|
| Atomerőmű, Tihange. Kép forrása: EPA/JULIEN WARNAND |
Eközben az Uniós eljárások miatt nem lehet felvenni a paksi bővítéshez szükséges orosz hitelt, aminek viszont idén több mint 75 millió forintba kerül a rendelkezésre állási jutaléka.
Egy nappal azután, hogy Belgiumban bejelentették: jövőre minden állampolgárnak osztanak jódtablettát nukleáris balesetek esetére, múlt pénteken a szomszédos Hollandia hozott hasonló döntést. A hágai egészségügyi minisztérium úgy határozott, hogy az eddigi 20 kilométerről 100 km-re terjeszti ki a védelmi zónát és ezért 15 millió darab ilyen készítményt rendelt meg. A jódtabletták szedését az indokolja, hogy atomreaktor baleset esetén különféle jódizotópok kerülnek a légtérbe. Ezek veszélyes sugárterhelést jelentenek az ember számára, mivel a szervezetbe jutva a pajzsmirigyben felhalmozódik és belső sugárterhelést okoz.
Hágában a döntést annak hatására hozták meg, hogy Hollandiában, Németországban és Luxemburgban is vita indult arról, kellően biztonságosak-e a közös határaikhoz közeli belga atomerőművek. Hollandiában mostanáig az erőművek 20 kilométeres körzetében minden 40 évesnél fiatalabb személy kapott jódtablettákat, hogy kéznél legyen odahaza.
Az ellátási zónák kiterjesztése - a nyugat-hollandiai Borssele atomerőmű körzetén kívül - az ország keleti és déli részét is érinti, az alsó-szászországi Elmslandban működő német, illetve Doelben és Tihange-ban lévő belga erőművek közelsége miatt. 2012 nyarán repedéseket találtak a doeli erőmű 3-as és a tihange-i 2-es blokkján, s ezeket a szakemberek azóta vizsgálják.
Belga félelmek a nukleáris terrortól
Belgiumban ráadásul nagy a félelem egy esetleges nukleáris terrortámadás miatt is. A 2015 novemberi, párizsi támadások után az egyik feltételezett elkövető rokonánál tartott házkutatás során a nyomozók lefoglaltak egy videofelvételt, ami a Belga Nukleáris Program Kutatási és Fejlesztési igazgatójáról készült. A nyomozók szerint a terroristák rejtett kamerákat szereltek fel a vezető háza köré, hogy megfigyelhessék a mozgását.
|
| Káncz Csaba |
A találgatások között nemcsak az szerepel, hogy a terroristák egy atomerőműre csapnának le, hanem az is, hogy hasadóanyaghoz akarnak jutni, hogy „piszkos bombát” készíthessenek. A belga sajtó március 26-án arról is hírt adott, hogy Charleroi városban megölték egy belga atomerőmű egyik biztonsági őrét kutyasétáltatás közben. A La Derniere Heure című napilap annyit megtudott, hogy elvitték az őr belépőkártyáját is.
A hatóságok nem teketóriáznak. Március 22-én, órákkal a brüsszeli reptéren történt robbanások után a két belga atomerőmű közül az egyikben több munkás biztonsági belépőjét elvették, és mindenkit hazaküldtek, akiknek a munkája nem elengedhetetlen a termeléshez. A hatóságok akkor felfegyverzett csapatokat küldtek a belga és francia nukleáris létesítményekhez, a nukleáris programokban pedig a legmagasabb szintre emelték a biztonság szintjét.
A belga parlamentben is éles vita robbant ki az ügyről. Jean-Marc Nollet, az Ecolo parlamenti képviselője azzal vádolta Jan Jambon belügyminisztert, hogy bár a hatóságok már tavaly november végén tudtak a videó létezéséről, még januárban is tagadták, hogy a belga nukleáris erőműveket bármifajta veszély fenyegetné. Sébastien Berg, a belga Nukleáris Ellenőrzés Szövetségi Hatóságának szóvivője kijelentette: „Konkrét jelek mutatnak arra, hogy a párizsi terrortámadásban részt vevőknek szándékában állt egy cselekmény elkövetése a négy atomerőművünk egyikénél. Ha megtalálják a módját, hogy ilyen anyagot elterjesszenek a lakosság között, azzal nagy kárt tudnának tenni.”
Hazai nukleáris-baleset elhárítási terv
Hazánkban a Paksi Atomerőmű Rt. (4 db VVER-440 energetikai atomreaktora), a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia Kutatóintézet kutatóreaktora és a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Tanreaktora esetében lehet számolni hasonló veszéllyel. Paks esetében a lakossági tájékoztató szerint „A jódtablettákat központilag tárolják, kiosztásuk központilag történik. A településeken átutazókat az illetékes katasztrófavédelmi szervezetek látják el jódtablettával.” Az országosan megteendő lépéseket az „Országos Nukleáris-baleset Elhárítási Terv" tartalmazza.
A magyar miniszterelnök által mindenfajta belföldi és külföldi szakmai párbeszéd nélkül, konspiratív módon megkötött Paks II. projektről itt megjegyzendő, hogy jelenleg két komoly Uniós eljárás (’kötelezettségszegési eljárás’) is zajlik, a tiltott állami támogatás gyanúja illetve a nemzetközi beruházási tender elmaradása miatt. Mindkettő azt eredményezheti, hogy az eddigi szerződéseket fel kell bontania a magyar államnak. A folyamatban lévő Uniós eljárások miatt egyelőre nem lehet felvenni a paksi bővítéshez szükséges orosz hitelt, aminek viszont idén 250 ezer euróba – azaz több mint 75 millió forintba - kerül a rendelkezésre állási jutaléka.
Káncz Csaba jegyzete
Ötmilliárd forintról van szó. 
