A különadó azokat a cégeket terheli, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, 500 millióig 0 százalék, 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1 százalék, a 30 milliárd forint fölötti, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevételnél 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész esetében 2,5 százalék.
Egy sport- és divatkereskedelmi vállalkozás adta be a keresetet, amely szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó ellentétes az uniós joggal. Állítása szerint ez az adó hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket. Érvelésük szerint a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket és ezáltal a magyar tulajdonban álló franchise cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.
Azt egyelőre még nem tudni, hogy mikor kezdik tárgyalni az ügyet Luxembourgban.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
