5p
A jelenlegi krízis során a menekültek szinte mind Németországba igyekeznek. De vajon hol lesz ott számukra hely, mennyit bír el az ország? A múlt században voltak már nagy népvándorlások az országban, megnézzük, akkor hogy kezelték, és mik a mostani lehetőségek.
Magyarországról Ausztrián keresztül Németországba érkezett bevándorló Angela Merkel képét mutatja a müncheni főpályaudvaron. Kép forrása: MTI

Miért Németország?

A menekültek hatalmas tömege, bármilyen útvonalat is választ, Németország felé áramlik. Ez nem teljesen logikus, hiszen nem ez az egyetlen jóléti ország Európában, ráadásul nyelvileg is teljesen ismeretlen az érkezők számára. Az angolt, mint világnyelvet sokkal jobban ismerik, a szírek közül pedig sokan értenek még valamit a franciából, még a félgyarmati idők hagyatékaként.

Németországba özönlésük leginkább egy pszichológiai tényező eredménye: valamiért az a nézet alakult ki, hogy ez az ország a földi paradicsom, ahol mindenkit befogadnak, és mindenkire jó élet vár. Ez úgy alakulhatott ki, hogy egyrészt valóban sok embert fogadtak be az elmúlt években is, de a legfontosabb az, hogy a jólelkű német kancellárt  lassan a fél világ Teréz anyának tekinti.

Meddig bírhatja?

Nos, Németország, eddig nem akarván rácáfolni humanitárius hírére, valóban egyelőre fogadja a menekültek véget nem érő tömegét. Ugyan felvetik, hogy egész Európának úgy kéne cselekedni, mint nekik, de valószínűleg tisztában vannak vele, hogy a legtöbb ország nem fogja őket követni ezen az úton. Így egyelőre nekik kell megoldaniuk a milliós tömegben érkezők ellátását, később a társadalomba való integrálását.

De vajon mennyire képes erre az ország, milyen eredménnyel tudja megtenni, és hol lehet a határ, ahol többet már nem bír el? A múltbeli eseményeket, és a többi nyugat-európai országba korábban betelepült, főleg a volt gyarmatokról származó lakosság integrálásának eredményeit megvizsgálva alkothatunk képet a helyzetről.

Világháborús áradat

A 20. században Németország, annak is főleg nyugati fele, a volt NSZK többször is szembenézett óriási menekültáradattal, igaz, hogy azok főleg németek voltak. Az első alkalom közvetlenül a 2. világháború végén következett be: az előrenyomuló Szovjetunió Kelet-Poroszország, valamint az Odera-Neisse vonaltól keletre fekvő, ma Lengyelországhoz tartozó terület teljes lakosságát áttelepítette a mai Németország területére. Emellett Csehország területéről is áttelepítették a német lakosságot. Miután a menekültek nem akartak a szovjet zónában maradni, nagy részük a nyugati zónába húzódott, így a megalakuló NSZK-ra maradt a befogadásuk. Nagyjából 8 millió ember vándorolt az NSZK-ba, őket kellett az új országnak integrálni.

Ráadásul nemcsak ők voltak hontalanok: a háborúban rengetegen elvesztették otthonuk. Az új ország viszont nagyon hamar talpra állt, sőt az 50-es években bekövetkezett a gazdasági csoda. Ezalatt rengeteg házat, lakást építettek, lassan mindenkinek jutott megfelelő otthon, 1970-re pedig teljesen újjáépült az ország. A nagy fellendülésben munkája is lett mindenkinek,, a helyzet lassan konszolidálódott.

NDK-sok, törökök, jugoszlávok

Ehhez jött még 1961-ig, a berlini fal megépítéséig 3 millió ember átvándorlása az NDK-ból. Kezdetben ők is menekülttáborokban laktak és munkára vártak, de viszonylag hamar integrálta őket is a gyorsan fejlődő nyugatnémet gazdaság és társadalom. A gigantikus, bár németekből álló vándorlási hullámot tehát az ország remekül kezelte.

Mindeközben rengeteg török és jugoszláv (majd szerb, horvát, bosnyák stb.) vendégmunkás érkezett, de eddig ők is különösebb probléma nélkül integrálódtak. Most viszont az eddigieknél sokkal nagyobb tömegek érkeznek, már-már az említett német népvándorlással összevethető méretekben, csakhogy mind távoli országból. Így a beilleszkedésük nyilván egy sokkal bonyolultabb folyamat, mint a németeké volt, vagy akár a vendégmunkásoké, akik fokozatosan érkezetek az évtizedek során.

