A berlini kormány egyrészt kiszivárogtatta az elhárítás egy titkos összefoglaló jelentését a jobboldali radikális AfD-ről, másrészt a volt NDK számára tejet-vajat (ingyen sört) ígérő programot mutatott be. A hagyományos politikai centrum rettegéssel figyeli az AfD konszolidációját Kelet-Németországban, ahol három tartományban is választás lesz ősszel. Káncz Csaba jegyzete.

A katalánok után, az ottani csúnya konfliktusok ellenére sokan vérszemet kaphatnak. A már ismert skótok, baszkok, szárdok, írek, veneto-iak mellett lehet, hogy a bajorokat és a szászokat is felírhatjuk a listára? Egyes közvélemény-kutatások szerint néhány német tartományban a lakosság 20-40 százaléka is örülne a függetlenedésnek.

Érdekes kérdés is terítékre kerül az Európai Unió 27 tagjának hétvégi találkozóján, ahol alapvetően az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos tárgyalási stratégiát vitatják meg. A kérdés úgy szól, hogy ha Észak-Írország kilépne az Egyesült Királyságból és csatlakozna Írországhoz, automatikusan az EU része lenne-e?

A volt NDK déli részén, a cseh határ és Drezda között, van egy Glashütte nevű városka, ami aranybányává vált. A város ráállt Svájc ikonikus iparágára, a luxusóra gyártásra, és mindezt olyan sikerrel teszi, hogy lassan lenyomja a svájci gyártókat. Persze segít az olcsó euró-drága frank páros.

Az elmúlt hónapokban igen ellentmondásossá vált a korábban rendkívül népszerű német kancellár megítélése. Megnézzük, milyen érdekességek vannak múltjában, mi alakíthatta személyiségét, hogy lett belőle a fél világot befogadó "Mutti".

A német közvéleményben felzúdulást keltett a szilveszteri, bevándorlók által elkövetett atrocitások tömeges mivolta, és a német hatóságok erre adott válasza. Egy ilyen óriási népmozgás sok nehézséget vet fel, és erre minden józan politikusnak számítania kellett volna.

Meghalt Helmut Schmidt, Nyugat-Németország ötödik kancellárja, aki egy közelmúltbeli felmérés szerint a Hitler utáni Németország legnépszerűbb vezetője volt. Különös aktualitást ad az eseménynek, hogy a jelenlegi kancellár súlyos válsággal küzd a menekültkérdés kezelése miatt.

Immár 25 éve, hogy pár hónapos gyors előkészítés után egyesült az NDK és az NSZK. Sokan attól féltek, nem bírja majd el az egységes Németország az NDK felzárkóztatását, aztán olyan jól ment a dolog, hogy épp a páratlan siker okozott előre nem várt, könnyen végzetessé váló gondokat.

A németek eddig elég jól bírják a menekülthullámot, igaz, egyre kevesebben értenek egyet Merkel politikájával.

A jelenlegi krízis során a menekültek szinte mind Németországba igyekeznek. De vajon hol lesz ott számukra hely, mennyit bír el az ország? A múlt században voltak már nagy népvándorlások az országban, megnézzük, akkor hogy kezelték, és mik a mostani lehetőségek.

Érdekes módon azokban a keleti, volt szocialista tartományokban erős Németországban az idegengyűlölet, ahol a legkevesebb külföldi él. Ennek a gyökerei úgy tűnik, még az NDK-s időkre vezethetők vissza, sőt, egészen a feldolgozatlan nemzetiszocialista múltig.

Németországban az újraegyesítés óta eltelt 25 évben több mint 2 millióval csökkent az egykori NDK területének lakossága, és a legkisebb települések közül majdnem mindegyik a hanyatlás "ördögi spiráljába" került.

A kormány döntése a szerb határ elkerítéséről elsőre ijesztőnek tűnik, valójában elkerülhetetlen az EU külső határának védelme, az a fura, hogy eddig elhanyagoltuk. A világon sok helyen van vasfüggöny, gondoljunk csak Amerika déli, mexikói határára. A probléma csak akkor oldódik majd meg, ha Szerbia belép az EU-ba.

Jócskán romlott az üzleti hangulat az egykori NDK területét alkotó német szövetségi tartományokban.

Áder János dél-koreai látogatása közben az ország elnöke Magyarország rendszerváltását állította példának Észak-Korea elé. Ez több okból is meglepő. Lehet, hogy csak gesztusnak szánta a vendég irányába, de nem sült el túl jól. Miért nem az NDK-t emlegette? Egyáltalán miért van még két Korea?

A WVA 500 mintájú mosógép. Pár javítással ugyan, de egy példány mintegy negyven éve működik. Egy rutinos szerelő tapasztalatai alapján a gépek élettartama az utóbbi időben a felére csökkent. Összeesküvés vagy gazdasági racionalitás?

Majdnem 25 évvel vagyunk a Berlini Fal 1989. november 9-ei leomlása után. Egy tanulmány azt állítja, hogy az alacsonyabb bérek, magas munkanélküliség, elvándorlás ellenére Kelet-Németország felzárkóztatása ugyanakkora gazdasági csoda volt, mint Nyugat-Németországé a hatvanas, hetvenes években.

A volt NDK felzárkóztatása eddig 2 ezer milliárd euró közpénzbe került, de Németország keleti tartományainak gazdasága továbbra is elmarad nyugatiak mögött. A különbség ráadásul már majdnem egy évtizede nem csökken - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A volt NDK területén továbbra is sokkal meredekebben emelkednek a nyugdíjak, mint Németország nyugati részén.,

Huszonkét évvel a német egység helyreállítása után a volt NDK területén a gazdaság még mindig jóval kevésbé fejlett, mint Németország nyugati tartományaiban, miközben a szerdai évfordulóra készült felmérések szerint a lakosság gondolkodásmódjában is erős kelet-nyugati különbségek érvényesülnek.