Különadó: Nyerésre áll az állam a Hervisszel szemben

Nem tetszik a Hervisnek a rendszer

Magyarország 2010-ben adót vetett ki bizonyos kiskereskedelmi tevékenységekre. E különadó a kiskereskedő éves árbevételét veszi figyelembe, és az 500 millió forintot meghaladó árbevétel esetében kerül kivetésre. A progresszív adómérték 0,1%, 0,4%, illetve 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel után 2,5%.

A sporteszközök forgalmazásával foglalkozó magyar Hervis ezen adót az uniós joggal ellentétesnek tartja hátrányosan megkülönböztető jellege okán, és ezért keresetet indított egy magyar bíróság előtt. A Hervis ugyanis egy osztrák csoporthoz tartozik, amely Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelem területén is folytat tevékenységet (a SPAR láncról van szó). Mivel adóterhének kiszámításakor minden magyarországi csoportbevétel figyelembe vételre kerül, a Hervis lényegesen magasabb átlagos adómérték alá tartozott, mintha csak a saját árbevételét vették volna figyelembe. A magyar bíróság az Európai Bíróság elé terjesztette a különadó uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdését.

Nem zavarja a szabad letelepedést a különadó

Kokott főtanácsnok azt írja: a Hervis anyavállalatát a különadó kivetése nem korlátozta tiltott módon a magyarországi szabad letelepedésében, a különadó mértékének az árbevétel mértékének ismérvéhez igazítása nem valósít meg leplezett eltérő bánásmódot a belföldi és a külföldi illetőségű személyek között.

A főtanácsnok álláspontja szerint a magyar különadó nem ellentétes a termékek adójogi hátrányos megkülönböztetésének uniós jogi tilalmával sem.

Lehet azért egy bökkenő

Kokott főtanácsnok azonban rámutat arra, hogy a magyar különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló irányelvet. Ezen irányelv szerint a tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése. Végső soron a magyar bíróságnak azt kell tehát vizsgálnia, hogy a különadó összeegyeztethető e a hozzáadottérték-adóról szóló irányelvvel.