Hirdetés
Hirdetés

A világ csalogánya: te hallottál már a legnagyobb magyar világsztárról?

2016. január 22., 20:01

A magyar kultúra óriási sikert ünnepel: 34 év után Oscar-díjra jelöltek egy magyar filmet. Ez egy különleges, de egyszeri siker - egy lyoni Kékszakállú-előadás kapcsán azonban érdemes megemlíteni egy három évtizede dübörgő karriert, egy olyan magyar művészt, aki vitathatatlanul a világ első számú mezzoszopránja, akitől más világsztárok kérnek autogramot.

Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára nem csupán a legsikeresebb magyar zenemű, hanem a világon az egyik legtöbbet játszott opera. Január végén a lyoni Auditórium is műsorára tűzi a darabot - ami ezeket az előadásokat különlegessé teszi, az Komlósi Ildikó játéka. Ő a világ legavatottabb Juditja és mellesleg a világ első számú mezzoszopránja.

A világ egyik legnagyobb sztárja, akit Magyarország nem ismer (el)

Hirdetés

Komlósi Ildikó napjaink egyik legnagyobb, leghíresebb, legfoglalkoztatottabb mezzoszopránja. Minden fontos helyen játszik és énekel a New York-i Metropolitantól kezdve a londoni Covent Gardenen keresztül a szentpétervári Marjinszkij Színházon át a milánói Scaláig, a bécsi Staatsopertől a veronai Arénán át a Santiago de Chile-i Teatro Municipalon és a tokiói operaházon keresztül a New York-i Carnegie Hallig. És a lista koránt sem teljes.

Komlósi Ildikó 1959-ben született Békésszentandráson. Karrierje 1986-ban indult be, amikor megnyerte a híres és igen rangos Pavarotti-énekversenyt. Ugyanebben az évben már Verdi Requiemjét énekelte Pavarotti oldalán. Kis frankfurti és bécsi „kitérő” után 1990-ben már a Scala színpadán debütált. Innentől kezdve le lehetne írni az elmúlt 30 évet, hogy hogyan aratott osztatlan sikert szó szerint a világ összes A kategóriás operaszínpadán - ehhez azonban egy regényt kellene írni, nem pedig újságcikket.

Írunk pár példát azért, hogy megpróbáljuk érzékeltetni a sikereit: 2013-ban ő énekelte a Metben Richard Strauss Árnyék nélküli asszonyának főszerepét (áprilisban, néhány alkalommal a Magyar Állami Operaházban is  belebújik a dada szerepébe), mely talán a legnehezebb mezzo szerep mind közül. Ezen felül szintén a Metben játszotta el a Végzet Hatalma (Verdi), a Werther (Massenet), a Salome (Strauss) főszerepeit. A Met számtalan felvételt is kiadott Komlósival, ami óriási presztízs.

15 éve a veronai Aréna, a világ legnagyobb költségvetésű nyári operafesztiváljának legnagyobb sztárja - mint Santuzza, Amneris és Carmen. Carmenje olyan mély, olyan egyedülálló, hogy lassan 20 éve bolondítja magába a férfiakat. (És mezítláb énekel Carment!)

Fontos megemlíteni, hogy elképesztően dúsak a pianói - ez azt jelenti, hogy amikor halkan énekel, az is nagyon erős, hallható; olyan, mintha valami brutális hangfalból jönne a hang. A kritikák folyton méltatják: "stúdió-minőségben énekel a színpadon"; "vérfagyasztó színészi jelenléte gúzsba köti a nézőket", és szépségét is rendre kiemelik.

2006-ban Franco Zeffirelli rendezte az Aidát a Scalában, Komlósi Ildikóval a főszerepben - külön neki, külön a művésznő örömére. A premiert világszerte élőben közvetítették.

Íme egy részlet az előadásból:

(Mellesleg ez volt az a botrányos előadás, aminek a második estéjén Roberto Alagna játszotta Radamest, és hát kicsit megcsúszott a hangja - a nézők kifütyülték, erre ő bemutatott a nézőknek, és leviharzott a színpadról, otthagyva Komlósit a slamasztikában, egy kezdődő duettben. A művésznő nagyjából  egy percig egyedül énekelte a duettet fantasztikusan, és eszméletlen profizmust mutatva, majd a civil ruhában beszaladó covert, Antonello Palombit szeretettel és kollegálisan fogadta, megnyugtatta, hogy minden rendben lesz, és ment az előadás töretlenül tovább. Videó az esetről >>)

Még oldalakon át kellene méltatni Komlósi Ildikó sikereit, idézni a különböző kritikákból, minden szerepét felvonultatni (merthogy számtalan szerző számtalan szerepében tündökölt, ami azért ritkaságba megy operaénekeséknél), de erre most nincs lehetőség.

A Kossuth-díjtalan művész

Komlósi Ildikó megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb élő, aktív magyar művész, fontos számára Magyarország, így az alapfizetése töredékéért évente több alkalommal is fellép az Állami Operaházban, a Zeneakadémián és a Müpában. Ennek ellenére Magyarország eddig mindössze egy középkereszttel tüntette ki őt - holott ha valakinek, hát neki már igazán Kossuth-díjasnak kellene lennie. (Emellett - ahogy a Magyar Állami Operaház felhívta figyelmünket - a 2014/2015-ös évad végén Komlósi Ildikó átvehette a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntetést, amely a legmagasabb odaítélhető szakmai elismerés a Magyar Állami Operaházban.)

