Bemutatta friss, 2028-ig szóló növekedési terveit a Budapesti Értéktőzsde Xtend – vagyis a kis- és középvállalkozásoknak szóló – piacán jegyzett Navigator Investments. Az ipari-technológiai kkv 2022-ben lépett a parkettre, nem sokkal később pedig a cég vezetői az első, 2026-ig szóló stratégiai elképzeléseiket is közzétették.
„Az akkor megfogalmazott célokat sikerült elérnünk, így ideje volt a következő 2-3 év feladatait is meghatároznunk. Tesszük mindezt egy olyan környezetben, amikor a gazdaság és az ipar sincsenek túl jó állapotban” – nyitotta meg a Befektetői Klubot Jutasi Zoltán, a Navigator igazgatóságának elnöke.
Aki lemarad, kimarad
A nehéz iparági környezetben a kitörési pontot egyértelműen a mesterséges intelligenciába, az ipari automatizációba és a robotikába történő beruházások jelenthetik.
„Olyan gyorsan változik a világ, hogyha egy cég nem lép ezen a területen, akkor 2-3 éven belül teljesen lemaradhat a versenyben. Elkerülhetetlen az élőmunka kiváltása a technológiával, az AI pedig nagyon nagy ugrást jelent majd”
– mondta Jutasi Zoltán.
A szakember szerint az európai ipar következő évei arról szólnak majd, hogy miként lehet azt a munkát, aminek az elvégzéséhez korábban 200-220 embere volt szükség, 50-60 emberrel is megcsinálni. „A munkaerő olyannyira megdrágult Európában, hogy csakis az autonóm megoldások jelentik a jövőt.”
A Navigator épp emiatt folytat előrehaladott tárgyalásokat a 25 éves Evopro mérnöki és technológiai cégcsoport felvásárlásáról. A vállalat főleg ipari automatizálással, szoftverfejlesztéssel és kutatás-fejlesztéssel (K+F) foglalkozik. A felek a szándéknyilatkozatot már aláírták (a Navigator Befektetői Klubban az Evopro vezetői is jelen voltak), a tranzakciót pedig a tervek szerint április végén zárhatják.
Kifejezetten a magyar gazdaság kihívásai között említette Jutasi Zoltán, hogy a hazai vállalatok nem állítanak elő megfelelő hozzáadott értéket. Ennek egyik fő oka, hogy felaprózódik a gyártás folyamata, és a magasabb hozzáadott értékű munkafázist gyakran egy külföldi székhelyű multi végzi el, a magyar tulajdonú beszállító helyett.
Fotó: Navigator Investments
Ennek kivédése céljából a Navigator tevékenysége egy egészen széles ipari értékláncot fed le. A cég próbál minél több részfeladatot saját maga megvalósítani a K+F-től a gyártáson és szerelésen át a karbantartásig. „Egy olyan szolgáltatás-értékláncot tettünk össze, ami az európai ipar teljesítményétől függetlenül megoldást kínálhat a következő években, évtizedekben.”
Új szelek fújnak, a külföld is érdekes lehet
Majd Jutasi Zoltán a konkrét vállalásokra, az új stratégia megváltozó irányvonalaira is kitért. 2028-ra a Navigator 12 milliárd forintos árbevételt szeretne elérni (idén ez a szám 7,5-8 milliárd forint körül, vagy akár a fölött alakulhat), 1 milliárd forintos EBIT (kamatok és adózás előtti eredmény) mellett. Ez a 2022-es szinthez képest a cégméret hatszorozását jelentené.
A Navigator az elmúlt években leginkább az idősebb, 70 év körüli tulajdonosok által vezetett, generációváltás előtt álló vállalkozások felvásárlásával tudott növekedni. Évente legalább egy ilyen tranzakciót sikerült megvalósítaniuk a mögöttünk hagyott időszakban, most viszont újragondolták a stratégiát.
„A következő években az organikus növekedésre helyezzük a hangsúlyt. A felvásárlásokról sem mondunk le, 2028-ig 2-3 további tranzakciót tervezünk” – vázolta fel Jutasi Zoltán.
Eddig a cégméret növelésén volt a fókusz, ami az új kompetenciák (az Evopro-üzlet is ide tartozik) megvásárlásával sokkal inkább az intelligens gyártási rendszerek irányába mozdulhat el. Másképp fogalmazva: ipari holding helyett egy technológiai vállalat képét szeretné magára ölteni a Navigator a következő időszakban.
Az elmúlt évek felvásárlásai közül kiemelkednek az Instrum, a Julius-Globe, a Brunnbauer-Budapest és a Component CNC megszerzése. A nemzetközi terjeszkedés alapjait is ebben a periódusban tették le, a meglévő partneri hálózat miatt Ausztria vagy Csehország lehet az ideális célpont az első külföldi tranzakcióhoz.
