Hirdetés
Hirdetés

Pofon Merkelnek – bebuktatják az amerikai szankciók a német-orosz gázvezetéket

Káncz Csaba, 2017. szeptember 20., 08:36

Az új amerikai szankciók óta elutasítóak lettek az európai intézmények a német-orosz Északi Áramlat 2 projekttel kapcsolatban. Több közép-európai ország – köztük hazánk – már eddig is ellenezte a projektet ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva. A nagyfokú politikai nyomás miatt elbizonytalanodtak a megaprojekt nyugati, piaci befektetői.

Angela Merkel német kancellár (Forrás:MTI/EPA/Felipe Trueba)
Angela Merkel német kancellár (Forrás:MTI/EPA/Felipe Trueba)

Mint korábban már beszámoltunk róla, Berlint és Moszkvát elválasztó biztonságpolitikai és energetikai folyosót hoz létre térségünkben Washington. Ennek részeként június 12-én az amerikai Szenátus vezetői megegyeztek az Oroszország elleni új szankciókról, mivel álláspontjuk szerint elfogadhatatlan Moszkva beavatkozása a 2016-os amerikai választásokba, valamint lépései Ukrajnában és Szíriában.

Átkaroló hadművelet

Hirdetés

Június 15-én aztán a német külügyminisztérium éles hangú sajtóközleményben támadta meg Washington kül- és gazdaságpolitikáját. A német külügyminiszter és az osztrák kancellár által jegyzett közlemény figyelmeztet, hogy „a politikai szankciók eszközeit nem szabad összekapcsolni a gazdasági érdekekkel.” Európai cégeket „fenyegetni az amerikai piacon büntetéssel”, ha azok olyan projektekben vesznek részt Oroszországgal, mint az Északi Áramlat II., „egy teljesen új és rendkívül negatív minőséget vinne az európai-amerikai kapcsolatokba.”

Az Északi Áramlat 2 (NS2) valóban javítja Nyugat-Európa, azon belül is főleg Németország energiaellátását és versenyképességét, ugyanakkor korlátozza a kelet-európai régió hozzáférését a likvid piacokhoz, nem beszélve a törékeny orosz-ukrán kapcsolatoknak való kitettség növekedéséről.  A lengyelek és a baltiak szerint az NS2 a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. Több közép-európai ország – köztük hazánk – írásban is jelezte kifogását ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva. Állításuk szerint a NS2 megépülésével az európai gázpiaci integráció eddig kedvező folyamata megtörne, és a közép-európai régió kiszolgáltatottá válna az orosz-ukrán kapcsolatok alakulásának, ezért a projekt leállítását követelik.

Moszkva jelen állás szerint leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzitdíjtól. Ez bizony komoly érvágást jelent, mert ez nagyságrendileg az ukrán GDP két százalékát teszi ki. Több, mint például a teljes ukrán honvédelmi költségvetés.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Te is fiam, Weber?

De az európai intézményekben uralkodó politikai hangulat jelentős eltolódását jelzi, hogy a napokban a néppárti Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának német vezetője az NS2 projekt leállítására szólított fel. Mindez egybeesik egy 10 oldalas titkosított Európai Bizottság által készített terv kiszivárgásával, amely számos lépéssel akadályozná meg Moszkva stratégiai térnyerését. A tervezet szerint a Gazpromnak az NS2 működtetését meg kell nyitnia egy független operátor előtt. A Gazprom már hasonló követelések miatt három éve feladta a Déli Áramlat nevű projektjét.

A nagyfokú politikai nyomás miatt viszont elbizonytalanodtak az NS2 nyugati, piaci befektetői. A 9,5 milliárd eurós projekt finanszírozásában az orosz Gazprom mellett ugyanis több európai vállalat vesz részt, így a német Uniper és Wintershall, a brit Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie. Reiner Seele, az OMV vezetője szerint a szankciók miatt „szinte lehetetlenné” vált a projekt fianszírozása. Ezt már Moszkva is látja, ezért a Vedomosti nevű orosz pénzügyi lap már az NS2 finanszírozásának újragondolására szólított föl.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Budapesti munkások, katonák és tanulók – kik voltak az 1956-os forradalom áldozatai?

Budapesti munkások, katonák és tanulók – kik voltak az 1956-os forradalom áldozatai?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékét az a dokumentum is őrzi, amely a Központi Statisztikai Hivatalban már 1957-ben elkészült, a rendszerváltásig azonban titkosítva volt. Az 1956-os események áldozatairól készített összeállítás ma már szabadon hozzáférhető.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?