Mi lehet az oka annak, hogy miközben a németek cipelik a legnagyobb terhet, náluk jelent igazán problémát a menekültválság, mégis hozzávetőleg a felük a menekültek mellett van? (Itt vannak a közvélemény-kutatási eredmények.) Magyarországon csak átszaladtak a menekültek, mégis jóval magasabb a menekültellenesek aránya.
Biztosan számos okot fel lehet sorolni, többek között életszínvonalbeli különbségeket vagy a kormány hozzáállását, a média helyzetét. Mi most inkább statisztikával magyaráznánk ezt. Abból indulunk ki, hogy a bevándorlókat, menekülteket természetes módon jobban megértik azok, akik maguk is bevándorlók vagy menekültek és az ő utódaik.
Minden ötödik német valahol migráns
Belőlük pedig Németországban nagyon is sok van. A német statisztikusok bevezettek egy fogalmat, a migrációs hátterű személyek fogalmát, még 2005-től. Ennek definíciója szerint migrációs hátterű minden olyan személy, aki 1949 után bevándorolt vagy ez után a dátum után Németországban született külföldi. Vagy pedig legalább az egyik szülőjére igaz ez.
|
„Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az.” (József Attila) |
Eszerint a meghatározás szerint 2014-ben 16,4 millió németországi lakos rendelkezett migrációs háttérrel, a lakosság 20,3 százaléka, minden ötödik ember. Ebben tehát azok már nincsenek is benne, akiknek csak a nagyszülei vagy egy nagyszülője nem volt német. De ezzel nincs vége.
Háború utáni népvándorlás
Az 1949-es dátumnak megkülönböztetett szerepe van, ekkor fejeződött be ugyanis – nagyjából – az a hatalmas népvándorlás, amit a Második Világháború után a németek Kelet-Európából való elűzése okozott. (A „kollektív bűnösség elve” alapján, lényegében minden németet nácinak, háborús bűnösnek tekintve.)
Különböző adatok vannak arról, hány ember menekült vagy űzték el, telepítették ki vagy vándorolt el, mint ahogy arról is, hány személy halt meg útközben a rossz bánásmód, éhezés, betegségek miatt vagy tűnt el valahol táborokban. A számháborút meghagynánk a történészeknek, a Wikipedia német változata 12 és 14 millió fő közötti számot említ. Ennyien érkeztek meg.
Németek, de mégis menekültek
Őket, valamint gyermekeiket, unokáikat, mivel legtöbbjük 1950 előtt jött Németországba (valamint kisebb részben Ausztriába), a jelek szerint nem számolják bele a migrációs hátterűek közé. Érthetően, hiszen németek. De egyben menekültek is.
|
| Alexander Petrovics (Petőfi Sándor) az anyakönyvben, 1. sor (Wikimedia Commons) |
Hogy ezek a német menekültek és leszármazottaik mekkora részét adják jelenleg a német lakosságnak, hányan élnek még, hány leszármazottjuk van, velük együtt mekkora lenne a „migrációs hátterűek” aránya, nem tudjuk. Lehet, hogy csak 30, de az is lehet, hogy mára már akár 40 százalék is.
Futottak a kommunisták elől
„Szudétanémet anyám menekült az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől. Idősebb testvéremnek egy madzagot kötött a csuklójára, engem a mellén hordozott. (…) Pajtákban, fák alatt aludtunk, táborba vittek az amerikai katonák. Csak nők és gyermekek, a férfiak halottak voltak, vagy hadifogságban. ’Ezek cicák’ – mondta anyám, amikor patkányok szaglásztak az arcom körül. Tiszta víz nem volt” – mesélte nemrég egy túlélő újságíró a Bild hasábjain.
A Wikipedia ábrája a migrációs hátterű lakosság arányát mutatja, a világossárga színű a legalacsonyabb, öt százalék alatti, a sötétpiros pedig a legmagasabb, 30 százalék feletti arányt jelzi. Nagyon szembetűnő a különbség, a szegényebb és elmaradottabb keletnémet tartományokban jóval alacsonyabb a migrációs hátterű személyek aránya, mint a fejlett, iparosodott, gazdag nyugatnémet tartományokban, nagyvárosokban.
Ott nem szeretik őket, ahol nincsenek is
Érdekes módon, éppen ezeken a területeken alacsonyabb sokkal a menekültek elfogadottsága a társadalom részéről. Ezt a Focus tegnapi felmérése is mutatja, korábban pedig, amint beszámoltunk róla, a német sajtó is próbálta kielemezni az okait, amelyek még egészen a Második Világháborúig és a kommunizmusig visszavezethetők. Hogy ez Magyarországon is így lehet-e, nem tudjuk.
|
| A migrációs hátterű lakosság aránya Németországban (Wikipedia) |
