Hirdetés
Hirdetés

Valahol nagyon félrecsúszik a magyar innováció - mi a baj velünk?

2017. május 18., 11:07

Hiába költünk egyre többet kutatás-fejlesztésre, innovációra, mégis egyre távolabb vagyunk az uniós átlagtól.

Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztésre és innovációra, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége ennek ellenére sem javul. Az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi adatok alapján elemzést készített a témában.

Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, amellyel a mérsékelt innovátorok közé került, és 2008-2015 között is ebben a pozícióban maradt. Az összevont innovációs indexszel mérve 2015-ben Magyarország az uniós átlag 68%-át érte el, míg 2008-ban még 71 százalék fölött járt az arány.

Hirdetés

A magyar teljesítmény dimenziónkénti alakulását foglalja össze az alábbi táblázat, amiben látszik, hogy a nyolc közül szinte mindben visszaesést mértek:

Dimenzió/Év 2015 2008
Összevont index 67,99 71,62
Emberi erőforrások 80,30 101,91
Kutatási rendszerek 46,81 53,76
Pénzügy és támogatások 55,58 51,94
K+F+I társaság, befektetések 86,10 99,97
Kapcsolatok és vállalkozások 43,48 44,28
A szellemi vagyon, eszköz 50,63 50,84
Innovátorok 60,66 55,11
Gazdasági környezet 99,43 106,39
Forrás: European Innovation Scoreboard adataiból ÁSZ szerkesztés

Pont abban vagyunk lemaradva, amiben nagyon nem kéne

Az egyes dimenziók és az innovációs összteljesítmény közötti kapcsolat vizsgálata alapján a legszorosabb korreláció az összevont index, illetve a „Kapcsolatok és vállalkozások” dimenzió között mutatható ki.  Ez a dimenzió a kis- és középvállalkozások innovációját, valamint az innovatív kkv-k együttműködési tevékenységét méri. Éppen ezek azok a mutatók, amelyek tekintetében jelentős Magyarország lemaradása az unión belül - írja az ÁSZ.

Az elemzés rámutat: Magyarország innovációs teljesítményének javulását leginkább az hátráltatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások csak szerény mértékben tudnak az innovációs folyamatokba bekapcsolódni, illetve nem jönnek létre nagy számban innovációra alapított kisvállalkozások.

Az 1,8 százalékot céloztuk meg

A GDP-arányos K+F+I ráfordítások összege Magyarországon 2008-ig 1%, vagy annál is alacsonyabb volt - ezt követően azonban 1% felett alakult. E stagnálás nem hatott jótékonyan az eredményeket hosszútávon érvényesítő kutatás-fejlesztésre. Változás 2008-tól érzékelhető - azóta a ráfordítások meghaladják az 1%-ot, és folyamatosan növekednek - 2020-ra a tervezett érték már eléri az 1,8%-ot, írja az ÁSZ.

A szervezet a helyzet javulását részben attól várja, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jei megalakulásával megszűnt a K+F+I tevékenységért felelős szakpolitika korábbi intézményi széttagoltsága, s ez lehetőséget adott a horizontális és vertikális együttműködés, illetve a szervezett koordináció kialakítására.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Készülsz a nyugdíjas éveidre? Ennek az adócsökkentésnek örülni fogsz

Készülsz a nyugdíjas éveidre? Ennek az adócsökkentésnek örülni fogsz

Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken a közel 44 százalékos szintről - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX37956.31+1.01%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?