A MNB monetáris tanácsa az utolsó tavaszi kamatdöntő ülésen nem változtatott az irányadó rátán. Két fajta javaslat volt a grémium előtt, a tartás mellett volt, aki 25 bázispontos vágást tartott volna indokoltnak. A tanács végül túlnyomó többséggel a tartás mellett foglalt állást, az irányadó forintkamat így maradt 7%.

Bizonytalan, mikor érjük el az inflációs célt

Simor András a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón megismételte, hogy az indirekt adóemelések, a gyenge forintárfolyam valamint az üzemanyagárak miatt az infláció több negyedéven keresztül is a cél fölött lehet. Az MNB eddig úgy számolt, a 3%-os középtávú cél 2013 elején elérhető lesz, de a Széll Kálmán Terv 2.0 és a bejelentett úja adók miatt bizonytalan, pontosan mikor érhetjük el a célt. Erre pontosabb prognózist majd a jegybank júniusban publikálandó inflációs jelentése adhat. Simor elöljáróban azt elmondta, hogy az újabb adóemelések inflációemelő hatását ellensúlyozhatja azok keresletcsökkentő hatása is, ami fegyelmezheti az áremelkedést az adóemelések hatásának kifutása után. Simor elmondta, a maginflációs folyamatok a vártnál kedvezőbbek voltak, az április adatok tanúsága szerint a feldolgozott élelmiszerek ára a jegybank által vártnál kevésbé emelkedett.

Drága nekünk, hogy csúszik az IMF-megállapodás

A jegybank elnök ismételten leszögezte, a magas államadósság és főleg a külső eladósodottság szintje miatt Magyarország továbbra is sérülékeny. Hiába kaptunk zöld jelzést az Európai Bizottságtól az IMF-tárgyalások megkezdésére, az ország kockázati megítélése ismét az egy hónappal ezelőtti szinten van - főleg a külső környezet romlása, a befektetők kockázatkerülő magatartása miatt. A két hatás kioltotta egymást.

Simor szerint az ország finanszírozhatóságával nincs gond egyelőre: a kormány rendelkezik elég devizabetéttel, ami tartalékként az MNB-nél van felhalmozva, és a kincstárban forintforrások is rendelkezésre állnak - ezt annak kapcsán mondta el, hogy a kormány "nyugodtan tárgyalhat" a hitelről a nemzetközi partnerekkel. A finanszírozhatóság egy dolog, más kérdés annak költsége - húzta alá.

A jegybankelnök szerint fontos lenne, hogy mihamarabb megállapodjunk az EU-IMF tandemmel a készenléti hitelkeretről. Simor kifejtette, a megállapodás negyedéves csúszása 75-100 milliárd forintba kerül az országnak, ha elfogadjuk, hogy a negyedévente 1200-1500 milliárdos megújítandó államadósság kamatfelára 2 százalékponttal csökkenne a megállapodás bejelentése után (erről korábban az NGM államtitkára, Pleschinger Gyula beszélt). Simor gyorsbecslése évi 24-30 milliárdos többlettel számol, a kamatteher többlete 3 éves futamidővel számolva (ez az állampapírok átlagos lejárati ideje) tehát 75-100 milliárdos többlet éget a költségvetésbe negyedéves csúszás esetén.

Simor András szerint ugyanakkor a tárgyalások elhúzásának is lehet haszna, például jobb feltételekkel kapunk hitelt - de ezt a kormánynak kell mérlegelnie. Az MNB első embere hozzátette, "fél éve tárgyalunk arról, hogy tárgyalhassunk, naivitás ezek után azt hinni, hogy gyorsan megegyezünk majd".

Lesz-e kamatemelés?

A kamatpálya alakulásának szempontjából döntő lehet az MNB júniusi inflációs jelentése, a nagy kérdés ugyanis az, mennyire lesznek tartós hatásai a Széll-terv második felvonásának a magyar gazdaságra. Simor hangsúlyozta, hogy a tanács nem követ "agresszív kamatpolitikát", így az adóemelések után nem következik automatikusan kamatemelés, csakhogy az inflációs cél minden áron tartható legyen középtávon. Simor szerint a folyamatosan felbukkanó kínálati sokkok felvetik annak a kérdését, hogy nem egyszeri hatásokról, hanem tartós tendenciáról van szó - de az MNB kiindulópontja továbbra is az, hogy nem kíván terhet rakni a reálgazdaságra. Amennyiben a második Széll-terv hatásai nem befolyásolják döntően a pénzromlás ütemét, addig a kormányzat egyszeri intézkedés csomagjai felett a tanács "át fog nézni".

A jegybank elnöke szerint azt sem jelenthetjük ki, hogy a jövőbeni kamatpálya az IMF-megállapodás függvénye, azt ugyanis alapvetően két tényező, az infláció és a kockázati felárunk határozza meg. Ez utóbbi szempontjából fontos, hogy mikor állapodunk meg a nemzetközi szervezetekkel, de az IMF-sztori csak egy eleme annak, hogy milyen irányba indul el a kamatpálya. Simor András szerint óvatos monetáris politika indokolt, a külső környezet nagyon változékony, főleg ami az eurózónát illeti.

Mindenkinek nagy drága lenne a görög búcsú

A jegybank elnöke szerint senkinek sem érdeke, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, a kilépésnek sokkal magasabb az ára, mint a bent maradásnak - ez nemcsak a görögök, de Brüsszel szempontjából is így van. Mindazonáltal a jegybank fel van készülve a legrosszabb szcenárió bekövetkeztére is, 2008 óta több esetben is beigazolódott, hogy az MNB eszköztára megfelelő a hasonló sokkok hatásainak tompítására.

Tárgyalások: továbbra is gond lehet az MNB-törvénnyel

Az IMF, az EB, a kormány, az EKB és a jegybank közti ötfős egyeztetésekről elmondta, azokon újdonság jó ideje nem hangzott el. A Parlament június 4-én szavaz ismételten a jegybanktörvény módosításáról, Simor ezzel kapcsolatban megjegyezte, az EKB világosan jelezte aggályait, amire a magyar kormány nem ad megfelelő választ a mostani módosítással.

Magyarország kettős viszonyban van az EU-val, egyrészt, tagállam, és mint ilyen köteles betartani az alapszerződést, másrészt viszont hitkérelmező, így az EU mint hitelnyújtó megfogalmazhat olyan garanciákat, mellyel biztosítva látja, hogy a kölcsön visszafizetésre kerül - mondta Simor.

A legutóbbi egyeztetésről, ami közte, a miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter között zajlott múlt héten, elmondta: nem volt szó arról, hogy az MNB milyen újabb eszközöket tudna bevetni a gazdaság élénkítésére, az eurózóna helyzetét tekintették át és azt, milyen hatások érhetik Magyarországot.