A Béketanács csütörtöki alakuló ülésén a magyar kormányfő jogilag ott sem lehetne az alakuló ülésen tagként – pláne nem alapítóként –, és főleg nem tehetne Magyarországra nézve kötelező vállalást – írja a hvg.hu.
Trump fizetős politikai klubját ugyan a világ nagy része nem veszi komolyan, de ettől még a csatlakozásnak vannak jogi feltételei, amit viszont Magyarország egyelőre nem teljesített.
A Béketanács sajátos szervezet, léte és működési modellje sok kérdést vet fel, de az biztos, hogy abban a tagság nemzetközi szerződéses kötelezettséggel jár, így a magyar Országgyűlés jóváhagyása, a kapcsolódó törvény elfogadása, az Alapokmány ratifikálása megkerülhetetlen – mondta a lapnak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.
Hozzátette: ebben a szervezetben a magyar jog alapján Orbán addig nem képviselhetné Magyarországot tagként, amíg az Országgyűlés ezt jóvá nem hagyja.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Vannak országok, amelyek egyelőre megfigyelőként vesznek részt, de hazánk nem, sőt alapítóként jelenik meg, ami szerinte értelmezhetetlen a ratifikálás nélkül.
Hoffmann Tamás kitért arra is: az elvi jogi aggályokon túlmutató kérdés, hogy az alakuló ülésen vállal-e a miniszterelnök valamilyen pénzügyi vagy politikai kötelezettséget úgy, hogy Magyarország nem tagja a szervezetnek, mert ez egyértelműen jogsértő lenne. Emlékeztetett: az ilyen szervezetek éves költségvetését is például a tagok adják össze.
A Béketanács alakuló ülését tehát megtartják ugyan csütörtökön, de az Országgyűlés jóváhagyására még várni kell. Nem a politikai szándékon, vagy elkötelezettségen múlik, mert a szükséges kormánypárti többség garantált. Csakhogy a ratifikálás aligha történik meg március első felénél előbb, lévén a tavaszi ülésszak is csak jövő héten kezdődik.
Orbánék ezt az átmeneti időszakot megpróbálhatják biankó felhatalmazással áthidalni, ám ez jogilag megkérdőjelezhető. A Béketanács Alapokmánya szerint „azok az államok, amelyek az Alapokmányt belső eljárással kötelesek ratifikálni, elfogadni vagy jóváhagyni, vállalják, hogy annak rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.”
Iparági elemzők szerint évente csaknem 12 milliárd font exportkiesést okoz a brit gazdaságnak a Brexit.




