4p
Az új amerikai szankciók óta elutasítóak lettek az európai intézmények a német-orosz Északi Áramlat 2 projekttel kapcsolatban. Több közép-európai ország – köztük hazánk – már eddig is ellenezte a projektet ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva. A nagyfokú politikai nyomás miatt elbizonytalanodtak a megaprojekt nyugati, piaci befektetői.
Angela Merkel német kancellár (Forrás:MTI/EPA/Felipe Trueba)

Mint korábban már beszámoltunk róla, Berlint és Moszkvát elválasztó biztonságpolitikai és energetikai folyosót hoz létre térségünkben Washington. Ennek részeként június 12-én az amerikai Szenátus vezetői megegyeztek az Oroszország elleni új szankciókról, mivel álláspontjuk szerint elfogadhatatlan Moszkva beavatkozása a 2016-os amerikai választásokba, valamint lépései Ukrajnában és Szíriában.

Átkaroló hadművelet

Június 15-én aztán a német külügyminisztérium éles hangú sajtóközleményben támadta meg Washington kül- és gazdaságpolitikáját. A német külügyminiszter és az osztrák kancellár által jegyzett közlemény figyelmeztet, hogy „a politikai szankciók eszközeit nem szabad összekapcsolni a gazdasági érdekekkel.” Európai cégeket „fenyegetni az amerikai piacon büntetéssel”, ha azok olyan projektekben vesznek részt Oroszországgal, mint az Északi Áramlat II., „egy teljesen új és rendkívül negatív minőséget vinne az európai-amerikai kapcsolatokba.”

Az Északi Áramlat 2 (NS2) valóban javítja Nyugat-Európa, azon belül is főleg Németország energiaellátását és versenyképességét, ugyanakkor korlátozza a kelet-európai régió hozzáférését a likvid piacokhoz, nem beszélve a törékeny orosz-ukrán kapcsolatoknak való kitettség növekedéséről.  A lengyelek és a baltiak szerint az NS2 a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. Több közép-európai ország – köztük hazánk – írásban is jelezte kifogását ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva. Állításuk szerint a NS2 megépülésével az európai gázpiaci integráció eddig kedvező folyamata megtörne, és a közép-európai régió kiszolgáltatottá válna az orosz-ukrán kapcsolatok alakulásának, ezért a projekt leállítását követelik.

Moszkva jelen állás szerint leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzitdíjtól. Ez bizony komoly érvágást jelent, mert ez nagyságrendileg az ukrán GDP két százalékát teszi ki. Több, mint például a teljes ukrán honvédelmi költségvetés.

Káncz Csaba

Te is fiam, Weber?

De az európai intézményekben uralkodó politikai hangulat jelentős eltolódását jelzi, hogy a napokban a néppárti Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának német vezetője az NS2 projekt leállítására szólított fel. Mindez egybeesik egy 10 oldalas titkosított Európai Bizottság által készített terv kiszivárgásával, amely számos lépéssel akadályozná meg Moszkva stratégiai térnyerését. A tervezet szerint a Gazpromnak az NS2 működtetését meg kell nyitnia egy független operátor előtt. A Gazprom már hasonló követelések miatt három éve feladta a Déli Áramlat nevű projektjét.

A nagyfokú politikai nyomás miatt viszont elbizonytalanodtak az NS2 nyugati, piaci befektetői. A 9,5 milliárd eurós projekt finanszírozásában az orosz Gazprom mellett ugyanis több európai vállalat vesz részt, így a német Uniper és Wintershall, a brit Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie. Reiner Seele, az OMV vezetője szerint a szankciók miatt „szinte lehetetlenné” vált a projekt fianszírozása. Ezt már Moszkva is látja, ezért a Vedomosti nevű orosz pénzügyi lap már az NS2 finanszírozásának újragondolására szólított föl.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy volt az egyetértés Varga Mihályék közt
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:28
Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.
Makro / Külgazdaság Nem hiszi el, hogy mekkora a költségvetési hiány
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:35
A kamatkifizetés okoz sok kiadást.
Makro / Külgazdaság Az erősebb forintnak az autósok is örülhetnek?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:00
Csütörtökön nem változnak a hazai nagykereskedelmi üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Kármán András: Nehéz költségvetési helyzetet fogunk örökölni
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:57
A Tisza szakértője szerint mivel még hónapok vannak hátra a választásokig, ezért rengeteg átgondolatlan és megalapozatlan döntést hozhat a kormány.
Makro / Külgazdaság A vállalkozók rárepültek a 3 százalékos hitelre
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:00
A 3 százalékos konstrukció nagyon kedvezményes.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint különös élmény a Türk Tanács
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 09:05
Azerbajdzsánban beszélt a magyar kormányfő.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan vészes a magyar infláció?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:32
Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Makro / Külgazdaság Bárki is nyer, kőkemény lesz a 2026-os év? Ma délután Csaba Lászlót kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:00
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Történelmi csúcson az oroszok nemzetközi tartalékai
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 19:51
Soha nem volt még ekkora.
Makro / Külgazdaság Bármit is akar a kormány, nem vág az alapkamaton az MNB
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 18:23
Válaszolt az MNB alelnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG