Hirdetés
Hirdetés

Akkor most állítsák meg a magyar, román, lengyel gazdasági bevándorlókat is!

2016. január 25., 12:16

Az EU-országokból, főleg Dél- és Kelet-Európából érkező, szociális segélyt kapó személyek száma Németországban százezres nagyságrenddel is nőhet egy bírósági ítélet nyomán. A német önkormányzatoknál elfogyott a cérna, túl sok kelet-európai veszi igénybe a szociális juttatásokat, ami a szociális rendszer csődjéhez vezethet.

(Fotó: ENSZ, UNHCR)
(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Bírósági ítéletek nyomán csak az önkormányzatok költségvetéséből 600 millió eurós többletkiadásra számít a német önkormányzatok szervezete, mivel a más EU-országokból érkezőknek viszonylag rövid ott tartózkodás után is megítélték a szociális segélyre (Harz IV) való jogosultságot. A Die Welt szerint a szervezet ügyvezetője, Gerd Landsberg költség-lavinától tart, mivel 130 ezer fő lett egy csapásra jogosult a segélyekre.

Pedig a Harz IV segélyek zömét az állam fizeti, de ezzel a kérelmezők egyéb önkormányzati segélyekre is jogosultakká váltak. Eközben a települések már a menekültkrízis miatt is siralmas helyzetben vannak anyagilag.

Hirdetés

Már fél év után lehet kapni

Eredetileg, európai jogszabály alapján a Németországban munkát kereső, munkanélküli segélyt (Arbeitslosengeld II.) nem kapó, EU-országból jövő külföldiektől egy évig megvonható lenne az említett Harz IV-segély. A bíróság most úgy ítélte meg, hogy legfeljebb fél év után már jár a segély, amely a Die Welt megfogalmazásában magasabb, mint a legszegényebb EU-országokban egy ipari munkás szokásos bére.

Amint korábban írtuk, Magyarországon az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb volt a nettó bér 2014-ban Bulgária és Románia után (vásárlóerő-paritáson), ha egy gyermektelen keresőről van szó, tehát nyugodtan sorolhatjuk magunkat a legszegényebbek közé.

Bemondásra kaphatnának segélyt

Emiatt attól tartanak, hogy az új helyzet nagyon nagy vonzerőt jelent majd a kelet-európaiak számára, hogy Németországba jöjjenek, és kihasználják a német rendszert. A jövedelemmel nem rendelkező kelet-európaiak odamehetnek egy önkormányzathoz, és állíthatják, hogy már fél éve keresnek munkát Németországban, a településeknek nem lesz arra kapacitásuk, hogy bizonyítsák az ellenkezőjét.

Andrea Nahles (SPD) munkaügyi miniszter nyitott a panaszokra, a britek által a bevándorlók szociális ellátásának megkurtítása érdekében kezdeményezett vitát ki szeretné használni a szabályok szigorítása érdekében – derül ki a cikkből. Azt szeretnék elérni, hogy a jövedelemmel nem rendelkező EU-s polgárok legalább egy évig ne támaszthassanak igényt szociális ellátásra.

Már évek óta gond ez

A Die Welt ábrája szerint 2014-ben a magyarok a hatodik legnagyobb bevándorló csoportot képezték Németországban – közvetlenül a szírek után. Közülünk 57 280 fő érkezett az országba, ugyanakkor 41 ezer magyar el is költözött, míg a szírek közül csak 2800. Az első négy helyen a lengyelek, románok, bolgárok és olaszok álltak.

A segélyprobléma nem új, már 2014 augusztusában is azt írta a Die Welt, hogy 2014 áprilisban először lépte át a másik EU-országokból érkező, a legszegényebbeknek kitalált szociális segélyt – úgynevezett Harz IV-et – kérő bevándorlók száma Németországban a 300 ezret. "Szegénységi bevándorlóknak" is nevezték őket. Már akkor különböző kemény lépéseket ígértek a visszaélések ellen, de a jelek szerint nem történt valódi előrelépés.

Segély mellett is dolgoznak?

Kárhoztatták a jövedelem-halmozókat is, akik elvileg egyéni vállalkozóknak vannak jelentve, de így is, a bevételek alacsony szintjére hivatkozva is kaphatnak segélyt. (A cikkek nem említik, de nem lennénk meglepődve, ha a kelet-európaiak jelentős része a segély mellett feketén dolgozna, akár odakint, akár idehaza.)

A német önkormányzatok szervezete egyébként már decemberben is nagyon hasonló megfogalmazásban próbálta hallatni a hangját, amiről be is számoltunk. De talán akkor, Karácsony előtt egy nappal erre kevesen figyeltek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Lesz, aki elbukja a telefonszámát - mit csináljanak most a feltöltőkártyások?

Lesz, aki elbukja a telefonszámát - mit csináljanak most a feltöltőkártyások?

A mobilszolgáltatók külön SMS-ben értesítik majd a feltöltős SIM-kártyát használó ügyfeleket arról, mi a pontos teendőjük a 2017. június 30-ig szükséges adategyeztetéssel kapcsolatban. Sokaknak semmi extra dolguk nem lesz, mások biztosan elveszítik egy vagy több számukat, mire beköszönt az ősz. Aki nem közeli hozzátartozójának akarja átpasszolni kártyáját, annak nem lesz olyan egyszerű dolga.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • január 16
    KSH: Építőipar - 2016. november
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2016. november;
    MNB: Havi fizetési mérleg - 2016. november
    január 17
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    ZEW index - január
    ZEW index - január
    Morgan Stanley - 2016 Q4
    január 18
    Bézs könyv
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges) - december
    Fogyasztói árindex (végleges) - december
    Maginfláció (év/év) - december
    Fogyasztói árindex (év/év) - december
    Goldman Sachs - 2016 Q4
    Netflix - 2016 Q4
    január 19
    Európai Központi Bank kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - december
    IBM - 2016 Q4
    American Express - 2016 Q4
    január 20
    KSH: KSH: Keresetek - 2016. január–november
    GDP (év/év) - 2016 Q4
    GDP /negyedév/negyedév) - 2016 Q4
    General Electric - 2016 Q4

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Újabb élelmiszerek áfája csökkent - Ön már érzi a pénztárcáján?