Az általános gazdasági konjunktúra negatív hatásait a minél szélesebb diverzifikációval is tompítani lehet. A Navigator jelenleg 20 iparágban működik ipari-technológiai beszállítóként. Ha az egyik szektor épp lefelé megy, a másik képes azt ellensúlyozni. A cég portfóliójában egyébként a vegyipar súlya a legnagyobb (14 százalék), majd az olajpiar (12 százalék), az autóipar és a kiállításépítés következnek (10-10 százalékkal).
„Az iparban jellemző, hogy ha egy nagy multi szerződést köt egy beszállítóval és az jól teljesít, akkor nem fogja sűrűn cserélgetni a partnereit. Talán az autóipar működik egy kicsit másképp” – fogalmazott a cég igazgatóságának elnöke. A Navigator több lábon állására jellemző, hogy egyetlen vevőjükhöz sem kapcsolódik 14 százaléknál nagyobb rész a teljes árbevételen belül.
Kategóriaváltás és nyilvános részvénykibocsátás a tervek között
A vállalat a Budapesti Értéktőzsdén is szintet lépne, és az Xtend-ből bekerülne a Standard kategóriába. Emellett egy széles körű, nyilvános részvénykibocsátást (IPO) is terveznek.
„Nem a tőkeinjekció mértékén, a forrásbevonás nagyságán van a hangsúly, hanem azon, hogy növeljük a részvényeseink számát és komolyabb jelenlétet építsünk fel a privátbanki és az intézményi ügyfélkörben is” – erről Pallag Róbert, a Navigator befektetési és üzletfejlesztési igazgatója beszélt.
Fotó: Navigator Investments
A Befektetői Klubban az is elhangzott, hogy a közép- és kelet-európai börzék közül a Budapesti Értéktőzsde a második legfejlettebb, ami önmagában igazolja a tőkepiaci jelenlétet. „Fontos, hogy egy olyan tőzsdei sztorit építsünk fel, ahol a befektetők azt érezhetik, hogy a nagy tulajdonossal egy hajóban eveznek” – tette hozzá Pallag Róbert.
A régiós tőkepiacok kapitalizációja összességében 481 milliárd eurót tesz ki. A varsói értéktőzsde, ahogy mondani szokták, teljesen más kávéház, hiszen a 269 milliárd eurós piaci kapitalizáció mellett a 448 millió eurós átlagos napi forgalmával is kimagaslik a mezőnyből. A második helyen a román tőzsdét találjuk piaci kapitalizáció alapján, épphogy megelőzve az 53 milliárd eurós összértékű magyar börzét. A Budapesti Értéktőzsde az átlagos napi forgalomban (43 millió euró) viszont köröket ver keleti szomszédjára.
Inspiráló és sokkoló a kínai munkamódszer
Az automatizáció és a technológiai ugrás azért is elengedhetetlenek a jövő európai és magyar iparának versenyképessége szempontjából, mert a távol-keleti vállalatok és munkavállalók mentalitásával és munkamoráljával aligha vehető fel a küzdelem.
„Nemrég Kínában jártam, ahol inspiráló és egyben sokkoló volt látni, hogy mennyire más az ottani mentalitás az európaihoz képest. A kínai vállalkozások többségénél napi 12 órás munkarend van, a munkavállalók 2 műszakban dolgoznak, heti 6 napban. Mindenki folyamatosan rohan, senki sem áll meg pihenni. Egy ember ráadásul 2-5 gépet kezel óriási, 5-6 emeletes gyárakban. Nem állítom, hogy ez a helyes hozzáállás, de az biztos, hogy ezt a munkamódszert Európában nem lehet reprodukálni”
– mesélt az élményeiről Jutasi Zoltán.
A kínai versenyelőny egy másik fontos komponense, hogy az ázsiai nyersanyag és energiaárak a harmadát teszik ki az európainak. Miközben a munkaerő költsége is jóval alacsonyabb még, a harmada a közép- és kelet-európai átlagnak (bár az olló azért zárul). Ezáltal a cégek jövedelmezősége lényegesen magasabb, mint az európai társaiké. Emellett a kínai vállalatok kedvezőbb feltételekkel, 2-3 százalékos kamat mellett jutnak beruházási hitelhez. Bizonyos iparágakban pedig az állam biztosítja a profitot, akár a támogatások, akár a folyamatos megrendelések formájában.
Jutasi Zoltán szerint minden egyes munkaműveletet újra kell gondolni az európai iparban, csak az automatizáció, robotizáció és mesterséges intelligencia hármasa jelenthet megoldást.
„Azt az értéket, ami a kollégák fejében van, nem gépbeállításokra, hanem magasabb hozzáadott értékű munkára kell használni. Ha nem automatizáljuk le a folyamatainkat, Európa még nagyobb versenyhátrányba kerül”
– zárta gondolatait a Navigator igazgatóságának elnöke.
A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését. 
