Mi vizsgálnak?
Az összesen 10 feltétel három nagy csoportba van felosztva: információ elérhetősége/megléte (3 feltétel),információhoz való hozzáférés lehetősége (2 feltétel), információ cseréje (5 feltétel). Az összehasonlító elemzés két fázisban történik. Az első fázis tételesen megvizsgálja, hogy az adott jogrendszer mennyiben felel meg az egyes feltételeknek és ennek megfelelően megállapít egyet a lehetséges besorolások közül: „az adott feltétel teljesül” vagy „az adott feltétel teljesül, de további fejlesztésre szorul” illetve „az adott feltétel nem teljesül”.
A második fázis azt vizsgálja, hogy a gyakorlatban is megfelelően alkalmazza-e az adott ország jogrendszere a 10 feltételt. Ebben a fázisban már a következő besorolásokat alkalmazzák: „megfelel”, „nagyrészt megfelel”, „részben megfelel” és „nem felel meg”.
Ahhoz, hogy egy ország a második fázisban részt vehessen, meg kell felelnie az első fázis előírásainak. Amennyiben egy ország javítani szeretne az első fázisban megállapított besorolásán, úgy kérhet kiegészítő vizsgálatot. (Egyes országok esetében a két fázist egyszerre bonyolítják le.) A két fázis végeztével mindegyik ország külön-külön kap egy összesítő minősítést, amely megegyezik a második fázis besorolási rendszerével.
Melyik országok mentek át?
A 2015 márciusában megjelent új összehasonlító vizsgálatokkal együtt 77-re emelkedett azon országok száma, amelyek esetében a második fázist is befejezték. A 77 ország közül jelen pillanatban 4 ország esik a „nem felel meg” minősítés kategóriába: Ciprus, Luxemburg, Seychelle-szigetek és Brit Virgin-szigetek - mondta a szakértő. Ezen kívül 32 olyan ország van, amelyek még csak az első fázison vannak túl (néhány esetben első fázis + kiegészítő vizsgálat).
Ezek közül jelenleg 11 ország nem felel meg az első fázis követelményeinek, így nem kérhetik a második fázis vizsgálatának megkezdését, amíg nem orvosolják a hiányosságokat.Svájc adórendszeréről 2011 júniusában jelent meg az első fázis szerinti vizsgálat eredménye, amelyben a Globális Fórum „nem megfelelő” minősítést állapított meg. Az alpesi ország ezt követően jelentős változtatásokat eszközölt az átláthatósággal és információ cserével kapcsolatos jogszabályain, majd 2014 júniusában kért kiegészítő vizsgálatot.
Természetesen ezek a változások nem kizárólag ennek az eredménynek, hanem az EU, az USA és az OECD adóelkerülés elleni intézkedéseinek együttes következményei. A változást ösztönző intézkedések között elég ha csak az USA FATCA szabályozására vagy a svájci bankokat érintő vizsgálataira és ezek alapján kiszabott soha nem látott mértékű bírságaira gondolunk, de akár az EU Anya-leányvállalati Irányelvében történt módosításait (pl.: a „hibrid kölcsönök” miatt) vagy az OECD átfogó, az adóelkerülés megakadályozását célzó BEPS akciótervének javaslatait is az ösztönzők közé sorolhatjuk.
Átmentünk a vizsgán
A most nyilvánosságra hozott eredmény alapján Svájcot alkalmasnak találták a második fázisú vizsgálatra, azaz az ország jogrendszerét alkalmasnak minősítették az adózás területén most már globálisan elvárt transzparencia teljesítésére. A második fázis, ami a transzparencia gyakorlati megvalósulását teszteli, 2015 negyedik negyedévében fog elkezdődni. Európán belül egyébként Svájc nincs egyedül ebben a helyzetben; figyelemre méltó, hogy Csehország, Lettország, Lichtenstein, Litvánia és Lengyelország is még csak az első fázison van túl.
Magyar szála is van a történetnek, hiszen mi is a legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésben kaptuk meg a második fázis eredményét, amelyben „nagyrészt megfelelő” minősítést kaptunk. A 77 ország közül egyébként 20 minősült „megfelelő”-nek, 43 „nagyrészt megfelelő”-nek, 10 „részben megfelelőnek” és 4 pedig „nem megfelelő”-nek.
Fontos megemlíteni, hogy a fentiekkel párhuzamosan az Európai Bizottság is jelentős mérföldkövet tudhat maga mögött, miután nemrégiben írt alá Svájccal egy új, adóügyi transzparenciát szolgáló információcseréről szóló megállapodást. Ennek értelmében 2018-tól Svájc minden évben automatikusan meg fogja osztani a tagállamokkal az uniós állampolgárok által náluk megnyitott bankszámlákra vonatkozó adatokat, egyebek között a számla tulajdonosának nevét, címét, adószámát, születési dátumát és a számlán található egyenlegekkel kapcsolatos összes lényeges információt.
Marad még hely a világban, ahova el lehet dugni a pénzt?
Az OECD Átláthatóság és Információcsere Globális Fóruma a múlt hónapban jóváhagyta Svájc beléptetését a „peer review” második fázisába, Magyarországnak pedig lezárta a második fázis szerinti vizsgálatát, amelyben „nagyrészt megfelelt” minősítést kaptunk. Mit jelent ez pontosan? Melyik ország hogy áll a vizsgálatban és mi milyen értékelést kaptunk?
Óriási árkülönbségek vannak országszerte. 
