Hirdetés
Hirdetés

Akkor most állítsák meg a magyar, román, lengyel gazdasági bevándorlókat is!

2016. január 25., 12:16

Az EU-országokból, főleg Dél- és Kelet-Európából érkező, szociális segélyt kapó személyek száma Németországban százezres nagyságrenddel is nőhet egy bírósági ítélet nyomán. A német önkormányzatoknál elfogyott a cérna, túl sok kelet-európai veszi igénybe a szociális juttatásokat, ami a szociális rendszer csődjéhez vezethet.

(Fotó: ENSZ, UNHCR)
(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Bírósági ítéletek nyomán csak az önkormányzatok költségvetéséből 600 millió eurós többletkiadásra számít a német önkormányzatok szervezete, mivel a más EU-országokból érkezőknek viszonylag rövid ott tartózkodás után is megítélték a szociális segélyre (Harz IV) való jogosultságot. A Die Welt szerint a szervezet ügyvezetője, Gerd Landsberg költség-lavinától tart, mivel 130 ezer fő lett egy csapásra jogosult a segélyekre.

Pedig a Harz IV segélyek zömét az állam fizeti, de ezzel a kérelmezők egyéb önkormányzati segélyekre is jogosultakká váltak. Eközben a települések már a menekültkrízis miatt is siralmas helyzetben vannak anyagilag.

Hirdetés

Már fél év után lehet kapni

Eredetileg, európai jogszabály alapján a Németországban munkát kereső, munkanélküli segélyt (Arbeitslosengeld II.) nem kapó, EU-országból jövő külföldiektől egy évig megvonható lenne az említett Harz IV-segély. A bíróság most úgy ítélte meg, hogy legfeljebb fél év után már jár a segély, amely a Die Welt megfogalmazásában magasabb, mint a legszegényebb EU-országokban egy ipari munkás szokásos bére.

Amint korábban írtuk, Magyarországon az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb volt a nettó bér 2014-ban Bulgária és Románia után (vásárlóerő-paritáson), ha egy gyermektelen keresőről van szó, tehát nyugodtan sorolhatjuk magunkat a legszegényebbek közé.

Bemondásra kaphatnának segélyt

Emiatt attól tartanak, hogy az új helyzet nagyon nagy vonzerőt jelent majd a kelet-európaiak számára, hogy Németországba jöjjenek, és kihasználják a német rendszert. A jövedelemmel nem rendelkező kelet-európaiak odamehetnek egy önkormányzathoz, és állíthatják, hogy már fél éve keresnek munkát Németországban, a településeknek nem lesz arra kapacitásuk, hogy bizonyítsák az ellenkezőjét.

Andrea Nahles (SPD) munkaügyi miniszter nyitott a panaszokra, a britek által a bevándorlók szociális ellátásának megkurtítása érdekében kezdeményezett vitát ki szeretné használni a szabályok szigorítása érdekében – derül ki a cikkből. Azt szeretnék elérni, hogy a jövedelemmel nem rendelkező EU-s polgárok legalább egy évig ne támaszthassanak igényt szociális ellátásra.

Már évek óta gond ez

A Die Welt ábrája szerint 2014-ben a magyarok a hatodik legnagyobb bevándorló csoportot képezték Németországban – közvetlenül a szírek után. Közülünk 57 280 fő érkezett az országba, ugyanakkor 41 ezer magyar el is költözött, míg a szírek közül csak 2800. Az első négy helyen a lengyelek, románok, bolgárok és olaszok álltak.

A segélyprobléma nem új, már 2014 augusztusában is azt írta a Die Welt, hogy 2014 áprilisban először lépte át a másik EU-országokból érkező, a legszegényebbeknek kitalált szociális segélyt – úgynevezett Harz IV-et – kérő bevándorlók száma Németországban a 300 ezret. "Szegénységi bevándorlóknak" is nevezték őket. Már akkor különböző kemény lépéseket ígértek a visszaélések ellen, de a jelek szerint nem történt valódi előrelépés.

Segély mellett is dolgoznak?

Kárhoztatták a jövedelem-halmozókat is, akik elvileg egyéni vállalkozóknak vannak jelentve, de így is, a bevételek alacsony szintjére hivatkozva is kaphatnak segélyt. (A cikkek nem említik, de nem lennénk meglepődve, ha a kelet-európaiak jelentős része a segély mellett feketén dolgozna, akár odakint, akár idehaza.)

A német önkormányzatok szervezete egyébként már decemberben is nagyon hasonló megfogalmazásban próbálta hallatni a hangját, amiről be is számoltunk. De talán akkor, Karácsony előtt egy nappal erre kevesen figyeltek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Új világra ébredünk holnap - itt van minden, ami megváltozik

Új világra ébredünk holnap - itt van minden, ami megváltozik

Annyi dolog változik július 1-jével, mintha új évet kezdenénk: ezek között vannak olyanok, amelyek csak néhány céget érintenek, de más változások mindannyiunkat. Az elektronikus aláírástól az ingyenes kéményseprésen át a fizetésemelésig számos újdonság jön, és az adóügyekben is máshogy lesz egy csomó minden péntektől - csokorba szedtük a változásokat.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • június 27
    Fogyasztói BMI
    Beszerzésimenedzser-index
    június 28
    KSH: KSH: Foglalkoztatottság, munkanélküliség (március–május)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    GDP
    Conference Board BMI
    Az Európai Parlament szavazása a Brexitről
    Az Európai Tanács ülése
    június 29
    Fogyasztói bizalom (végleges, június)
    június 30
    KSH: Ipari termelői árak (május)
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés, április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok MNB: Pénzügyi számlák (I. negyedév)
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása (május)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Munkanélküliségi ráta
    GDP (végleges)
    Chicagói BMI
    Fogyasztói bizalom
    július 1
    Feldolgozóipari BMI
    Feldolgozóipari BMI
    Munkanélküliségi ráta
    Feldolgozóipari BMI

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?