Máris túl vagyunk a csúcson?
Márciusban az éves bázisú infláció 2,7 százalékra lassult, vagyis az általános elemzői várakozásokkal szemben már februárban elérte csúcspontját. Az, hogy a maginfláció (vagyis a nyers élelmiszerek és az energia árának kiszűrésével számított mutató) változatlanul 1,8 százalékot mutat, ez is azt jelzi, hogy a lassulás elsősorban az egyedi hatások következménye volt - írja gyorselemzésében az ING szenior elemzője, Virovácz Péter.
A szakember szerint előre tekintve nagyon sok a bizonytalansági tényező. Egyrészt az üzemanyagárak esetében a tavalyi bázis emelkedni kezd, ez önmagában így fékezné az inflációs mutatót, azonban a hétvége óta a szíriai és líbiai események miatt az olaj ára ismét emelkedésnek indult, ami lecsapódhat a hazai inflációban is. (Más elemzők azt is hozzáteszik: az idén március-áprilisban a szokásosnál nagyobb a volatilitás, tekintettel arra, hogy a húsvéti ünnepek tavaly márciusra estek, az idén pedig áprilisra,)
Összességében azonban a következő hónapokban nagyjából a most megfigyelt szint körül ingadozhat az inflációs mutató, de nyárig valószínűsíthetően már nem közelítjük meg a 3 százalékot, ha csak nem lesz tartós és dinamikus a nyersanyagok áremelkedése.
Mikor érjük el a 3 százalékot?
Továbbra is alacsony, de némileg élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 1,8% maradt, ami így továbbra is bőven elmarad a 3%-os inflációs céltól.
A Takarékbank elemzése szerint az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfa-csökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő (vízi)szárnyas-kínálat felfelé húzhatják az inflációt, a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.
Az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt a következő hónapokban az infláció visszatérhet 2,2-2,5% közelébe.
Idén éves átlagban 2,4%-os inflációra számít a Takarékbank, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfacsökkentések elmúló hatása miatt az infláció már megközelítheti, a jövő év második negyedévétől pedig el is érheti a 3%-os inflációs célt. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban még nem számítunk a kondíciók szigorítására - írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A miniszterelnök ejtett néhány szót a békeköltségvetésről is. 
