Hirdetés
Hirdetés

Simor a bankokról: nagy baj lesz, ha mindenki egyszerre indul a kijárat felé

2012. május 18., 08:42

Nincs a világon még egy térség, amely jobban függne az euróövezeti bankoktól, mint Közép-Kelet-Európa, és ez az egyik ok, amely miatt felélénkültek az aggodalmak az Európában zajló mérlegalkalmazkodás lehetséges régiós hatásaival kapcsolatban - mondta csütörtökön Londonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Megindulhat a pénz

Pénzszivattyú
A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról. A bankok alig merik hitelezni a magyar vállalatokat, így a gazdaság növekedése sem tud beindulni. 2-3 év alatt 3000 embert bocsátottak el a hazai bankszektorból. Részletek >>>

Simor András, aki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénteken kezdődő éves közgyűlésének egyik előrendezvényén szólalt fel, kijelentette: a tulajdonos bankok számára a külföldi eszközök, így a közép-kelet-európai leánybankokban lévő eszközök is "viszonylag előkelő helyet" foglalhatnak el az eszközleépítési rangsorban, különösen akkor, ha az anyabank számára a hitelezés csökkentése saját országában "politikailag kevésbé kényelmes".

Mivel az európai pénzügyi szektor nagy összegű közpénzeket kapott a válság kezdete óta, és az anyaországi politikusokat is aggasztja egy hazai hitelválság lehetősége, az ilyen politikai megfontolások erős ösztönzést jelenthetnek az anyabankok számára. Emiatt növekszik az aggodalom, hogy az eszközoldali mérlegalkalmazkodás aránytalanul magas lehet a közép-kelet-európai térségben - mondta előadásában az MNB elnöke.

Ez most nem a kapkodás ideje

Simor András kijelentette: ha "egyszerre túl sok bank indul meg a kijárat felé", annak rendszerszintű következményei lehetnek, például kiterjedt hitelezési válságot idézhetnek elő a térség egyes országaiban, és ez az anyabankok közötti koordinációt teszi szükségessé. E koordináció biztosításában kézenfekvőnek látszik az anyabankok szabályozó hatóságainak szerepe.

simor_A


A fogadó vagy az anyaország hatóságainak kapkodó, védekezőreflex-szerű reakciói nyilvánvalóan nem az optimális megoldást jelentik. A közös hitelezők jelenléte miatt az ilyen reakciók ráadásul harmadik felekre - más fogadó országokra - nézve is következményekkel járhatnak.

Az elhamarkodott egyoldalú intézkedések káros "szabályozói versennyé" alakulhatnak át, amelyben egyre több hatóság próbálja megvédeni nemzeti érdekeit egyre agresszívabb intézkedések révén. Egyértelműen a közép-kelet-európai mérlegalkalmazkodási folyamat összehangolt irányítására van szükség, és a koordinációnak kétoldalú helyett többoldalúnak kell lennie, azaz túl kell nyúlnia az egyszerű anyaország-fogadóország felálláson - hangsúlyozta csütörtöki előadásában Simor András.

Erős ösztönzők kellenek

Az MNB-elnök szerint a "Bécsi Kezdeményezés 2.0" jó kiindulópont ehhez a koordinációhoz, és helyesek a célkitűzései. Azonban az első Bécsi Kezdeményezéssel összehasonlítva a körülmények most nehezebbek, elsősorban azért, mert az anyabankok ezúttal nagyobb nyomás alatt állnak a piacok és a hazai szabályozó hatóságok részéről. Ezért egyelőre nem egyértelmű, hogy a második Bécsi Kezdeményezés képes lesz-e kellően erős ösztönzőket kialakítani a határokon átnyúló bankcsoportok koordinált mérlegalkalmazkodásának biztosítása érdekében - mondta a magyar jegybank vezetője.

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kidolgozásában az EBRD és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) játszott kulcsszerepet - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép-kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.

Az EBRD az idei év elején Londonban bejelentette, hogy széleskörű együttműködéssel elindult a "Bécs 2.0" Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amelynek célja ezúttal a közép-kelet-európai gazdaságok - elsősorban a bankszektorok - megvédése az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól.

Hirdetés
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Felejtsük el a nemzeti maszlagot, és ki az állammal a gazdaságból

Felejtsük el a nemzeti maszlagot, és ki az állammal a gazdaságból

Nagyon nem az a lényeg, hogy a bankokat hazai vagy külföldi menedzserek vezetik Európa egyik leggazdagabb embere szerint. A nemzetek sebezhetősége és veszteségei növekednek, ha a politika nemzeti érdekekre hivatkozva beavatkozik az üzleti életbe. Lengyelország a gazdaság következetes liberalizációja, a vissza nem csinált privatizáció miatt ért utol bennünket.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

A nap kommentárja

Hirdetés

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Utánajártunk

  • BUX21642.72+1.48%
    DOW18048+1.24%
    EUR/HUF298.51+0.05%
    EUR/USD1.0743+0.03%
    Arany1195.05-0.17%
    BUX
    DOW
    EUR/HUF
    EUR/USD
    Arany

Facebook

Heti várható események, adatok

  • április 20
    április 21
    09:00 Keresetek, 2015. január–február (második becslés)
    11:30 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    14:00 MNB Monetáris Tanács kamatdöntő ülése

    11:00 ZEW német üzleti hangulatindex
    11:00 ZEW euróövezeti hangulatindex
    április 22
    11:30 államkötvény csereaukció
    01:50 Kereskedelmi mérleg
    11:00 ZEW svájci üzleti hangulatindex
    16:00 Fogyasztói bizalmi index
    16:00 Folyamatban lévő lakáseladások
    április 23
    16:00 NGM: tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének márciusi helyzetéről (részletes adat)
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    08:00 Feldolgozóipari BMI
    09:30 Feldolgozóipari BMI
    10:00 Feldolgozóipari BMI
    14:30 Munkanélküli-segély kérelmek
    15:45 Feldolgozóipari BMI
    16:00 Új lakásértékesítések száma
    április 24
    09:00 Kiskereskedelem, 2015. február (második becslés)
    Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek találkozója
    IFO hangulatindex
    14:30 Tartós fogyasztási cikkek havi rendelésállománya

Szavazás

Magyarország 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Irakba. Ön egyetért ezzel?