|
| Bajorország nagy címere. (Wikimedia Commons) |
Koszovó kiválásának megengedésével 2008-ban a NATO, a Krím elszakításával 2014-ben Oroszország teremtett rossz precedenst, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezése a geopolitikai érdekek szerint következik be vagy sem – írja a német Heise.de weboldal.
Emlékeztetnek rá, hogy a katalán népszavazáson csak a jogosultak 42 százaléka jelent meg, de a 92 százalékuk a függetlenség mellett szavazott. Koszovóban nem volt népszavazás, ami megerősítette volna az elszakadást, mégis egy sor ország ismerte el nagyon gyorsan. A Krímben viszont rögtönöztek egyet, ami szentesítette azt, mégis sok ország érvénytelennek tekinti a félsziget leválását Ukrajnáról.
Orosz érdekek garmadája
Az orosz média különösen élénken foglalkozik a katalóniai eseményekkel, nem véletlenül, hiszen azok jobb színben tüntethetik fel a Krím-félsziget vagy Kelet-Ukrajna elszakítását. Ráadásul ott van még Oroszország körül Transzisztria, amely Moldávia elszakadni kívánó területe, valamint Abházia és Dél-Oszétia, amelyek Grúziáról válnának le. Másrészt Katalónia esetleges kiválása tovább gyengítené a Brexit után az EU-t, illetve a NATO-t – utal rá a német cikk.
Megemlítik azt is, hogy korábban az oroszok milyen brutálisan verték le a csecsenek függetlenségi törekvéseit, és jelenleg Szíriában is az ország erőszakos egyben tartásán ügyködnek.
Az orosz RT televízió nyomán Reinhard Merkel jogfilozófust idézik, aki szerint a koszovói precedens lyukat ütött a korábbi nemzetközi jogban. Ennek ellenére a katalánhoz hasonló egyoldalú függetlenségi törekvések el nem ismerése mellett még mindig komoly jogi érvek szólnak.
Kanadai precedens
Skótok, észak-írek, szárdok, veneto-iak, baszkok – számos kisebb népnek vannak Európában függetlenségi törekvései. Meglepő módon nem lehetetlen, hogy ehhez német tartományok is csatlakozzanak. A YouGov közvélemény-kutató 2017 júliusi felmérése szerint a bajorok 32 százaléka örülne, ha országa független lenne.
Mi bajuk a kelet-németeknek?
Ez az arány ráadásul 20-22 százalékos öt további német tartományban, mint a Saar-vidék (a francia határnál), Thüringiában, Szászországban, Mecklenburg-Előpomerániában és Szász-Anhalt tartományban (ez a négy pedig mind keletnémet, azaz volt NDK-s terület).
A dolog érdekessége az is, hogy a Magyarországnál nagyobb lélekszámú, majdnem 13 milliós Bajorországban laknak Délen bajorok, Északon frankok – akik nem tekintik magukat bajornak –, Nyugaton pedig svábok, plusz a rengeteg bevándorló.
Ki akarnak lépni Németországból, de nem szélsőjobboldaliak – írta tavaly a Süddeutsche Zeitung a Bajorország Pártról (Bayernpartei). „A poroszság és a centralizmus ellen” – mondja a párt egyik plakátja.
Függetlenség helyett nagyobb önállóságot
Propagandaanyagaik némelyike az első világháború stílusában készült. A pártocska 2013-ban a tartományi választáson 2,1 százalékot szerzett. Bajorország egyébként teljesen szuverén csak 1806 és 1871 között volt a történelem során.
|
| A Bayernpartei honlapjáról. Imádják a katalánokat. |
Egy másik, 2011-es felmérésben a bajorországi lakosok – nemzetiségtől függetlenül – 39 százalékban válaszolták azt, hogy több függetlenséget szeretnének a tartománynak. További 20 százalék pedig részkérdésekben szeretett volna nagyobb önállóságot. A Németországtól való elszakadást 25 százalék akarta, további 16 százaléknak részben szimpatikus volt az ötlet.
A népszavazgató svájciak
Svájcban nagyon aggódnak a politikusok a katalán helyzet miatt, a parlamenti képviselők is két táborra szakadtak, a katalán kormány és a madridi központi kormány támogatóira – derül ki a Basler Zeitung cikkéből. Svájcban szokás, hogy rengeteg kérdésről, rendszeresen tartanak népszavazásokat. Az aggodalom érthető, mi lesz, ha valamelyik svájci tartomány (kanton) kitalálja, hogy függetlenedni szeretne, és erről népszavazna? – vetődik fel a kérdés.
Európa külső ellenségei mindenesetre örülhetnek, legfőbb érdekük, hogy kontinensünk minél inkább széttagolt, széthúzó legyen, hiszen annál gyengébb lesz – tehetjük hozzá mindehhez.
Monetenegró és Albánia is. 
