Svájci számlák titkai: így csinálták az osztrákok

A kormány döntése szerint visszamenőleg átlagosan 35 százalékos forrásadót vetnek ki az adóelkerülési céllal külföldre menekített pénzekre, amelyek összege becslések szerint legkevesebb 1000 milliárd forint. A kormány először Svájc bankjait térképezné fel, majd osztrák és ciprusi számlákat vizsgálna. Lázár János államtitkár többször említette példaként a Svájc és Ausztria között, 2013. január 1-én létrejött adóegyezményt, mint együttműködési formát, mely lehetővé teszi a két ország közötti információcserét.

A 2013. január 1-jétől hatályos osztrák-svájci adóegyezmény ("Abkommen zwischen der Republik Österreich und der Schweizerischen Eidgenossenschaft über die Zusammenarbeit in den Bereichen Steuern und Finanzmarkt", magyarul: Az Osztrák Köztársaság és a Sváj-ci Államszövetség között az adók és pénzügyi piacok területén történő együttműködésről szóló megállapodás) a Svájcnak Németországgal és Nagy-Britanniával kötött hasonló egyezményein alapul.

Két lehetősége van a svájci számlásoknak

Személyi hatálya alá azok a magánszemélyek tartoznak (gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok tehát nem), akik lakóhellyel rendelkeznek Ausztriában és volt/van Svájcban vezetett bankszámlájuk vagy betéti számlájuk 2010. december 31. és 2013. január 1. napján.

2013. jan. 1. és 2013. máj. 31. között két lehetőség áll fenn az érintett személyi kör számára az egyezmény értelmében:

1.    Anonim adófizetés: a svájci bank ekkor egy átalányadót vet ki és szed be, melyet az osztrák adóhatóság felé továbbít, de titokban maradhatnak az érintett adózó számlaadatai. Ezzel az adókötelezettség teljesítettnek minősül, sőt, a lépés a fekete pénzek miatti büntetőjogi következmények alól is mentesít.

Az átalányadó kiszámítási módja alapvetően megfelel a német és a brit egyezményben foglalt számítási módnak.

Az átalányadó mértéke 15% és 30% közötti lehet, ill. bizonyos feltételekkel akár 38% is. Az adó mértéke nem a számlán található összeg nagyságától függ, kivéve egyetlen esetet: amennyiben a 30%-os adókulcs alkalmazására lenne lehetőség, és a számlaösszeg 2010. dec. 31-én (vagy 2012. dec. 31-én) meghaladja a két millió eurót: akkor akár 38%-ig emelkedhet az adókulcs. Az adóban megfizetésre kerül az szja, az áfa, az örökösödési és az ajándékozási illeték.
Amennyiben az adózó az átalányadó megfizetését választja, de  bankszámláján nincs elég fedezet ennek megfizetésére, akkor a svájci bank felszólítására köteles bizonyos határ-időn belül bizonyítania a fizetőképességét. Ennek elmulasztása esetén, tehát ha az adózó nem fizeti meg az összeget, a svájci bank jelenti ezt az osztrák adóhatóságnak.

2.    Önkéntes bejelentés: ez önfeljelentésnek minősül, ami mentesít az esetleges büntetőjogi következmények alól. Ebben az esetben az osztrák számlatulajdonos meghatalmazza a svájci bankot, hogy az alábbi adatokat adja meg az osztrák adóhatóságnak: számlatulajdonos neve, lakóhelye, adószáma, tb azonosító jele, számlaadatok, a számlán található összeg. Itt a bejelentés nyomán nyilvánossá vált összeg után kell adózni.

Az egyezmény értelmében a befolyó adót Svájc részletekben fogja elutalni Ausztriának, 2013-ra egy milliárd euró bevételt várnak.

Azok sem ússzák meg, akik 2012. ápr. 13. és 2013. jan. 1. között szüntették meg a számlájukat, és menekítették ki betétjeiket Svájcból, mert Svájc kötelezettséget vállalt arra, hogy az osztrák hatóságoknak információt szolgáltat arról, mely országok szolgáltak legkedveltebb desztinációkként az ilyen pénzmenekítők számára, hogy aztán Ausztria megfelelő intézkedéseket tehessen ezen célországokkal szemben. Pozitív motivációt pedig az jelent az adómenekítési hullám elől, hogy az adózás által egyszer és mindenkorra legálissá válnak ezek a pénzeszközök, és nem kell azokat tovább titkolni. 

Oda-vissza érvényes az egyezmény

Az egyezmény 31. cikke ("reciprok intézkedések") alapján a kétoldalúság elve értelmében Svájc is követelhet Ausztriától minden intézkedést, amely azt célozza, hogy a Svájcban lakó, Ausztriában bankszámlával rendelkező magánszemélyek Ausztriában "parkoltatott" vagyona is meg legyen adóztatva. Ennek szabályait arra figyelemmel kell kialakítani, ahogy azokat Ausztria más államokkal szemben alkalmazza.

Magyarország teljes adatszolgáltatást akar és évekre visszamenőleg. Az osztrák példa tehát jó kiindulópont lehet, de a magyar kormány ennél többet akar. Nem valószínű azonban, hogy az adóelkerülésért kiszabható legmagasabb büntetési tétel idejénél (5 év) korábbi időkre is ki lehet majd terjeszteni a visszamenőlegességet. Legalábbis más nemzetközi példák erre utalnak, és bár a transzparencia Svájc érdeke is, a diszkréció szintén az.