Németország tehát fogadott már be nagy tömegeket, ezt valószínűleg most is meg tudja tenni. Ami viszont az integrációt illeti, a volt gyarmattartó országok, elsősorban Franciaország és Anglia példáját elnézve sokkal bonyolultabb. Ott ez csak részben sikerült, a párizsi elővárosokban gyakran randalíroznak nemhogy a bevándorlók, de még unokáik is. Angliában is rengeteg hasonló esemény volt, amíg aztán a 2005-ös londoni robbantások után be nem vezették a zéró toleranciát, azóta a randalírozók csuklóján azonnal kattan a bilincs.

Keleten még van hely

Még egy kérdés, hogy hol lehet letelepíteni ennyi embert? Logikusan adódna, hogy főleg az ország keleti részében, hisz onnan 40 évig szakadatlanul csak elvándoroltak, most is csak 16 millió ember lakik ott a 82-ből, tehát hely van bőven. Ráadásul Berlinben is csak 3,5 millió ember él most, miközben a 2. világháború előtt 4,5 millió volt ez a szám, tehát elvileg elfér 1 millió ember. Hely tehát lenne pár millió embernek, csak az a gond, hogy ha a nagy részüket odatelepítik, akkor a keleti országrészben sokkal jobban felborulnak az arányok, vagyis egy régi lakosra jóval több menekült jutna, mint nyugaton. Ezért nyilván csak részben lehet kihasználni a volt NDK relatív helytöbbletét.

Mindent összevetve úgy tűnik, hogy ebben a hullámban 1-2 millió emberrel meg tud birkózni az ország, és a következő években a korábban számolt évi 800 ezer is elfogadható még. Azonban ennél jóval több már súlyos gondokat okozna. Így még az előtt kéne a világnak és Európának megoldásokat keresni az egész válságra, hogy ezek a számok lényegesen magasabbak lennének.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felpörgött az euróövezet inflációja júniusban
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 14:39
Azonban az áremelkedés megfelelt az elemzők által vártnak az Eurostat kedden közzétett előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Újabb óriási áresésre kerülhet sor a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 11:09
Amennyiben a kiskereskedők egy az egyben érvényesítik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árának 7-7 forintos csökkenését. 
Makro / Külgazdaság A kínai autókereskedők a „túl olcsó” autókra panaszkodnak
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 11:02
Kína egyik legtehetősebb térsége, a Jangce-delta autókereskedői „súlyos kihívásokra” figyelmeztetnek, és az autógyártókhoz fordulnak, hogy azok vizsgálják felül értékesítési stratégiáikat a fokozódó pénzügyi nyomás és a felhalmozódó készletek miatt – újabb bizonyítékául a világ legnagyobb autópiacán zajló árháború következményeinek.
Makro / Külgazdaság Mire készülhet a kormány? Ezt is kérdezzük Győrffy Dórától a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 10:55
A közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora július 9-én szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Újabb mutatóban lettünk tökutolsók az Európai Unió 27 tagországa között
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 09:58
Az Eurostat legújabb adatai szerint a magyar vásárlók kosarában van a legkevesebb áru és szolgáltatás az egész EU-ban – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése.
Makro / Külgazdaság Vészvillogó: gyengélkedik a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 09:00
A beszerzési index júniusban 48,9 pontra csökkent, ismét zsugorodást jelezve a magyar feldolgozóiparban.
Makro / Külgazdaság Rossz hírt közölt a KSH: romlott az egyenleg
Herman Bernadett | 2025. július 1. 08:50
Májusban 739 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a kivitel volumene 3,2 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest.
Makro / Külgazdaság Többet adóztunk: kisebb lett a kormányzati szektor hiánya
Herman Bernadett | 2025. július 1. 08:30
Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb. 
Makro / Külgazdaság Nem jött be az elemzők várakozása: mi a baj a németekkel?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 13:38
Gyengébb adat érkezett a vártnál.
Makro / Külgazdaság Óriási változás jön a benzinkutakon júliustól
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 11:43
A nyár második hónapja jelentős üzemanyagár-csökkenéssel indul.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG