A BKV-járműállomány cseréjének a megkezdése miatt szükséges a buszközlekedést részlegesen kiszervezni – mondta Tarlós István főpolgármester hétfőn újságírók előtt.
A kiszervezés nem privatizáció
|
| Tarlós István, főpolgármester |
A városvezető közölte, meglepte, hogy a BKV igazgatósága 500 új busz szükségességére hívta fel a főváros figyelmét. Mint mondta, a főváros másfél éve egyebet sem tesz, mint hogy felhívja a figyelmet arra, 1000 új busz kellene. A főpolgármester hozzátette: rengeteg új metrószerelvény is szükséges, mert azokat már 10-15 éve le kellett volna cserélni, azonkívül új villamosokra is szükség volna, meg "a trolik is ráznak".
"Most már talán érthetővé válik, hogy mégsem blöfföltem, amikor a BKV úgynevezett belső adósságállományát emlegettem, ezt a bizonyos több száz milliárdos tételt, hát az pont ezekből tevődik össze" – fogalmazott Tarlós István.
Cserélnek mindent - csak szépen lassan
Kijelentette azt is: a buszszolgáltatás részbeni kiszervezése nem privatizáció, a BKV úgynevezett gördülő állományának a cseréjét szeretnék megoldani. Közlése szerint ezer új buszt nem tudnak vásárolni, de azt nem mondja, hogy egyáltalán nem vesznek új buszokat.
A városvezető arra is kitért: az Alstom-ügy rendezésével, "mellesleg 180 milliárdot megmentve", 35 új szerelvény közlekedhet a 2-es metró vonalán, a még használható szerelvényekkel pedig ki lehet váltani a más vonalon futó legrosszabbakat.
Tarlós István arról is beszámolt: az akkor még nemzeti fejlesztési miniszter Fellegi Tamással sikerült megegyezni a trolibusz- és villamostender egy részében, így lesz lehetőség cserére.
"Buszra kevesebb pénzünk marad, mert pénzjegynyomdát nem nyithatunk a Városháza pincéjében, ez az oka annak, hogy a buszközlekedés részleges kiszervezése meg fog történni" – jegyezte meg a főpolgármester.
A városvezető arról is beszélt: nem tudja, mennyire hitelesek azok a számok, amelyek szerint 50-60 autóbusz is kieshet a forgalomból a közeljövőben. Hozzátette: valóban, a buszok egy része már majdnem használhatatlan, ugyanakkor felelőtlen nyilatkozatnak tartja ennek számszerűsítését.
"Nem szabadna egyébként a szakszervezeteknek műszaki kérdésekben nyilatkozni, én sem nyilatkozom az agysebészetről, a szakszervezet, úgy gondolom, hogy az érdekvédelemmel kell, hogy foglalkozzon, nem pedig olyan nyilatkozatokat tegyen műszaki kérdésekben, amiben sem nem kompetensek, sem nem profik” – mondta a főpolgármester, megjegyezve, hogy feleslegesnek tartja a közlekedőket ezzel "heccelni".
Adóemelésről fog tárgyalni Tarlós
Tarlós István megerősítette, hogy kedden találkozik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. Ennek kapcsán elmondta: az iparűzési adó félszázalékos emelését a kormány nem támogatta, ugyanakkor a főváros nem is ezt szerette volna bevezetni, hanem egy közlekedési adót, aztán pedig egy behajtási díjat.
Mint fogalmazott, életszerűnek látszik ezek minimális mértékének bevezetése. Emellett célszerűnek tartaná annak a gyakorlatnak a megszüntetését, hogy "Budapesten a városrészek vetik ki a helyi adók mindegyikét, és ezekből a bevételekből semmi nem kerül a közlekedés kasszájába".
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
