Az ellenőrök a korábbi kiválasztási szempontok mellett - óriási lakóház, drága autó vásárlása, kölcsön nyújtása - most már azt figyelembe veszik, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók.
Ez főleg annak fényében fontos változás, hogy a közelmúltban bírósági ítélet is született, amely kimondta: a vállalkozásban elkövetett csalásokért nemcsak az ügyvezetés, hanem a cégből hasznot húzók is felelősségre vonhatók.
Akiről kiderül, hogy csalt, annak egyrészt felelnie kell a céges csalásokért, a jövedelemeltitkolásokért, másrészt azért is, mert magánszemélyként sem adózott a vagyona után - írja a lap.
Az adóhatóság két éve 1864, tavaly 1082, az idén az első háromnegyed évben 1452 ilyen vizsgálatot indított. Ezek 78-83 százalékánál találtak is valami problémát. Az egy főre, vizsgálatra jutó adókülönbözet egyre nagyobb értéket képvisel: 2010-ben kilencmillió, tavaly tízmillió, idén az első háromnegyed évben 11,5 millió forint volt.
Újabban így ellenőrzi a vagyonosodást az adóhatóság
Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatoknál új kiválasztási szempontokat vezetett be, köztük a cégek tulajdonosainak és vezetőinek vagyongyarapodását is figyeli - írja a Napi Gazdaság.
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait. 
