Állatot tartani rizikósabb, mint növényt termeszteni
A Bisnode elemezéséből kiderül, hogy 14 ezer társas vállalkozás folytat ma Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasággal foglalkozók 40 százaléka növénytermesztéssel, 38 százaléka állattartással, 20 százaléka erdő- és vadgazdálkodással, 2 százaléka halászattal foglalkozik. Területileg az összes cég számához viszonyítva Somogy, Békés és Tolna megyében tevékenykedik a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaságban. Pest megyében, a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében képviseltetik magukat a legkisebb arányban az agrárcégek.
Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma) alapján azt látjuk, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jóval kisebb arányban válnak fizetésképtelenné, mint az állattartók. Egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 százaléka - derül ki a Bisnode elemzéséből. Az erdő- és vadgazdálkodás is 2,53 százalékos bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ugyanis ez csak a vállalkozások 1,49 százalékát érinti.
Nyugaton gazdálkodni is könnyebb?
Megyei szinten a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya Nógrád megyében kiugróan magas. Itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb veszélyben a nyugati országrészben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások vannak: Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében ugyanis 1,5% alatt van a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya.
|
|
Megye |
Bedőlési arány (elmúlt 12 hónap) |
|
1 |
Nógrád megye |
6,90% |
|
2 |
Bács-Kiskun megye |
2,54% |
|
3 |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
2,50% |
|
4 |
Jász-Nagykun-Szolnok megye |
2,44% |
|
5 |
Főváros |
2,26% |
|
6 |
Baranya megye |
2,25% |
|
7 |
Vas megye |
2,22% |
|
8 |
Heves megye |
2,21% |
|
9 |
Hajdú-Bihar megye |
2,19% |
|
10 |
Csongrád megye |
2,00% |
|
11 |
Fejér megye |
1,97% |
|
12 |
Tolna megye |
1,96% |
|
13 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
1,74% |
|
14 |
Békés megye |
1,71% |
|
15 |
Pest megye |
1,62% |
| 16 | Somogy megye |
1,62% |
| 17 | Veszprém megye | 1,51% |
| 18 | Zala megye | 1,46% |
| 19 | Győr-Moson-Sopron megye | 1,33% |
| 20 | Komárom-Esztergom megye | 1,28% |
A felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent a mezőgazdaságban, amennyiben az elmúlt 12 hónapot vetjük össze az ezt megelőző azonos hosszúságú időszakkal. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyből közel 700 darabot számoltak az elmúlt egy évben. A kényszertörlések is leginkább az állattartókat, valamint az erdő- és vadgazdálkodókat érintik.
Szezonális jelleg
Az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 100 cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által igencsak sújtott állattartás területén. Keleti József a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságra - szezonális jellege és a külső tényezőktől (időjárás, betegségek) való függősége miatt - pénzügyi szempontból is alaposan érdemes odafigyelni.
Mivel a Bisnode fizetési tapasztalat program adatai alapján az látszik, hogy állattartás esetén például átlagosan 40 napos számlafizetési határidőt kapnak a cégek, ezért utólagos fizetés engedélyezése esetén a hosszú határidő miatt a vevők folyamatos figyelemmel kísérése szükséges. Keleti József elmondta, hogy minden olyan jelre érdemes figyelni, ami az üzleti partner jövőbeli kockázatosságára utalhat, és szükség esetén időben el kell kezdeni a behajtást. Ráadásul jelenleg az állattartók, ha késnek számláik kiegyenlítésével, akkor átlagosan 24 nappal később fizetnek, így ebben az esetben átlagosan akár 64 napot is kell várnia egy szállítónak, hogy pénzéhez juthasson. A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is igen magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem jellemző.
Mélyen a potenciál alatt
A magyar mezőgazdaság ugyan nem tartozik a legkockázatosabb szektorok közé, mégis sokkal jobban teljesíthetne. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetség (MOSZ) véleménye szerint ugyanis a magyar mezőgazdaság messze a termelési potenciálja alatt teljesít, még mindig nem érte el az 1989-es szintet, annak mindössze 80 százaléka körül mozog. A meleg tavasz miatt nagyon jó termést jósolnak 2014-re, ami kedvező a szektor cégeinek, hacsak a szélsőséges időjárás keresztbe nem tesz a kiváló minőségű termésnek.
A növénytermesztéshez képest az állattartás sokkal rosszabb helyzetben van ma hazánkban. Ezen a helyzeten szeretne javítani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is, mely kezdeményezte az élelmiszerek, azon belül is első körben a húsok és hústermékek áfájának radikális csökkentését több területen is. Az e-útdíj bevezetése sem kedvez az állattartásnak, és a magas bedőlési arányok is azt mutatják, hogy igencsak magas a szektor fizetésképtelenné válásának aránya. Eddig a jelentős uniós és nemzeti támogatások sem segítettek az iparágon, de remélhetően elindul végre egy keresletélénkülés is a hústermékek iránt, ami pozitív irányba mozdítja el az állattenyésztést. Ez kiegészülve egy stabil minőséget termelő, az időjárás által kevésbé sújtott növénytermesztéssel, jelentősen javíthatna a mezőgazdaság helyzetén.
Szócsata a lengyel X-en. 
