Hirdetés
Hirdetés

Trump felelőssége lesz az újabb háborúk kirobbanása

Káncz Csaba, 2017. augusztus 08., 15:03

A Pentagont nem hatja meg, hogy Trump kilép a klímaegyezményből. A globális ökológiai rendszer megrendülése éles biztonsági kérdéseket vet fel, ráadásul a már politikailag amúgy is törékeny térségekben. Bár hazánkban a köztársasági elnök PR szempontokból felkarolta a globálisan egyre veszélyeztetettebb vízkészletek ügyét, a 2017-es központi költségvetés keretében folytatódik a kormányhivatalokba integrált zöldhatóság pénzügyi elsorvasztása és a nemzeti parkok kivéreztetése.

Palackozott ásványvizet osztanak az utasoknak a Déli pályaudvaron 2017. június 23-án.  MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Múlt héten megérkezett az írásos értesítés, amelyben a Trump-kormány hivatalosan is jelezte az ENSZ-nek, hogy Washington kilép párizsi klímaegyezményből. Trump szándéka az Egyesült Államokon belül is komoly  hullámokat keltett és Jerry Brown, Kalifornia kormányzója már  júniusban klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával.  Az  amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen  munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának  korlátozásán.

A katonai tervezőket nem befolyásolja Trump

A Pentagont hidegen hagyja a Fehér Ház lépése. Mattis védelmi miniszter már szenátusi meghallgatásán jelezte, hogy a klímaváltozás valós, amely veszélyezteti az amerikai érdekeket külföldön és a Pentagon vagyontárgyait világszerte. Mattis ezzel az irányvonallal semmi újat nem mond, hiszen a Pentagon már 2014-ben a klímaváltozást azonnali veszélyforrásként deklarálta az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Ezért az amerikai védelmi minisztérium már három éve kötelezően figyelembe veszi a klímaváltozás hatását mind a hadgyakorlatokon, mind a tervezési forgatókönyveknél.

Hirdetés

Hogyne venné figyelembe, hiszen a 136 évre visszamenő felmérések szerint 2000 óta éltük meg a legforróbb 17 év közül 16-ot. A Világbank tavaly adott ki egy jelentést, amely szerint a klímaváltozás a víztartalékokat érinti a legsúlyosabban. A vízhiány fegyveres konfliktusokat okozhat, növelheti a migrációt, néhány régióban akár a GDP hat százalékát költhetik a vízhiány miatti következményekre, recesszióba döntve egész gazdaságokat.

Miért lettek veszélyeztettek a vízkészletek?

Ha nem lépnek a kormányok, a már most is vízszűkében lévő vidékekre még keservesebb évek várnak. A legérintettebbek ilyenek Közép-Afrika és a Közel-Kelet, de India és Kína kilátásai is borúsak. A közel-keleti országoknak már a közeljövőben súlyos gondjaik lehetnek, Szaúd-Arábia például akár teljes egészében vízimportra szorulhat.

A klímaváltozás többféle módon érintheti a vízkészletet. Az egyre melegedő Földön jóval több víz párolog el, mint a korábbi évtizedekben. Emiatt egyes területeken sokkal több lehet a csapadék, más régiókban pedig soha nem látott szárazság köszönthet be. A globális klíma- és ökológiai rendszer megrendülése éles biztonsági kérdéseket vet fel, ráadásul a már politikailag amúgy is törékeny térségekben. A rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami végül polgárháborúhoz vezetett.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

PR a felszínen, elsorvasztás a mélyben

Egy friss ENSZ-tanulmány 1400 tervezett vizes infrastruktúra projektet vizsgál meg, amely közül számos több országon áthaladó folyót érint és a vízhozam befolyásolása konfliktushoz vezethet az államok között. Például a Nílus tíz országon folyik keresztül, de mégsincs átfogó nemzetközi egyezmény közöttük a vizes infrastruktúrális együttműködésre. A kutatók kiemelik Etiópiát, amely a Nílus felső folyásán jelenleg több gátat is épít, jelentős vízmennyiséget elvéve az alsó folyásnál elhelyezkedő Egyiptomtól.

Bár hazánkban a köztársasági elnök PR szempontokból felkarolta a globálisan egyre veszélyeztetettebb vízkészletek ügyét, a 2017-es központi költségvetés keretében folytatódik a kormányhivatalokba integrált zöldhatóság pénzügyi elsorvasztása és a nemzeti parkok kivéreztetése. De nem jut pénz az állami feladatot átvállaló zöldszervezetek támogatására, vagy az elvileg nemzetközi kötelezettségnek számító bősi monitoringra sem. Holott a globális éghajlatváltozási folyamat tovább gyorsult az elmúlt években és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A háború óta először juthat szélsőjobboldali párt a német parlamentbe

A háború óta először juthat szélsőjobboldali párt a német parlamentbe

A mostani állás alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt, amely pár éve alakult, bejut a Bundestagba a közelgő általános választásokon, és így Hitler óta először lesz szélsőjobboldali párt a parlamentben. Náciknak azért nem neveznénk őket, inkább olyasmik, mint Le Pen pártja.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 14
    Ipari termelés (11:00)
    Ipari termelés (év/év)
    augusztus 15
    KSH: mezőgazdasági termelői árak (június)

    GDP (negyedéves, előzetes adat)
    Kiskereskedelmi forgalom (június)
    Bankszünnap
    Bankszünnap
    augusztus 16
    KSH: GDP (második negyedév, előzetes adat)
    GDP (előzetes adat, második negyedév)
    Olajtartalékok
    augusztus 17

    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 18
    Termelői árak (június)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?