Jobb körülményeket és gyorsabb ügyintézést követelő migránsok a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Szegedi úti telephelyén 2016. június 1-jén. Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A legnegatívabban a népszerű cél- és átkelőországok látják a helyzetet, Törökországban, Svédországban és Németországban majdnem minden megkérdezett szerint nőtt a bevándorlók száma az elmúlt öt évben – Magyarországon ez az arány 85 százalék, közölte az Ipsos a Privátbankár.hu-val.  Mindezek mellett nagyon kevesen vélik úgy, hogy a bevándorlásnak pozitív hatása van, nálunk csak az oroszok vannak jobb véleménnyel a térségben.

„A bevándorlók jönnek és elveszik a munkát!”

Tavalyhoz képest nőtt a szorongók száma is, jelenleg a magyarok több, mint fele érzi úgy, hogy a bevándorlás egy számára kényelmetlen irányba viszi az ország működését. Globális szinten egy erős nyomás rajzolódik ki az adatokból, sokan félnek attól, hogy a bevándorlók nyomás alá helyezik a közszolgáltatásokat, a gazdaságot és a munkaerőpiacot, átlagosan 44 százalék gondolja úgy, hogy nehezebb munkát találni az érkezők miatt, Magyarországon egy kicsit jobban látjuk a helyzetet (41%).

Ön mennyire ért egyet az alábbi állítással? "A bevándorlás pozitív hatással van az ország gazdaságára." Forrás: Ipsos

Egészen kevés ország látja úgy, hogy a bevándorlók pozitív hatással lennének a gazdaság működésére, ebben Magyarország utolsó előttiként teljesített – nálunk csak Oroszország látja

negatívabban a helyzetet. A legpozitívabban Szaúd-Arábia és India áll a bevándorlókhoz ebből a szempontból. A magasan képzetteket viszont úgy tűnik, szívesen látják, érdekes módon a Brexit ellenére Nagy-Britannia teljesített az első helyen, a britek kétharmada szívesen látna képzett bevándorlót az országban. Őket Dél-Afrika és Szaúd-Arábia követi a listán.

Ön mennyire ért egyet az alábbi állítással? "A bevándorlók érdekesebb hellyé teszik a hazámat". Forrás: Ipsos

Kulturális szempontból is megoszlanak a vélemények, világszinten tízből csupán hárman vélik úgy, hogy a bevándorlók érdekesebb lakóhellyé teszik a hazájukat. Ebből a szempontból is a lista alján végeztünk, a magyarok 13 százaléka vélekedik csak így. A lista legaljára Oroszország került.

Zárjuk le?

Az Ipsos vizsgálata kitért a határok lezárásának és a bevándorlók megítélésének kérdésére is. Nem olyan meglepő módon Magyarország a harmadik lett, aki a leginkább támogatja a határok teljes lezárását, a megkérdezettek kétharmada osztja ezt a véleményt, minket csak India és Törökország előz meg. Érdekességképp: ha csak az erős, szélsőséges egyetértést nézzük, úgy ezüstérmesek lennénk a határlezárási listán.

Ön mennyire ért egyet az alábbi állítással? "Teljesen le kell zárnunk a határainkat a menekültek felé, senkit sem szabad beengednünk." Forrás: Ipsos

Sokak kérdőjelezik meg az érkezők tényleges céljait is. Törökországban, Oroszországban, Indiában és Magyarországon például a lakosság mintegy fele véli úgy, hogy a terroristák menekültnek álcázzák magukat, és így érkeznek az országba – közvetlen utánunk a közelmúltban több támadást is megélt Németország következik, a megkérdezett franciáknak (a nizzai támadás ellenére) csak a harmada érzi ugyanezt. A magyarok harmada kétségbe vonja az érkezés okát is, szerintük a bevándorlók gazdasági céllal vagy segélyért jönnek az országba, nem pedig tényleges menekültként.

Plusz egy darab a kirakósban

Az integráció kérdésében abszolút megoszlik a globális körkép: a megkérdezettek fele véli úgy, hogy a bevándorlók képesek lesznek beilleszkedni és tagjává válni az ország társadalmának, és ugyanennyien vannak azok, akik ellentétesen látják.

Az Ipsos MORI Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője, Bobby Duffy szerint mindezeket egybevéve "korántsem mondható egyértelműen elutasítónak a nemzetközi megítélés, de kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk. Bár a menekültválság sok európai és környező államot érintett az elmúlt években, nincs ezzel kapcsolatban túlnyomó negatívizmus. Bizonyos helyeken fokozódott az aggodalom, de 22 ország átlagában stabilnak mutatkozott a migráció megítélése az elmúlt 5 esztendő során.”