Hirdetés
Hirdetés

Újra aktuális a 300 éves küzdelem: nagy pofont kaphatunk

Káncz Csaba, 2017. május 16., 08:12

A nagy uralkodó küzdelme a feudális magyar nemességgel újra aktuálissá vált. Ha egy politikai erő napjainkban visszafele próbálja tekerni az idő kerekét a rendi társadalom helyreállításának vágyával, a kijózanító pofon nem fog sokáig váratni magára.

Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő és német-római császárné egyetlen Magyarországon fellelhető egész alakos szobra a Gödöllői Királyi Kastély parkjában. 
MTI Fotó: Földi Imre
Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő egyetlen Magyarországon fellelhető egész alakos szobra a Gödöllői Királyi Kastély parkjában. MTI Fotó: Földi Imre

Május 13-án volt 300 éve, hogy megszületett a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodója, Mária Terézia. A hazai sajtó agyonhallgatta ezt a kiemelkedő évfordulót. Holott Nemeskürty István történész szerint „minden túlzás nélkül állítható, hogy az országnak Hunyadi Mátyás óta ilyen jelentős és ennyire hasznos uralkodója nem volt.”

A nemzet én vagyok!

Miközben öles léptékkel halad hazánk re-feudalizációja és új hűbér-urak lepik el a vidéket, ismét felrémlenek a három évszázaddal ezelőtti törésvonalak. Mária Terézia ugyanis a jobbágykérdésben került leghamarabb ellentmondásba a magyar nemességgel. A magyar nemesség önmagát tekintette a magyar nemzetnek, földesúri jogaihoz makacsan ragaszkodott, akadályozva ezzel a mezőgazdasági termelés, ezzel pedig a nemzetgazdaság fejlődését.

Hirdetés

Szekfű Gyula történész így fogalmaz arról a korról: „A magyar rendiség a felvilágosodás eszme-komplexumát nem ismerte és így nem is vállalkozhatott annak a magyar életbe való átültetésére. Így maradt ez a feladat Mária Teréziára. A vasmegyei Batthyányi-birtokon voltak falvak, amelyeknek az uradalmi gabonát Grazba kellett fuvarozniuk s nemcsak, hogy az élelmükről és az abrakról nem gondoskodott az uradalom, hanem még a vámot is velük fizettették meg.”

Az új vazallusok

Nos, három évszázaddal később, 2016-ban az Orbán-kormány egyik legnagyobb horderejű intézkedése az állami földvagyon privatizációja volt. Ángyán József, aki egy ideig maga is államtitkárként segítette a kormány munkáját, az elárverezések adatainak elemzése alapján megállapította, hogy például a Fejér megyei földek kétharmadát egy szűk, politikai vazallusi kör nyerte meg. „A legtöbb birtoktestet két család: Antalffyék és Zimmermannék, a Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt. vezérkara, és a cégük alkalmazottai vásárolták meg. Szorosan mögöttük van a listán Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyermekkori jó barátja, és Felcsút polgármestere.”

Jelenleg Európában a 100 hektár feletti birtoktestek aránya Szlovéniában 7 százalék, Ausztriában 16 százalék, Hol-landiában 19 százalék, Lengyelországban 21 százalék. Magyarországon ezeknek a birtokoknak az aránya 64 százalék. 2016-ban a támogatást kapóknak kevesebb mint 0,3 százaléka, a legnagyobb 500 gazdálkodó kapta meg a támogatások 21,5 százalékát, összesen 138 milliárd forintot. Ez a 138 milliárd forint lehetővé tette, hogy 500 gazdálkodó közel 300 millió forintot kapjon fejenként. A többi, közel 170 ezer gazdálkodó átlagban nem kapott 3 millió forintot sem.

Az idő letiporja a hátramaradókat

Mária Terézia egy másik fronton is reformálni igyekezett a hazai feudalizmust, ezért kidolgoztatta az oktatásügy korszerűsítését (Ratio Educationis, 1777). A kidolgozó Ürményi József így vallott erről: „Az állam boldogsága leginkább a tanulmányok egyenlő mivoltától függ, ezért szükséges, hogy a különböző iskolákban ugyanazok a tanok tárgyaltassanak, azonosak legyenek a szabályok és az igazgatásnak a módja.”

Nos, 240 évvel később az alábbi kép tárul elénk: az OECD friss mérése szerint a magyar diákok 27,5 százaléka nem rendelkezik az elvárható minimális szövegértési képességekkel sem – holott hat éve még csak a magyar tanulók 17 százalékának volt ilyen rossz a szövegértése. A magyar oktatási rendszer sem a tehetséggondozásban, sem a hátránykompenzációban nem képes megfelelő szolgáltatást nyújtani, és miközben mindenkinek romlik a teljesítménye, még az egyenlőtlenségek is növekednek. A friss PISA-eredmények szerint Európában a magyar oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb, itt tud az iskola a legkevesebbet változtatni a hozott hátrányokon.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

A magyar miniszterelnök hétfőn Pekingben kijelentette, hogy „a világ egy tekintélyes részének elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre osztotta a világot: tanárokra és diákokra, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.” Nos, mi pedig Mária Terézia születése után 300 évvel vegyük le a kalapunkat, így tisztelegve a nagy uralkodó feudalizmus elleni küzdelme előtt. Hazánkat a fejlett, modern világ kétszer tiporta le a múlt században. Ne legyenek kétségeink: ha egy politikai erő visszafele próbálja tekerni az idő kerekét a rendi társadalom helyreállításának vágyával, a kijózanító pofon nem fog sokáig váratni magára.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Szörnyszülöttek a laborokban: ezzel menthetik meg milliók életét?

Szörnyszülöttek a laborokban: ezzel menthetik meg milliók életét?

A tudomány ismét új szakaszba léptette az emberiséget: technikailag képesek lennénk ugyanis szervátültetésre alkalmas, hibrid szerveket növeszteni különböző állatokban. Korábban disznó-ember embriókat hoztak létre laboratóriumi körülmények között, most birka-ember hibriddel bővült a sor. A procedúra rengeteg etikai kérdést vet fel, noha ha rábólintanak, milliók életét mentheti meg.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön elégedett az idei nyugdíjemelés mértékével? (3%)