A végrehajtás elől menekülve egy budapesti vállalkozó 20 millió forintot próbált a korábbi cégtársának átengedni egy állítólagos tartozásra hivatkozva. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bíróságra vitte az ügyet, mivel kiderült, a kedvezményezett valójában a férfi élettársa. A Fővárosi Ítélőtábla a közelmúltban hozta meg ítéletét, amelyben igazolja a hatóság jogosultságát az eltüntetni kívánt vagyonra.
A férfi megpróbálta „kimenteni” vagyonát a végrehajtási eljárás alól és ingatlanának eladásából származó 20 millió forintos bevételét – egy állítólagos tartozás fejében – átengedte volt cégtársának. Az engedményezési szerződés megkötésének körülményei azonban gyanússá váltak az adóhivatal számára, mivel az eljárás során kiderült, hogy a kedvezményezett cégtárs egyben az adózó élettársa.
Az adóhatóság jogi útra terelte az ügyet és a bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy a budapesti férfinak és élettársának célja az adóhatóság kijátszása volt, az engedményezési szerződés megkötése kizárólag a végrehajtás meghiúsítására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla ennek megfelelően a színlelt szerződést semmisnek mondta ki, az adóhivatal pedig a jogerős ítélet birtokában jogosulttá vált a bírói letétben lévő 20 millió forintra.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ellenőrzési és végrehajtási eljárások során kiemelt figyelmet fordít a költségvetési érdekeket sértő vagyonkimentésekre, a színlelt szerződések kiszűrésére. Gyanút keltő körülmény például, ha az adózó közeli hozzátartozójával, vagy befolyása alatt álló gazdasági társasággal kötött jogügylettel ruházza át vagyonát, vagy azt elajándékozza, de az adóhatóság gyakran találkozik olyan esettel is, hogy az adós házastársi vagyonközösség megosztásáról szóló szerződés felmutatásával igyekszik szűkíteni a végrehajtható vagyont.
Színlelt szerződésekkel sem lehet kijátszani a NAV-ot
A végrehajtás elől menekülve egy budapesti vállalkozó 20 millió forintot próbált a korábbi cégtársának átengedni egy állítólagos tartozásra hivatkozva. A vizsgálat során kiderült, hogy az engedményezési szerződés a végrehajtás kijátszására irányult, a vállalkozó így próbálta elkerülni a 100 milliárdos adótartozás megfizetését.
Egy kikötőt és olajfinomítót támadtak.
