Nem bízták a véletlenre a zsebszerződéseket

Az új földtörvénybe foglalt szabályok, a büntető törvénykönyv módosítása, az állami elővásárlási jog és a kisajátítás alkalmazása, illetve a legutóbbi, a zsebszerződések felszámolását célzó törvény adja az alapját annak, hogy a kormány elejét vegye az ilyen szerződésekkel történő földszerzésnek - mondta Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Börtön lehet a vége

A kormány 2010-ben újra létrehozta a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottságot. A külföldiek földszerzését tiltó moratórium jövő év május elsején lejár - hívta fel a figyelmet Bitay Márton.

Az új földtörvény érvénytelennek nyilvánította azokat a termőföld adásvételi szerződéseket, amelyek nem az állam által meghatározott, jellel ellátott papíron készültek. Így a dátum nélküli, korábban kötött adásvételi szerződések nem használhatók fel.

Amennyiben a korábbi eladó és vevő mégis szerződnének - immár az új formában - akkor belép az állam elővásárlási- és a földbizottság vétó joga, de a törvény által vevőként kijelöltek hetedik helyén is a helyben lakó magánszemély szerepel - érvelt az államtitkár. A módosított büntető törvénykönyv 1-5 évi szabadságvesztéssel fenyegeti a zsebszerződést kötőket, ide értve az abban közreműködő ügyvédet is.

Két hónap a megegyezésre

A kisajátítás főleg a természetvédelmi területeken történik, és eddig nagyrészt független volt a zsebszerződésektől. Az elmúlt több mint három évben 5-6 milliárd forint ráfordítással 5-6 ezer hektár került így állami tulajdonba.

Végül a legutóbbi - a parlament által október végén elfogadott - törvény célja az volt, hogy ha a zsebszerződésben szereplő eladó felfedi tettét, akkor büntetlen marad, a föld az államé lesz, a vevő pedig nem jut ellenértékhez. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény módosító javaslata után a zsebszerződésben szereplő feleknek 60 napjuk lesz arra, hogy megegyezzenek.