|
| Moszkva (Fotó: Wikimedia Commons) |
Az orosz nép egyre rosszabbul él, ennek ellenére Putyin támogatottsága meglepően magas, egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka bízik benne – írja a német N24.de. A romló életszínvonalat, a döcögő gazdaságot az emberek inkább a magas bürokrácia és egy megfelelő vezetőgárda hiányának számlájára írják.
Még az orosz gazdasági minisztérium hivatalos prognózisa szerint is tovább fog csökkenni az életszínvonal az országban, még 2018-ban is. Ezt főleg a magas inflációval magyarázzák, ami évi 15 százalékot tesz ki.
Az inflációt sokszor úgy gerjesztik
Itt érdemes megjegyezni, hogy az infláció nem természeti csapás, sokszor egy rejtett, trükkös adóként (is) működik egyes gazdaságokban. Amit részben vagy egészben a gazdaság irányítói gerjesztenek, vagy legalábbis tűrnek, hogy a jövedelmek egy részét jól látható adóemelések nélkül szedjék el minél nagyobb csendben.
Az orosz gazdasági minisztérium ennek ellenére jövőre gazdasági növekedésre számít, az IMF (Nemzetközi Valutalap) viszont 0,6 százalékos GDP-zsugorodásra. A Világbank egy tanulmányban a rossz orosz gazdasági kilátásokat a külkereskedelem szorult helyzetével – az embargókkal – és az alacsony olajárral magyarázza.
Szeszélyes gazdaságpolitika, ismerős?
De olyan dolgokért is kritizálják Oroszországot, amelyek Magyarországról is ismerősek lehetnek. Ilyen, hogy jogbizonytalanság van, a játékszabályok állandóan változnak, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan. Államosítottak, növelték az állam súlyát a gazdaságban, kézivezérelnek, korlátozzák a piacgazdaságot. Ezt nem csak holmi ismeretlen ellenzéki politikusok mondják, hanem vállalkozók között széles körben készített felmérések is.
A bizonytalan vállalkozói és politikai klíma megakadályozza a külföldi befektetőket abban, hogy beruházzanak az országban. Ahogy az orosz részvényalapokkal és részvényekkel kapcsolatban nemrég említettük, az orosz tőzsde is a világ egyik leginkább utált részvénypiaca – ennek ellenére az idén egész jól teljesített.
Nem jönnek a reformok
Az országban komoly reformokra lenne szükség – tartják sokan, ám ezek nem igazán látszanak sehol sem, vélhetően azért sem, mert akkor oda lenne Putyin népszerűsége. Például privatizáció kellene, de a befektetők hiányoznak hozzá. Nyugdíjreform kellene, fel kellene emelni például a nyugdíjkorhatárt, amit mindig nagyon utálnak a dolgozók. Az orosz társadalom is erősen elöregedőben van.
Nemrég visszavonták a hadsereg kiadásainak tervezett megkurtítását, és növelték az olajipari vállalatok adóját, ami várhatóan csökkenti majd a beruházási kedvet. Sokan azt remélik, hogy a jövő szeptemberi parlamenti választások után lesznek majd reformok. Mások azt, hogy a 2018-as elnökválasztás után.
Mégis nőnek a tartalékok
Az ország állítólag a tartalékaiból fizeti a költségvetés növekvő hiányát, így a szíriai beavatkozás költségeit is. Az említett német cikk szerint 2017-2018-ra elfogyhatnak a likvid tartalékok. Ennek ellenére a nemzetközi tartalékoknak az orosz jegybank által megadott szintje – egy korábbi nagy zuhanást követően – az idén nyáron lassan ismét emelkedni kezdett.
Erre magyarázat lehet, hogy az orosz jegybank a jelek szerint, ha törik, ha szakad, folyamatosan vásárolja az aranyat. Júniusban 24, júliusban 13 tonnát vásároltak a Bloomberg szerint. Úgy egy éve a világ nyolcadik legnagyobb aranytartalékával rendelkeztek, ez mára állítólag már az ötödik legnagyobb lett.
Politikai okokból aranyvásárlás
Júniusi adatok szerint Oroszország aranytartaléka 48 milliárd dollárt ért, de ez a nemzetközi tartalékainak csak egy kis része. Egy gramm arany egyébként 38 dollárt, egy tonna arany az utóbbi hónapokban hozzávetőleg 38 millió dollárt ért, tehát csak az említett két havi mennyiség 1,4 milliárd dollár körül lehet.
Hogy ezt miért csinálják, az kérdéses. A Bloomberg csak annyit ír, politikai okokból. Más arra tippel, hogy aranyfedezetű pénzrendszer bevezetését tervezik, hogy függetlenítsék magukat a nemzetközi pénzpiacoktól. Ez eléggé felforgatná a világ pénzügyi rendszerét, főleg, ha mások is követnék a példát, mondjuk Kína.
Ez nem is az összes aranyuk?
Az a gyanú is felmerült, hogy az oroszok más volt szovjet tagköztársaságokkal is koordinálják aranyfelhalmozásukat, és – Kínához hasonlóan – nem is jelentik be a teljes aranykészletüket az IMF-nek. Ugyanis valójában nem kötelező.
Ha a jegybank rubelért vásárol a hazai kitermelőktől, akkor az mindenesetre növelheti az inflációt (növeli a forgalomban levő pénz mennyiségét), gyengítheti a rubelt, és növeli a devizatartalékokat. Mindezt pedig az emelkedő árakon keresztül a rubeltulajdonosok, tehát lakosság, vállalkozók, gazdálkodók fizetik meg.
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
