A nemrég végrehajtott magyar dollárkötvény-kibocsátás során a két papír ajánlati könyvében a végén már összesen 12,2 milliárd dollárnyi ajánlat szerepelt, ami a legnagyobb kelet-közép-európai kötvénykibocsátássá teszi 2012 eleje óta – mondták el névtelenséget kérő piaci szakértők. A dollárkibocsátás megítélése jó volt, pozitív, hogy Amerikában ez a befektetői kör, amelyik lejegyezte, hozzá van szokva a feltörekvő piacokhoz, és kevésbé befolyásolja a válsághangulat. Kockázatkedvelő intézményi befektetőkről, főleg befektetési alapokról volt szó.
Dollárban, de mégis euróban
Előny az is, hogy a dollárkötvény-piac jóval likvidebb, mint az eurós, és a dollárhozamokat euróra swapolva (cserélve) kedvezőbb a tényleges kamatteher, mint egy közvetlen eurókibocsátás során lett volna. Ezért is jelennek meg mostanában újabb államok, mint Spanyolország vagy Szlovénia a dollárkötvény-piacon. A dollárt egyébként az országnak mindenképpen euróra kell swap-olnia. Az eredetileg 345/355 bázispontos tervezett hozamfelárral szemben 335/345 bázispont lett a végső hozamszint az irányadó dollárkötvények hozama felett.
Az IMF-hitel egyik hátránya, hogy viszonylag rövid futamidejű, így tovább rövidítené a devizaadósságaink átlagos futamidejét. A másik a kamattal van, amiről sokféle feltételezés látott napvilágot az utóbbi időben. Ha az IMF Hielt nyújt, akkor ebből jelenleg a legolcsóbb kamata elvileg 0,09 százalék plusz egy százalékos kötelező kamatprémium, tehát 1,09 százalék.
Nem olyan magas a mi kvótánk
|
| (Fotó: IMF) |
Ha viszont a hitel értéke meghaladja a konkrét ország úgynevezett IMF-kvótája 300 százalékát, akkor az feletti részre további két százalékpontnyi kamatot kell fizetni. Magyarország kvótája csak egymilliárd euró körüli (átszámítva, mert az IMF SDR-ben számol), ezzel szemben mintegy 14 milliárd eurónyi hitelt vett fel korábban. További egy százalék a kamatfelára a három éven túl is fennálló hitelrészeknek. Így a kamat már 3,09, illetve 4,09 százalékra jönne ki a hitelösszeg nagy részére.
Ha egy új IMF-hitelt szeretnénk lehívni, akkor – mivel már a kvótánk 300 százaléka felett vagyunk – a 3,09 százalékos kamatszinttel kéne számolnunk. Ha összehasonlítjuk a két lehetőséget, akkor van néhány további különbség. Az IMF-hitel futamideje csak négy év, az öt éves kötvényé öt év (és volt egy tíz éves kibocsátás is). Ha az IMF által nyújtott SDR-hitelt is dollárra átszámítanánk (swapolnánk), akkor az IMF-hitel kamatterhe 4,06 százalék, a hosszabb dollárkötvényé 4,21 százalék lenne dollárban.
Felfelé változhat leginkább a kamat
A jelenlegi IMF-kamatláb viszont historikus mélyponton, minimális szinten van, ahonnét sokat is emelkedhet, a dollárkötvény hozama viszont fix a teljes futamidő alatt. Az IMF-hitelre piaci pletykák szerint még egy összegben 50 bázispont jutalékot is ki kellene kifizetni, a dollárkötvények esetén ez csak 12,5 százalék.
Bezzeg a románok
A környező régiós országok valóban tudtak kedvezőbb feltételekkel kötvényeket kibocsátani az utóbbi időben, például Románia is. Ám a román piac nem mindegyik hitelminősítőnél van a nem befektetési kategóriában, míg Magyarország az összesnél, így nem túl meglepő, hogy jobb feltételekkel tudtak kötvényt kibocsátani, mint mi – mondják.
Van olyan szakember, aki hozzáteszi azt is: 2011 végén-2012 elején, amikor a magyar államkötvények hozamai forintban is és devizában is az évi tíz százalékot verdesték, teljesen más volt a helyzet, jelentős megtakarítást jelentett volna az alacsonyabb kamat. A jövőben is adódhat olyan kedvezőtlen piaci környezet, amikor a piacról csak rossz feltételekkel tudjuk finanszírozni az államadósságot. Most azonban nem ez a helyzet.
Csak elővigyázatosság? 