A Kossuth-díjat egy bizottság (ami egy komoly és felkészült szakmai zsűri) ítéli oda. A zsűri a díjra felterjesztett művészek közül válogathat; felterjesztést színházigazgatók, a magyar filmakadémia és más szakmai egyesületek, továbbá más Kossuth-díjasok tehetnek. Úgy tudjuk, Komlósit jelölték már Kossuth-díjra, de végül nem ő kapta meg, mert „neki nincs rá szüksége” - mármint anyagi értelemben. Pedig ennek a díjnak nem szociális segítségként kellene működnie; komoly hiba, ha valaki éppen a sikeressége miatt nem kapja meg ezt az elismerést. Szociális hálóra is szükségük van a művészeknek, de nem szakmai díjak helyett. A rendszer hibájának, a kultúrpolitika nemtörődömségének példája, hogy Komlósi Ildikónak nincs a polcán Magyarország legrangosabb művészeti elismerése.

Frissítés: 2016. március 15-én Komlósi Ildikó átvehette a Kossuth-díjat >>

A világ egyik kedvenc operája, amit Magyarország nem ismer (el)

A kétszereplős darab librettóját Balázs Béla írta, 1911-ben lett kész a mű, de nem nagyon tetszett az aktuális művészeti vezetésnek, ezért csak 1918-ban mutatták be - feltehetőleg nem különösebben jól, ugyanis komoly bukás lett a premierből. Csupán 1938-ban vitte sikerre Nádasdy Kálmán rendező, Székely Mihály és Némethy Ella operaénekesekkel.

Bár a történetnek elvileg van történelmi alapja, hiszen a Kékszakállú herceg létezett Gilles de Retz személyében, akit 1440-ben halálra  is ítélt a francia bíróság, azonban a mű tulajdonképpen egy férfi lelkének nem megfogható, zárt világában játszódik, melynek rejtelmeibe próbál behatolni a szerelmes nő.

Az opera rejtett értelméről, szimbólumrendszeréről, zenéjéről, hangzásáról rengetegen írtak és írnak. Aki elmélyülne a témában, annak ajánljuk Kroó György elemzését, amely a Zeneműkiadó által megjelentetett A kékszakállú herceg vára című kottában van benne. A könyvet amúgy Kass János világhírű Kékszakállú-sorozata díszíti.

Sokan eldobják, nem hallgatják vagy nézik meg Bartók egyfelvonásosát. Pedig hivatalosan 27 különböző kiadásban jelent meg (ami ha jobban belegondolunk, elképesztő szám), legutóbb 2010-ben Komlósi Ildikóval. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a világon mindenhol műsoron tartják, elhihetjük, hogy igenis érdemes időt szánni a mű megismerésére. Ha valaki ráérez, akkor az első akkordoknál megfagy a vére és nem is enged fel az utolsó hangokig - vagy talán még utána sem. A kékszakállú az operavilágban olyan, mint a Saul fia a filmvilágban. Nagyon sikeres, nagyon híres, de az ember nem nagyon tud megmozdulni tőle.

A Youtube-on ez a legjobb fellelhető felvétel, de azért mindenkinek ajánlott Komlósi Ildikóval illetve Jessye Normannal meghallgatni.

Mivel Komlósi Ildikónak mindent lehet, ezért igyekszik felkarolni a magyar fiatalokat. Koncertjeire rendszeresen meghívja fiatal kollégáit. A mostani lyoni előadásra az erdélyi születésű basszust, Szabó Bálintot kérte fel, aki egyre elismertebb az operavilágban.

Lyonban az óriási és igen különleges, emellett tökéletes akusztikájú Auditóriumban nem hagyományos módon kerül színpadra Bartók remekműve, hanem egy speciális 3 dimenziós vetített díszlettel ásnak a férfilélek mélyére.

Az előadás trailere:

Az előadás honlapja >>

Jegyek 16-46 euróig kaphatóak.

Színházi ajánló sorozatunk korábbi részeit itt találja >>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Dúl a médiaháború, de a többség még hisz a híreknek

Dúl a médiaháború, de a többség még hisz a híreknek

Hillary Clinton előbukkant, és mindjárt azzal kezdte, hogy odamondogatott az álhírek terjesztőinek, akiknek korábban egyesek vereségét is tulajdonították. Dúl a médiaháború, van, aki a vezető médiavállalkozások fejére olvassa, hogy milyen téves információkkal szolgáltak eddig. A közvélemény-kutatás szerint azonban a lakosság fele-kétharmada bízik a nagy médiacégekben.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • december 5
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés, október)
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelem
    Beszerzési menedzser index
    Szolgáltatóipari BMI
    december 6
    KSH: GDP -- III. negyedév;
    KSH: Ipar (első becslés, október)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Ipari rendelésállomány
    GDP (év/év)
    Külkereskedelmi mérleg
    Tartós cikkek rendelésállománya
    Ipari rendelésállomány
    Ipari termelés (év/év)
    december 7
    MNB: Nemzetközi tartalékok (november/október)
    Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről
    Ipari termelés
    Jelzáloghitel igénylések
    december 8
    KSH: Fogyasztói árak (november)
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés, október)
    KSH: MNB: Inflációs alapmutatók
    GDP (évesített negyedév/negyedév)
    Európai Központi Bank kamatdöntés
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    december 9
    KSH: A mezőgazdaság teljesítménye (első becslés, 2016)
    Folyó fizetési mérleg
    Külkereskedelmi mérleg és egyenleg
    Michigani Egyetem fogyasztói BMI

Szavazás

Donald Trump lesz az USA következő elnöke - Ön szerint javul ettől a magyar-amerikai viszony?