci kereslet dinamikája is csökkent.


Matolcsy György kiemelte: az intézkedések hatására jelentősen nőtt a működő gazdálkodó szervezetek száma, ennek motorja valószínűleg a kkv-szektor volt, a cégmegszűnések száma pedig 2009 második negyedévtől a cégalapításokéhoz közelít.

A foglalkoztatás terén 2011 negyedik egyedévében 3 millió 851 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 46 ezer fővel, 1,2 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011 január–októberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 29 ezer fővel (1,6 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában.

Az adóbevételekről Matolcsy György azt írta, a pénzforgalmi adatok alapján az összes gazdálkodó szervezettől származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal növekedett, ami 461,2 milliárd forint többletbevételt eredményezett a költségvetésben. Megjegyezte, hogy ennek 10,1 százaléka származik a szektorális különadókból, a többlet legnagyobb részét a TB járulékbevétel 30 százalékos emelkedése okozta. A társasági adó (tao) kulcsának 19-ról 10 százalékra csökkentése a kkv-k széles körét érintette, a 2011-es pénzforgalmi adatok az adóbevételek csökkenését vagy stagnálását mutatják, ugyanakkor a nagyvállalatok tao befizetései 30 milliárd forinttal emelkedtek.

Kevesebb a hitel

A hitelezéssel kapcsolatban a miniszter azt írta, hogy a szektor hitelezése 2008-óta folyamatosan mérséklődik, a külkereskedelmet viszont pozitívan érintették az intézkedések, mivel 2011-ben 10 százalékkal nőtt az export. A kivitel volumene 10,2, a behozatalé 6,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, így a külkereskedelmi mérleg 1930 milliárdos aktívumot mutatott.

A kkv-szektorról elmondható, hogy a 2010-es előzetes adatok szerint az üzleti szférában foglalkoztatottak 74,1 százalékának biztosítottak munkát, a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét állították elő, az exportból való részesedésük 26,4 százalék. Magyarországon 682 ezer vállalkozás működik, amelynek 99,9 százaléka kis- és középvállalkozás.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Visszafojtott befektetői lélegzet után hatalmas megkönnyebbülés érte az európai piacokat a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye után. Szőcs Gábor szerint szinte biztosra vehető, hogy Európa egyik legfontosabb tagállamának elnökét Emmanuel Macronnak fogják hívni, ám a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere óva int: ne búcsúzzunk még a politikai kockázatoktól.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX32948.67-0.03%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?