Év elején, 2012. január 1-i hatállyal több ponton módosult a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA-törvény). Ezek egyike: a jogszabály a kis- és középvállalkozások meghatározásához immár a kkv-król szóló törvény egészére, és nem annak néhány nevesített passzusára hivatkozik.
„Az aprónak tűnő szabályozási változás hatására év eleje óta olyan cégek is kötelesek fizetni az innovációs járulékot, amelyek korábban mentesültek ez alól” – foglalja össze a változás lényegét Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.
Kikre vonatkozik a törvény?
Immár, év eleje óta tehát nem az a kérdés, hogy az egyes cégek önmagukban teljesítik-e a közép- és nagyvállalatokra vonatkozó feltételeket, vagyis legalább 50 fő-e a foglalkoztatottak létszáma, vagy az éves árbevétel és a mérlegfőösszeg meghaladja-e a tízmillió eurót. Hanem hogy ezek a feltételek a cégcsoport egészénél fennállnak-e.
Nem nehéz kitalálni: számtalan olyan kisebb cég működik Magyarországon, amely tagja egy nagyobb cégcsoportnak, és amely a csoport összevont beszámolója alapján nem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. A módosítás tehát nagyon sok céget (csoporttagot) érint: ilyenek lehetnek a nemzetközi cégek kisebb magyarországi egységei, többek között a helyi disztribúció céljából alapított vállalatok. Sok olyan vállalkozást is találunk, amelyek kis létszámú csoportokba osztottan működnek: ennek lehet munkaszervezési oka is, de az sem volt mellékes szempont, hogy így minimalizálni lehetett például a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét is.
A törvény nem volt egyértelmű
A lehetséges tehernövekedésen túl rossz hír, hogy mindez már idén érinti a cégeket. Ez ugyanis korántsem volt egyértelmű: a már említett kkv-szabályozásnak része egy olyan kitétel, amely szerint egy cég csak akkor veszíti el mikro- vagy kisvállalati besorolását, ha két egymást követő beszámolási időszakban is túllépi a kkv-törvényben megadott határértékeket. Vagyis hiába minősülnek 2012. január 1-jétől közép- vagy nagyvállalatnak a nagyobb csoportok részét képező kis cégek, idén még nem esnek innovációjárulék-fizetési kötelezettség alá – hihették a cégvezetők. Ám rosszul hitték.
„A bizonytalanság eloszlatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalását kértük, ami nemrég érkezett meg hozzánk, és világossá tette: ez a bizonyos kétéves szabály jelen esetben szigorúbban alkalmazandó. Azaz az előző, 2011-es év tekintetében is – noha akkor még a korábbi szabályozás volt érvényben - a mutatószámokat csoportszinten kell vizsgálni és így sok vállalkozásnak innovációs járulékot kell fizetni már az idén is” – mutat rá Hegedüs Sándor.
A pontot az i-re az teszi fel, hogy - mint említettük - korántsem biztos, hogy ez az összetett jogszabályi változás minden cég tudomására jutott. Márpedig az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség elmulasztása tetemes bírságokat róhat az adott vállalkozásra – az elmaradt járulékösszeg megfizetésén túl.
A semmiből jöhet a bírság: ne vérezzen el az innováció miatt
Olyan kisebb vállalkozások is bekerülhettek idén év elejétől az innovációs járulékot fizető cégek körébe, akik eddig mentesültek e teher alól. Az ok: a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény módosítása. Félő az is, hogy az érintett vállalkozások egy része nem is tud új keletű kötelezettségéről.
Újra csatlakoznának az Európai Unióhoz. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
