2025. február 13-án közölte a Gazdasági Versenyhivatal, hogy megtévesztő volt a Lidl Magyarország kereskedelmi kommunikációja négy „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében. Kiderült, hogy az érintett pékárukban található liszt csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.
A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás lezárását követően közölte, hogy fogyasztói jelzések alapján panaszeljárások keretében vizsgálja további piaci szereplők „teljes kiőrlésű” termékekkel kapcsolatos tájékoztatási, illetve kereskedelmi gyakorlatát.
A panaszeljárások következményeként most három versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel (Spar), az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.-vel (Aldi) és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-vel (Tesco) szemben. A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében észlelte, hogy egyes „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A gyanú szerint a cégek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban a termékek összetétele, mint lényeges jellemző tekintetében, hogy azok túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányulnak. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
Az ügy kapcsán a GVH arra hívja fel a vállalkozások figyelmét, hogy a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak.
Fontos adatok érkeznek, vajon lesz köztük derűlátásra okot adó?. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
