A támogatások kavarnak be az áfánál
A magyar áfatörvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalany, ha adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesült, a támogatott projekthez kapcsolódó beszerzésekkel összefüggő kiadásoknak kizárólag azon része tekintetében érvényesíthette áfalevonási jogát, amelyet a támogatás nem érintett.
Egy korábbi ügyben, 2009-ben az Európai Bíróság megállapította, hogy ez a magyar szabályozás ellentétes volt az uniós áfaszabályokkal. A mostani ügyben a Kúria kérelmére arról kellett döntenie az unió igazságszolgáltató fórumának, hogy akkor is joguk van-e az adóalanyoknak az áfa teljes körű levonására, ha már magát a támogatást is áfát finanszírozó módon kapták, vagy ha a le nem vonható áfa ellentételezésére további állami támogatást kaptak.
Visszajár az áfa - kivéve, ha jogalap nélkül gazdagít
Az EU Bírósága megállapította, hogy a magyar államnak főszabály szerint vissza kell térítenie azon áfa teljes összegét, amelynek az adóalany által történő levonását az uniós jog megsértésével akadályozták meg. Mindazonáltal az ilyen visszatérítés kivételesen megtagadható, amennyiben az jogalap nélküli gazdagodást idézne elő a jogosultnál.
Ezzel összefüggésben a bíróság kimondta: az uniós jog nem zárja ki azt, hogy Magyarország azzal az indokkal tagadja meg az áfa azon részének a visszatérítését, amelynek a levonását az uniós jogba ütköző nemzeti intézkedés megakadályozta, hogy az adó e részét fedezte az adóalanynak nyújtott állami támogatás. Ehhez azonban teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy az állam az áfalevonás megtagadásához kapcsolódó gazdasági terhet teljes mértékben semlegesítette.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
