Tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet. Sokszor elég egy zajos albérlők által feldühített szomszéd vagy a bérlő és a bérbeadó közötti elszámolási vita, és a feketéző bérbeadó máris az adóhivatal célkeresztjében találhatja magát - írja a Privátbankárnak eljuttatott közleményében az adóhivatal. Ez pedig sokba kerülhet: akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén éves szinten pár tízezer forint.
Számlával vagy anélkül is jó
|
Mennyibe kerül egy albérlet? Mire kell figyelni? Korábbi összeállításunkból kiderül, mennyibe kerül egy albérlet a nagyobb egyetemek, főiskolák környékén - és hasznos tippeket is adunk, hogy ne legyen rémálom a lakásbérlés >> |
Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni. Élhetnek egy másik lehetőséggel is, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá az értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni.
Ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi 1 millió forintot, nem csak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.
Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy megéri-e trükközni, vagy jobb nyugodtan aludni. Azokat, akik mindenben meg szeretnének felelni a jogszabályoknak, a NAV egy információs füzettel is segíti.
Csak ennyi az egész
A NAV egy egyszerű példát is adott az ingatlan-bérbeadás utáni adózásról.
Tegyük fel, hogy valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad és a tételes költségelszámolást választja. Év közben az ingatlan karbantartására (zárcsere, izzócserék, festék stb.) 50 ezer forintot költ. Élve az SZJA törvény 11. sz. mellékletében meghatározott mértékű értékcsökkenés leírásának lehetőségével, ezen a címen 200 ezer forinttal csökkentheti a bevétel adóköteles részét.
Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az 1 millió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie.
|
A példában szereplő éves összesített bevétel- és költségadatok alapján határozták meg a negyedéves adóelőleget. Ez természetesen egy utólagosan kiszámított átlag, a negyedévente fizetendő adóelőleg ettől felfelé és lefelé is eltérhet. Az adóelőleget negyedévenként, az adott negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
A Policy Solutions kutatása szerint. 
