Alice Weidel, az AfD parlamenti frakcióvezetője és Alexander Gauland, a párt társelnöke EPA/FILIP SINGER

A hidegháború vége óta 2019 lesz Németországban a legfontosabb év a politikai fejlemények szempontjából.  A hagyományos politikai centrum rettegéssel figyeli a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) konszolidációját a volt NDK területén, márpedig pont ott lesz ősszel három tartományban is választás.

Ha a szociáldemokrata SPD bebukik ezeken a megmérettetéseken, akkor a belső nyomás miatt valószínűleg elhagyni kényszerül a kormányzó nagykoalíciót – már csak azért is, mert ősszel akarják felülvizsgálni a nagykoalíciós együttműködés eredményeit.

Megindult a támadás

Nos, a jelek szerint a nagykoalíció pártjai nem adják könnyen a bőrüket, ezért az utóbbi napokban két fronton is támadást indítottak az AfD ellen. Egyrészt kiszivárogtatták az elhárítás (BfV) egy titkos összefoglaló jelentését az AfD-ről, másrészt a volt NDK számára tejet-vajat (ingyen sört) ígérő programot mutattak be.

Berlin egy blog-oldalon szivárogtatta ki a BfV jelentését, amely átfogó képet ad a párt retorikájáról és egyes vezető tagjainak kapcsolatáról szélsőséges csoportokkal.  Az anyag „tényszerű jeleket” tár fel, amelyek bizonyítják, hogy az AfD-n belül működik egy szélsőséges mozgalom – ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a teljes pártot megfigyelés alá vonja a BfV.

Ez a szélsőséges szárny nem hagyja magát megfélemlíteni, és négy prominens tagjuk (Sayn-Wittgenstein, Christen, Bießmann és Räpple) Ulmban február 9-én egy nagyobb fórumot trombitál össze. Petr Bystron, az AfD országgyűlési képviselője, a külügyi bizottság AfD frakciójának vezetője sem zavartatja magát, ő lőgyakorlaton vett részt egy dél-afrikai fehér félkatonai szervezet (Suidlanders) meghívására.

Forrófejű ifjúság

Káncz Csaba

A jelentés külön felhívja a figyelmet Alexander Gauland társelnök és Björn Höcke türingiai elnök tevékenységére, akik etno-nacionalista propagandát folytatnak. A türingiai AfD-t már tavaly szeptember óta vizsgálják, hogy vannak-e alkotmányellenes céljai. Minderre azt követően került sor, hogy 2017 végén azt mondta Höcke a berlini holokauszt-emlékműről, hogy az a „szégyen emlékműve” és „az emlékezetpolitikában 180 fokos fordulatot” követelt.

A BfV már egyébként is megfigyelés alatt tartja a párt ifjúsági szervezetét (JA) Brémában, Baden-Württemberg és Alsó-Szászországban, ami azt jelenti, hogy akár be is épülhet ezekbe a csoportokba.  Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a fiatalok radikalizációja olyan szintet öltött, hogy például a JA alsó-szászországi vezetője tavaly nyáron a Hitler elleni 1944-es merénylet szervezőjét, Claus von Stauffenberget árulónak és gyávának titulálta.

Az ígéret semmibe sem kerül

Az AfD elleni másik csapás keretében a CDU és az SPD egy intézkedés-csomagot tett közzé a volt NDK lakóinak felvidítására. Ebben elővárosi közlekedési infrastrukturális és 5G-s befektetéseket ígér Berlin.  Ígéretet tesznek arra is, hogy több országos hatáskörű hivatal székhelyét teszik át Kelet-Németországba, új kutatóhelyeket hoznak létre, jobb orvosi- és ápolói ellátást biztosítanak, valamint az SPD a kelet-német nyugdíjak kiegyenlítését is ígéri.

A szakértők színtiszta kampányfogásnak tekintik a csomagot. Felhívják a figyelmet arra, hogy a CDU és az SPD több kelet-német tartományban évek óta kormányon van, mégsem történt eddig semmilyen érdemi áttörés ezeken a szakterületeken a térségben.