Hirdetés
Hirdetés

Akkor most állítsák meg a magyar, román, lengyel gazdasági bevándorlókat is!

2016. január 25., 12:16

Az EU-országokból, főleg Dél- és Kelet-Európából érkező, szociális segélyt kapó személyek száma Németországban százezres nagyságrenddel is nőhet egy bírósági ítélet nyomán. A német önkormányzatoknál elfogyott a cérna, túl sok kelet-európai veszi igénybe a szociális juttatásokat, ami a szociális rendszer csődjéhez vezethet.

(Fotó: ENSZ, UNHCR)
(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Bírósági ítéletek nyomán csak az önkormányzatok költségvetéséből 600 millió eurós többletkiadásra számít a német önkormányzatok szervezete, mivel a más EU-országokból érkezőknek viszonylag rövid ott tartózkodás után is megítélték a szociális segélyre (Harz IV) való jogosultságot. A Die Welt szerint a szervezet ügyvezetője, Gerd Landsberg költség-lavinától tart, mivel 130 ezer fő lett egy csapásra jogosult a segélyekre.

Pedig a Harz IV segélyek zömét az állam fizeti, de ezzel a kérelmezők egyéb önkormányzati segélyekre is jogosultakká váltak. Eközben a települések már a menekültkrízis miatt is siralmas helyzetben vannak anyagilag.

Hirdetés

Már fél év után lehet kapni

Eredetileg, európai jogszabály alapján a Németországban munkát kereső, munkanélküli segélyt (Arbeitslosengeld II.) nem kapó, EU-országból jövő külföldiektől egy évig megvonható lenne az említett Harz IV-segély. A bíróság most úgy ítélte meg, hogy legfeljebb fél év után már jár a segély, amely a Die Welt megfogalmazásában magasabb, mint a legszegényebb EU-országokban egy ipari munkás szokásos bére.

Amint korábban írtuk, Magyarországon az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb volt a nettó bér 2014-ban Bulgária és Románia után (vásárlóerő-paritáson), ha egy gyermektelen keresőről van szó, tehát nyugodtan sorolhatjuk magunkat a legszegényebbek közé.

Bemondásra kaphatnának segélyt

Emiatt attól tartanak, hogy az új helyzet nagyon nagy vonzerőt jelent majd a kelet-európaiak számára, hogy Németországba jöjjenek, és kihasználják a német rendszert. A jövedelemmel nem rendelkező kelet-európaiak odamehetnek egy önkormányzathoz, és állíthatják, hogy már fél éve keresnek munkát Németországban, a településeknek nem lesz arra kapacitásuk, hogy bizonyítsák az ellenkezőjét.

Andrea Nahles (SPD) munkaügyi miniszter nyitott a panaszokra, a britek által a bevándorlók szociális ellátásának megkurtítása érdekében kezdeményezett vitát ki szeretné használni a szabályok szigorítása érdekében – derül ki a cikkből. Azt szeretnék elérni, hogy a jövedelemmel nem rendelkező EU-s polgárok legalább egy évig ne támaszthassanak igényt szociális ellátásra.

Már évek óta gond ez

A Die Welt ábrája szerint 2014-ben a magyarok a hatodik legnagyobb bevándorló csoportot képezték Németországban – közvetlenül a szírek után. Közülünk 57 280 fő érkezett az országba, ugyanakkor 41 ezer magyar el is költözött, míg a szírek közül csak 2800. Az első négy helyen a lengyelek, románok, bolgárok és olaszok álltak.

A segélyprobléma nem új, már 2014 augusztusában is azt írta a Die Welt, hogy 2014 áprilisban először lépte át a másik EU-országokból érkező, a legszegényebbeknek kitalált szociális segélyt – úgynevezett Harz IV-et – kérő bevándorlók száma Németországban a 300 ezret. "Szegénységi bevándorlóknak" is nevezték őket. Már akkor különböző kemény lépéseket ígértek a visszaélések ellen, de a jelek szerint nem történt valódi előrelépés.

Segély mellett is dolgoznak?

Kárhoztatták a jövedelem-halmozókat is, akik elvileg egyéni vállalkozóknak vannak jelentve, de így is, a bevételek alacsony szintjére hivatkozva is kaphatnak segélyt. (A cikkek nem említik, de nem lennénk meglepődve, ha a kelet-európaiak jelentős része a segély mellett feketén dolgozna, akár odakint, akár idehaza.)

A német önkormányzatok szervezete egyébként már decemberben is nagyon hasonló megfogalmazásban próbálta hallatni a hangját, amiről be is számoltunk. De talán akkor, Karácsony előtt egy nappal erre kevesen figyeltek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Emberkísérletek az alapjövedelemmel: ha szabadon választhatnál, dolgoznál?

Emberkísérletek az alapjövedelemmel: ha szabadon választhatnál, dolgoznál?

Folyton azt halljuk, hogy a robotok, a mesterséges intelligencia tömegeket fognak munkanélkülivé tenni. Ráadásul egyre kevesebb dolgozónak kéne egyre több nyugdíjast eltartania. Vannak, akik szerint a megoldás egy államilag garantált alapjövedelem lenne, amit mindenki megkap feltétel nélkül. Állítólag ez még az egészségnek is jót tenne.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés
  • BUX26521.19-2.1%
    DAX9823.5-4.93%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • május 23
    május 24
    MNB - Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos kincstárjegy aukció, D160831, 40 mrd Ft
    Külkereskedelmi egyenleg - március
    Ipari termelés (év/év) - március
    ING - 2016 Q1
    Nokia - 2016 Q1
    Walt Disney - 2016 Q2
    május 25
    KSH: Kiskereskedelem (március, részletes adatok)
    OMV - 2016 Q1
    Deutsche Post - 2016 Q1
    E.ON - 2016 Q1
    Metro - 2016 Q2
    május 26
    ÁKK - államkötvény aukciók (3, 5 és 10 év)
    KSH: Munkaerőpiaci adatok (munkanélküliség, foglalkoztatottság, február-április)
    Raiffeisen - 2016 Q1
    Ipari termelés (év/év) - március
    BoE kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    május 27
    Fogyasztó árindex (év/év, végleges) - április
    GDP - 2016 Q1
    GDP - 2016 Q1

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?