Az ön vállalkozása is érintett? Milliárdok kerülhetnek elő 2006-ból

Az RSM DTM összeállítása szerint néhány hónapjuk még van a vállalkozásoknak arra, hogy visszamenőlegesen csökkentsék társaságiadó-kötelezettségüket: sok ezer olyan magyarországi cég lehet, amely 2006-os adóját még mérsékelheti az ugyanabban az évben befizetett helyi iparűzési adó (hipa) összegével.

Hogy került elő a 2006-os adó?

A Legfelsőbb Bíróság tavaly több ítéletében leszögezte, hogy az adóhatóság téves jogértelmezési gyakorlatot követett akkor, amikor a hipa elszámolhatósága kapcsán szankciókat rótt ki vállalkozásokra társasági adónemben.

„A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében is megjelenő jogértelmezés jelentőségét az adja, hogy ezáltal lehetővé vált, hogy az ítéletekkel közvetlenül nem érintett vállalkozások is hivatkozzanak az ítéletekben foglalt, az adóhatósági megállapítások jogellenességét kimondó jogértelmezésre” – mondta el Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adómenedzsere.

Mi az az adótartozás?

A nemrég lezárult jogi huzavona megértéséhez először is azt kell megemlíteni, hogy 2004 és 2009 között a társasági adóról szóló törvény lehetővé tette, hogy az adózók a társasági adóalapjukat csökkentsék megfizetett helyi iparűzési adójukkal. A csökkentés az első két évben az iparűzési adó 50 százaléka volt, 2006-tól viszont a hipa teljes összegét társaságiadó-alap csökkentő tételként lehetett figyelembe venni.

Ezt a lehetőséget azonban a jogszabály feltételhez kötötte: az adott év utolsó napján a cégnek nem lehetett az állami, vagy valamely önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ez meglehetősen egyértelmű szabálynak tűnik - pedig nem az.

Az adótartozás fogalmát ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény 2007 novemberéig nagyon egyszerűen határozta meg: adótartozásnak az esedékességig meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás minősül. 2007. november 16-án azonban hatályba lépett egy törvénymódosítás, amely bevezette a nettó adótartozás fogalmát. Ezzel megszűnt az a korábban gyakori méltánytalan helyzet, hogy ha egy adózónak december 31-én akár csak néhány ezer forint tartozása állt fenn bármely adószámláján, akkor is elesett az adóalap-csökkentés lehetőségétől, ha adószámláinak összesített egyenlege túlfizetést mutatott.

„A módosítás újabb dilemmát vetett fel: azt, hogy az új szabályozást mely időszakra lehet alkalmazni. Bár az adózók jó része eleve beletörődött abba, hogy a kedvező irányú változás ellenére a nettó adótartozás fogalma a hatályba lépés előtti adóévekre nem alkalmazható, a bizonytalanság eloszlatására az adóhivatal végül egy állásfoglalást is kibocsátott (2010/61. Adózási kérdés). Eszerint a nettó adótartozás fogalmát csak a hatályba lépést követő időszakban lehet figyelembe venni” – emlékeztet Fekete Zoltán Titusz.

Kiütéssel győz a Legfelsőbb Bíróság

A bíróság azonban másképpen ítélte meg a helyzetet. E ponton lépett be a már említett módon a Legfelsőbb Bíróság, és kimondta: a nettó adótartozás fogalmát a hatályba lépést megelőző évekre is alkalmazni kell akkor, ha maga az adott adóigazgatási eljárás a törvénymódosítás hatályba lépése után indult vagy fejeződött be. Később, tavaly év végén maga az adóhatóság is visszavonta korábbi, ezzel ellentétes állásfoglalását.

„Az elévülés öt éves időszakát figyelembe véve mindebből az következik: azok az adózók, akiknek nettó adótartozásuk nem volt, 2006-ban is levonhatták a hipát a társasági adóalapjukból. Ez a lépés utólag, önellenőrzéssel még bepótolható, ha pedig a 2006-os adóévet az adóhatóság ellenőrzéssel jogerősen lezárta, ezzel szemben rendkívüli jogorvoslatot lehet kezdeményezni” – közölte az RSM DTM adómenedzsere.

A tét nem csekély: 2006 és 2009 között a társasági adóalapban figyelembe vett helyi iparűzési adó évente 230 és 260 milliárd forint között alakult, ami mintegy 60-70 ezer cég között oszlott meg. A nettó adótartozás kedvező hatásának érvényesítésével ezek a számok jelentősen nőhetnek - írja az RSM DTM.