A Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta a mintegy tízezer 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg, így a szerződéskötések is folyamatosak lesznek.
A licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz, nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják.
A miniszter tájékoztatása szerint a döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt lebonyolódik.
Elképesztő, mennyi föld kerül kalapács alá
A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 ezer hektárt érint - mondta.
A földárverésekről szóló kormányhatározat néhány nappal ezelőtt megjelent, az árverésen történő földeladás a Nemzeti Földalapról szóló törvényben benne van, erre korábban is volt mód.
Átlátható lesz - ígérik
A szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek.
A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul - mondta.
Ki fog nyerni?
Fazekas Sándor hangsúlyozta: több biztosíték védi a magyar állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. Ismertetése szerint a nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik, lefelé nincsen licit, felfelé viszont nincsen határ.
Magyar kézben marad
Arra a felvetésre, hogy a korábbi kormányzati szándék ellenére most miért akarják eladni a földeket, azt felelte: a föld a magyar gazdák tulajdonában van a legjobb helyen, mivel a magyar állam nem műveli azt. Hozzátette: a gazdák szeretnének minél több földet vásárolni, igényeiket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az agrárkamara is megfogalmazta, illetve évente több ezren vesznek jelenleg is 3 hektárnál kisebb területeket.
A gazdák részéről van igény a nagyobb területen való gazdálkodásra, ami egyezik azzal a kormányzati szándékkal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: helyben lakó magyar földművesekhez kerüljenek a magyar állam tulajdonában lévő földek. Aki ezt ellenzi, különösen a balliberális ellenzék, az igazából a külföldiek kezére akarja játszani a földet - fogalmazott Fazekas Sándor.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
