Nemzeti konzultációs testületet hozott létre Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, akit Orbán Viktor miniszterelnök kért fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A politikus közölte azt is, kérdőívet kap minden választásra jogosult állampolgár, amelyen keresztül elmondhatja véleményét az új alaptörvényről.
Mindenki konzultál mindenkivel
Szájer József pénteki budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a nemzeti konzultációs testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin volt házelnök, korábban szocialista, most független képviselő.
A fideszes EP-képviselő szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is, de a többi képviselőcsoport tagjaival is szívesen konzultál, ugyanis szoros kapcsolatban szeretne lenne mindegyik országgyűlési frakcióval.
Ön mit kérdezne Orbán Viktortól? |
Ideológiai karantén nélkül
MSZP: Szili már nem a párt képviselője Kormos Kata, az MSZP szóvivője elmondta mai sajtótájékoztatóján, tudni szeretnék, hogy Orbán Viktor miért nem támogatja, hogy az új alkotmány nemzeti konszenzussal készüljön el. Mint fogalmazott, a "Fidesz és a Jobbik közösen egy olyan alkotmányt készít, amely nyilvánvalóan nem a nemzet, hanem egy politikai érdekcsoport szemléletét tükrözi". Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére, a szocialisták miként értékelik, hogy az új alkotmány előkészítésében részt vevő nemzeti konzultációs testületnek a párt korábbi vezető politikusa, Szili Katalin is a tagja lett, Kormos Kata úgy felelt: az egykori házelnök már nem az MSZP képviselője, nem a szocialistákat képviseli. Arra reagálva, hogy a nemzeti konzultációs testületet létrehozó fideszes Szájer József pénteken azt mondta, szívesen konzultál a parlamenti frakciók tagjaival is, Kormos Kata közölte: nem érkezett hivatalos megkeresés Szájer Józseftől. |
A nemzeti konzultációs testület léte a kormány hozzájárulása az alkotmányozási folyamathoz - fogalmazott. A tanács döntéseket nem hoz, csak közvetít, begyűjti, majd továbbítja a véleményeket.
Hangsúlyozta, minden állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vehessen az alkotmányozásban. Az ezzel kapcsolatos konzultáció már folyik, hiszen például a napokban érdekképviseletekkel egyeztetett az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága - emlékeztetett, felidézve, hogy internetes felületen szintén véleményt lehet mondani. Meggyőződése, hogy a civil szervezetekkel való konzultáció keretében határon túli szervezetekkel is kell egyeztetni.
Megkeresik a napokban az önkormányzatokat is, hogy közmeghallgatások keretében, közgyűléseken, önkormányzati üléseken vitassák meg azokat a kérdéseket, amelyek Magyarország előtt állnak, az alkotmányozással kapcsolatosak. Ehhez segédanyagokat küldenek majd a helyhatóságok részére, és azt kérik tőlük, a viták után levélben foglalják össze álláspontjukat - ismertette.
Nem az a kérdés, hogy az emberek akarnak-e új alkotmányt?
Az új alaptörvény előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációnak a legfontosabb része, hogy minden választásra jogosult állampolgár egy tucatnyi kérdéskört tartalmazó kérdőívet kap, amelyen keresztül véleményt mondhat az új alkotmányról - közölte Szájer József. A nemzeti konzultációs testület legkésőbb a jövő héten fogalmazza meg a kérdőíven szereplő - elsősorban nem szakmai jellegű - kérdéseket, felvetéseket, amelyeket azután átad a kormánynak. Az emberek a válaszaikat - akár név nélkül - önkéntesen és díjmentesen küldhetik majd vissza a konzultációs testületnek, amely eljuttatja azokat az országgyűlési képviselőknek is. "Ez egy iránymutatás" - fogalmazott. Megjegyezte, a közpénzügyekkel összefüggésben biztosan lesz kérdés a kérdőíven.
Újságírói felvetésre közölte, nem azt kérdezik majd, hogy akarnak-e az emberek új alkotmányt, hanem konkrét tartalmi kérdések szerepelnek majd az íven.
Ugyancsak kérdésre emlékeztetett: Magyarország jelenlegi jogrendje nem teszi lehetővé az alkotmány népszavazással történő elfogadását.
A mostani közjogi, államszervezeti kérdésekben nem lehet radikális változásokra számítani - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az új alaptörvényben valamilyen formában szerinte meg kell jelennie a magyar alkotmányjogi hagyománynak. Példaként említette Szent István törvényeit, az Aranybullát, az 1848-as törvényeket és az Alkotmánybíróság elmúlt húszéves alkotmányossági tevékenységét. Ezekre szerinte nemcsak udvariassági utalást kell tenni, hanem a magyar jog élő részévé kell tenni őket.
MTI, Privátbankár