A British Retail Consortium legfrissebb adatai szerint az éves élelmiszer-infláció májusban 15,7 százalékról 15,4 százalékra csökkent. A csökkenés ellenére ez azonban a valaha mért második leggyorsabb éves növekedés volt.
Az élelmiszer-infláció talán elérte a csúcspontját.
A mostani visszaesés azonban egyelőre csak enyhe optimizmusra adhat okot - véli Helen Dickinson a Retail Gazette szerint. Főleg azért is kell óvatosan fogalmazni, mert a bolti áremelkedés ebben a hónapban még mindig – igaz, csak enyhe mértékben – gyorsult 8,8-ról 9 százalékra emelkedett, a működési és energiaköltségek emelkedése miatt.
Az élelmiszer-infláció csökkenése "nagyrészt annak köszönhető, hogy az alacsonyabb energia- és nyersanyagköltségek kezdenek átszűrődni néhány alapvető termék, például a vaj, a tej, a gyümölcs és a hal alacsonyabb áraiba". A csokoládé és a kávé ára azonban emelkedett" az alapanyagok továbbra is magas globális költségei miatt.
"Bár okkal feltételezhetjük, hogy az élelmiszer-infláció elérte a csúcspontját, létfontosságú, hogy a kormány ne akadályozza meg ezt a korai előrelépést azzal, hogy még több költséget hárít a kiskereskedőkre, és még tovább növeli az áruk árát" - tette hozzá Dickinson.
Rishi Sunak miniszterelnök ugyanis állítólag azon dolgozik, hogy a szupermarketek önkéntes árplafonokat vezessenek be az alapvető élelmiszerekre, hogy segítsenek az élelmiszer-infláció robbanásszerű növekedésének leküzdésében.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
