Egy lépéssel közelebb a határmenti álomprojekt

A Lajtán innen is van élet, erre utal, hogy gyorsított ütemben zajlanak a Bezenye és Hegyeshalom közötti agrárközpont és hatalmas ingatlan komplexum előkészületei. A jelek szerint egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy valóban elkészüljön ez a megaberuházás az ország észak-nyugati csücskében. Legalább háromezer munkahely jön létre, megújulhat a településeken több szociális ellátó egység és később tovább gyarapodhatnak a helyi adók segítségével.

Mintegy 500 futtballpályányi (330 hektár) területen üvegházak, haltenyésztő üzem, gyümölcsfeldolgozó egység, logisztikai központ, kamionparkoló, szolgáltató egységek, szupermarket, éttermek, hotelek nőnek ki a földből. Az ott dolgozóknak – nem tévedés – ezer új lakást is építenének a területen. Vagyis valójában egy kisváros jön létre pár év alatt.

A német céggel jó ideje kapcsolatban álló magyar KÉSZ csoport vezényelheti le a településrendezési terv elkészítéséhez szükséges szabályozási terv-módosításokat. Erre még márciusban kapott megbízást. A FAKT AG májusi hírlevelében azt olvastuk, hogy ehhez a várostervezésben jártas RegioPlan vállalkozással és az érintett önkormányzatokkal dolgoznak együtt a német cég szakemberei.

Egyelőre annyit tudni, hogy a hírhedt Eurovegassal ellentétben, aminél egységes területkezelés volt, itt a sok különféle funkció miatt fel kell szabdalni a többszáz hektárt. (Eurovegas néven hatalmas kaszinóvárost akart építeni több osztrák nagyvállalkozó, de tervüket elsodorta a válság és az egymás közti vita. Húszezer embert foglalkoztattak volna Európa legnagyobb szórakoztató központjában.)

Az egyszerűsítést szolgálja ugyanakkor, hogy egyetlen eljárási sorozatban készítik elő a változtatásokat, nem külön-külön a két településen. Bezenyén mintegy 250 hektárnyi lesz a feldolgozó és logisztikai központ, a határos Hegyeshalomban kb. 80 hektáron pedig a kiszolgáló és üzleti ingatlanok, valamint a lakónegyed.

Gátfutóból síkfutók lettek a németek!

A kormány tavaly októberben lökte meg a beruházást azzal, hogy kiemelt státuszt adott neki. Ezzel gátfutóból síkfutóvá tette a németeket, hiszen így szinte akadálytalanul mehet az engedélyezés.

A kormány persze rajta tartja a szemét és a kezét a németeken, ennek azzal adott nyomatékot, hogy „koordinátorként a megyei kormányhivatal képviselője is részt vesz a munkában”. A FAKT-nak egyébként az agrártárcával külön is „jók” a kapcsolatai.

Tóth Károly, a FAKT Hungaria Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta, hogy 2021 elejére várják a végleges engedélyeket, így a kivitelezés jövő nyáron megkezdődhet.

„Az első ütemben – ez a teljes beruházás 35-40 százaléka - az üvegházakat és a haltenyésztő üzemet szeretnénk felépíteni, de párhuzamosan a lakásépítést is meg kell kezdeni, hiszen ahogy felpörög a projekt, egyre nagyobb szükség lesz ezekre.”

– mondta, utalva arra, hogy csak ezek után jöhet a többi elem, például a logisztikai központ, valamint a szolgáltató és szociális egységek.

Lakónegyed lesz, nem munkásszálló

A FAKT AG eddig inkább az üzleti és ipari célú ingatlanok (irodaházak, bevásárlóközpontok, logisztikai egyégek) fejlesztésében szerzett tapasztalatot, a lakásfronton kevésbé. A vezető ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem akarják teljesen kiadni kezükből a lakásépítést, itt vegyes vállalati formát látnak megvalósíthatónak.

A látványtervek szerint szellős telepet képzeltek el, nem túl magas társasházakkal, sok zöld felülettel. Persze ez még változhat, de az biztosnak látszik, hogy nem munkásszállót akarnak felhúzni, csakhogy spóroljanak a területtel.

