|
| Union Glashütte óra. Forrás: de.wikipedia.org |
Város az ország szélén
Glashütte egy idilli kisváros a hegyek között, 7000 lakossal. A városban tavaly 32 ezer órát gyártottak 500 millió euró értékben, amiből rövid számolás után is látszik, hogy ezek bizony nem olcsó órák, az átlag 15 ezer eurónak adódik. A városban 10 gyártó van, akik a piac felső szegmensét célozták meg egyedi gyártmányaikkal. A legdrágább órákat a Lange & Söhne cég készíti, amik átlagosan 50 ezer euróba kerülnek, de árulnak 2 millió eurós darabot is.
A német óraipar összességében még jóval kisebb, mint a svájci, de Glashütte városának gyártása gyorsan növekszik, míg Svájcban idén komoly visszaesést szenved el az iparág, részben a frank tartós túlértékeltségének köszönhetően. A Bloomberg szerint a svájci Richemont cég 350 ember bocsátott el februárban, Glashütte két legnagyobb gyártója pedig munkaerőt keres. A német óraexport 14 százalékkal nőtt tavaly, a svájci 3,3 százalékkal esett vissza.
A történelem viharai
A városka nem a semmiből kezdte az óragyártást: valaha már volt itt ennek hagyománya, de világháborúk és a kommunista rendszer tönkretették az iparágat. A városka első órása Lange egy őse, Ferdinand Adolf Lange volt, aki zsebórákat kezdett gyártani 1845-ben. Néhány alkalmazottja idővel saját üzemet nyitott, így 1900-ban már 20 óragyártó cég működött a városban. A 2. világháború után 6-an maradtak, őket az NDK összeterelte egy állami kombinátba, ahol a 80-as években már olcsó kvarcórákat gyártottak.
Az alapító Lange dédunokája, Walter egy uránbányába mehetett volna dolgozni, mint korábbi kapitalista, így meglógott az NDK-ból, amíg még lehetett, és Nyugat-Németországban svájci órákat kezdett forgalmazni. 1990-ben visszatért Glashüttébe, és két svájci üzlettársával újraindították a céget, immár Lange & Söhne, azaz Lange és fiai néven. Ugyanúgy, mint egy századdal korábban, gombamód nyílt körülötte a többi óragyártó, és a kisváros most 2000 embert foglalkoztat az iparágban.
A svájciak már a spájzban
Maguk a gyártóüzemek nem nagyok, hisz nem tömegtermelés folyik. Ugyanakkor rendkívüli tisztaságot tartanak bennük, hogy egy porszem se kerüljön a fogaskerekek közé, és nagy csend van, nem zakatolnak gépek. Az órák apró alkatrészeit a legnagyobb gonddal, kézzel rakják össze, a kis alkatrészek némelyikét mikroszkóp alatt látják el díszítéssel.
Mindazonáltal a gyártás újraindításában és felfuttatásában nagy szerepe volt a svájciaknak is, sőt a svájciak már be is tették a lábukat a városba. Lange Schaffhausenbe küldte az alkalmazottait, hogy ott gyakorolják a szakmát, és több cég is svájci gyártótól importál alkatrészeket, pl. óramutatókat. Végül pedig a Richmont megvásárolta a Lange céget, a Swatch pedig a Glashütte Originalt és az Union Glashüttét. Persze a márkaneveket meghagyják, hisz azok esetenként már jobban csengenek, mint a legnagyobb svájci márkák.
Fehéroroszország felől érkezhetett. 
