Egyre komolyabb figyelmet fordítanak a vagyonos magánszemélyek a szolgáltatók közötti geográfiai diverzifikációra – körülírva így hangzik bankárkörökben az, hogy a hazai gazdagok külföldre viszik ki a vagyonukat. Miközben 2011-ben a legújabb offshore-amnesztiával 7 milliárd forint jött csak haza, vélhetően mintegy 3 ezer milliárd forintnyi magyar magánvagyon még mindig külföldön parkol - mondta el a Figyelőnek Karagich István, a privátbanki szektorról évek óta tanulmányokat készítő Blochamps Capital Kft. ügyvezetője.
A gazdagok nem figyelik tétlenül az állam kezét
A lap hazai privátbankárokra hivatkozva azt írja, hogy az utóbbi három évben immár harmadszor tapasztalnak erős ügyféligényt a külföldi megoldások iránt. Az első ilyen hullám 2008 végén, 2009 elején a forint eddigi leggyengébb árfolyama, a 300–315 forintos euró idején volt észlelhető. A következő hullám a magánnyugdíjpénztárak kvázi-államosítása idején jelentkezett. Majd a harmadik nekibuzdulás máig észlelhető, hiszen amikor a jövő évi adózásról szóló ötletelésben rendre felmerül valamilyen ingatlanadó, vagyonadó vagy luxusadó, a leggazdagabbak lépni próbálnak. Ráadásul az amnesztiával bejövő kevéske pénz egy része akár vissza is mehet külföldre – mondta a Figyelőnek Brother Layman, aki ezen az írói álnéven az offshore-ozás illegalitására és ennek következményére figyelmeztető könyvet írt Az offshore halála címmel.
A mostani amnesztiával hazahozott 7 milliárd forintnak 700 millió forint az adóvonzata, ami jelentéktelen az állam évi összes adóbevételének ezermilliárdjaihoz képest, ráadásul adóerkölcs-romboló hatása is van: aki rendesen adózott, az sokat fizetett, aki pedig adót csalt, az pár évvel később, alacsony díj megfizetésével moshatja tisztára a pénzét. A Figyelő privátbanki beszélgetőpartnereinek egybehangzó tapasztalata az, hogy amióta ügyfeleik szerint az állam nyugdíjkasszát, cégeket, gyógyszertárakat rekvirál, extraadókat vet ki minden, még némi életjelet és nyereségességet mutató szektorra, azóta aki teheti, menekül, viszi ki a pénzét, a gazdagabbak privátbankokhoz, Svájcba, Szingapúrba, a középosztálybeliek pedig határ menti intézményekbe, Szlovákiába, Ausztriába.
Karagich István szerint jellemző az a megoldás is, hogy a magyar ügyfél továbbra is a Magyarországon aktív bankcsoport hazai tanácsadóival tart fenn kapcsolatot, de már megnyitotta azt a svájci, brüsszeli, vagy éppen frankfurti számlát is, ahová pár percen belül át tudja tenni eszközeit. Azaz a lap szerint úgy tűnik, hogy gazdagabbjaink felkészültek a gyors távozásra a megfelelő menekülő útvonalak kialakításával.
Szorulhat a hurok az offshore-lovagok körül
Egy uniós irányelv alapján a 2014-es adóévről már kötelező, automatikus - azaz kérés nélküli - információcsere lesz az uniós tagállamok között néhány pénzmozgásról - értesült a Figyelő. Így a munkaviszonyból származó jövedelemről, a vezető tisztségviselők tiszteletdíjairól (például a ciprusi offshore cégeknél felvett igazgatósági tagi díjakról), bizonyos életbiztosítási termékekről, a nyugdíjról, az ingatlantulajdonról és az ebből származó jövedelmekről forog majd az információ, később pedig a rendszert kiterjesztik az osztalékra, a tőkenyereségre, illetve a jogdíj-jövedelmekre is. Eszerint 2015- ben a magyar adóhatóság már biztosan értesül állampolgáraink spanyolországi ingatlanjairól, szlovéniai jachtjairól, vagy éppen burgenlandi bankszámláiról.
A végeredmény hivatalossá vált.