Ők már nyertek az üzleten

Az új negyed körül már gyülekeznek az üzletben reménykedő magyar és külföldi cégek. Eddig 50 céggel írtak alá szándéknyilatkozatot. Nem meglepő módon nagy falathoz jutott több német nagyvállalat: az E.ON a teljes energetikai tervezést és kivitelezést viszi, a Landgard lesz a kertészeti és zöldség-gyümölcs feldolgozó részleg kidolgozója és megszervezője, a Greencells Group pedig a napelem park szállítója. Magyar oldalról eddig főleg agrártermelők és szolgáltatók jöttek, az úgynevezett Smart City digitális programot a Vodafone magyar cége végezheti, a projektellenőrzés a Tomlin Kft. üzlete.

Arra a kérdésre, hogy mekkora „welcome-csomagot” ad a német beruházó a két önkormányzatnak az ügyvezető azt mondta:

„Lesz egy bizonyos összeg, amit közcélú beruházásokra fordíthatnak.”

Az úthálózat felújítására, bővítésére és más infrastrukturális fejlesztésekre, köztük egy szennyvíztisztító építésre utalt. Tóth Károly korábban nemmel felelt arra, hogy kaptak-e bármilyen adókedvezményt, mint amilyet annak idején a nagy német autógyártók az itteni üzemeik esetében.

Az alábbi agrár termékekkel foglalkozó hazai termelő vállalkozások reménykedhetnek abban, hogy beszállítók lesznek Bezenyére:

• alma
• paradicsom
• uborka
• káposzta

Maradjunk még az adóknál! Egyelőre csak a telekadó, majd a befejezés után az építményadó jöhet számításba, ezek elenyésző tételek. Sokkal fontosabb a helyi iparűzési adó, ám ez érzékeny téma és elvonása súlyos érvágás lehet. Ezt látjuk a nem kormánybarát Göd esetében és más településeken is erre lehet számítani.

Kit gyarapít majd az iparűzési adó?

Minthogy ötmilliárd forint feletti a teljes beruházás értéke és kiemelt is lett a kormányhatározat alapján, az iparűzési adóról szinte biztosan lemondhat a két önkormányzat, az a pénz a megye fennhatósága alá kerül, vagyis máshol költik el a megyében. Legalábbis, ha nem saját magának mond ellent a kormány. Lehet, hogy lesz némi visszaosztás a két településnek, de ezzel kapcsolatban még nincs kialakult központi gyakorlat. A 2021-es kezdés esetén már 2022-től termelhetnének az első egységek, sok tízmillió forintnyi iparűzési adó képződne.

A két polgármesternek nyilván első körben a megyei kormányhivatal főnökével kell egyezkednie, de kicsinek tűnik az érdekérvényesítési erejük. Akcióikról, ha voltak is, nem nagyon fognak beszámolni, most a szabályozási és területrendezési tervekre, valamint a kivitelezés kezdésére összpontosítanak. És itt jön a képbe a szabályozási tervek módosítása.

Bármilyen bevételből ugyanis akár terület alapú osztozkodás is lehet, s akkor nem mindegy, hogy melyik településhez tartozó beruházás-elem mekkora értéket képvisel. (Bezenyén 250, Hegyeshalomban 80 hektár áll rendelkezésre az építkezéshez.) Ezzel kapcsolatban az idén januári első nyilvános bemutatón még csak azt tudta mondani a két polgármester (Márkus Erika – Bezenye, Szőke László – Hegyeshalom), hogy „majd egyeztetünk”. A projekt helyi gesztora egyébként közös elhatározásuk alapján Hegyeshalom lett.

Négy faktor is segített

A FAKT AG felszámolásból, 6,3 milliárd forintért vásárolta meg a Hegyeshalom és Bezenye között található 330 hektáros területet. Évekkel ezelőtt vették górcső alá, a leányvállalatot már négy éve bejegyezték Magyarországon. Más itteni környéket is vizsgáltak, de mindent vitt, hogy karnyújtásnyira van Szlovákia és Ausztria, fontos közúti és vasúti útvonalak haladnak át rajta és mellette. Besegített, hogy fontos infrastrukturális fejlesztések a közelmúltban befejeződtek a nyugati országrészben, így a logisztikai és elosztási feltételek is javultak.

A kb. egymilliárd eurónak legalább a felét várhatóan hitelből fedezi a német vállalat. Még nem tudni, a későbbi partnerek mekkora tőkével szállnak be, ez attól is függ, hogy képesek-e kihasználni a most elég jó hitelfelvételi kondíciókat. Megtérülési időről egyelőre nem beszélnek a FAKT képviselői. Reális lehet a 10 év a saját beruházásuk esetében, a projekt nem általuk vitt más elemeinél ez akár 6-7 év is lehet.