A kérdés normális körülmények között fel sem vetődne, de Nagy-Britannia kilépése miatt felkorbácsolódtak az érzelmek, és akinek bármilyen területi sérelme van a kilépő országgal szemben, az most jelentkezik. Ezt tették a spanyolok Gibraltár ügyében, és most Írország szeretne garanciát arra, hogy ha újra egyesülne az ország, akkor automatikusan az EU része lehessen, már csak azért is, mert elvileg nincs olyan lehetőség, hogy egy ország egyik része az EU része, a másik nem.

Az NDK példa

Hivatkozási alap is van: annak idején, amikor a német egyesülés felmerült, rögtön garantálták, hogy az NDK területek automatikusan az EU, akkor még Európai Közösség részévé válnak, amint belépnek a Német Szövetségi Köztársaságba. Ez akkor teljesen logikusnak is tűnt, máshogy nem is lehetett volna, és nem is aggasztott senkit, mert nyilvánvaló volt, hogy Németország állja a keleti rész felzárkóztatásának számláját, és onnan munkát vállalni is saját országuk gazdag nyugati felébe indulnak a polgárok, nem más tagországba.

Csatlakozási jog

Írország esetében ugyan nem fenyegetett eddig az egyesülés veszélye, de Írország mindentől függetlenül biztosítékot akar, hisz 1922-es függetlenné válása óta célja az országegyesítés, bár a gyakorlatban ezzel évtizedekig nem foglalkozott. Az ír felvetés mindazonáltal nem pusztán provokatív: az ún. nagypénteki egyezmény a The Guardian szerint tartalmazza azt a klauzulát, hogy ha Észak-Írországban a többség csatlakozni akar Írországhoz, akkor ez megtörténhet.

Még nem reális

Az Egyesült Királyság meggondolatlan kiléptetése az Unióból két nép esetében is megzavarta az eddigi kényes egyensúlyt. A skótok és az észak-írek egyaránt az Európai Unióban maradás mellett voksoltak, és így az akaratuk elleni kiléptetés óhatatlanul felkorbácsolta a nemzeti érzelmeket. Skócia esetében ez a függetlenséget, Észak-Írországban az Írországgal való egyesülést jelentené, bár Észak Írországban egyelőre nem fenyeget a veszély, mivel eddig brit párti többség volt. A demográfiai folyamatok ezt idővel megváltoztathatják: a katolikus íreknél magasabb a születésszám.

Skócia és Moldova

A kérdés nemcsak Írország szempontjából érdekes, hanem Skóciáéból is, amely ha független állammá válna, azt várná, hogy automatikusan tagja lehessen az EU-nak, vagy legalábbis formaság legyen az újbóli belépés, miután eddig is tag volt, még ha egy másik ország részeként is. Ennél is érdekesebb azonban Moldova helyzete, ahol ugyan most épp nincs napirenden, de időről-időre felmerül a Romániához való csatlakozás. Moldova ráadásul egy igen szegény, bár nem népes ország, és Románia, bár gyorsan fejlődik, nem tudná könnyedén gazdaságilag integrálni az országrészt, biztos, hogy kellene az EU támogatása.

Moldova egységes fejedelemség volt 1812-ig, amikor a Prut folyón túli részét Oroszország magához csatolta. Ekkor még értelemszerűen tisztán román lakosságú volt a terület, és csak lassan kezdődött el az oroszok betelepülése. A független Moldova 1859-ben a másik román fejedelemséggel, Havasalfölddel megalapította Romániát, amihez 1918 után csatlakozott a széteső Orosz Birodalomból kiszabadult Moldova is. A második világháború után azonban újra el lett szakítva és a Szovjetunióhoz került, és ezt követően olyan erős volt a betelepülés a Szovjetunió más részeiből, hogy az 1991-ben függetlenné vált ország már vegyes lakosságú volt, így nem is csatlakozott automatikusan Romániához. A kérdés persze az idők során újra és újra felmerülhet, ha mégis egyesülés lesz, a mostani példa alapján nem lehet majd más a kimenetel, mint az automatikus EU tagság.