A narancs és citromültetvényeket egy „gyógyíthatatlan” fertőzés, a citruszöldülés, sárga sárkánykór vagy huanglongbing (hlb) néven ismert betegség tizedeli világszerte, amely mára Brazíliában kritikus mértéket öltött és a floridai ültetvényekben is tarolt. Ennek hatására, az egyik fő exportpiacukon, Európában is meglódulhatnak a narancslé árak.
Fotó: X/@BTIscience
Bár sokáig vírusnak hitték, ma már tudjuk, hogy a háncsban élő, laboratóriumban tenyészthetetlen baktérium okozza. Három változatát különböztetik meg: az afrikai forma hűvösebb klímán jelenik meg, az ázsiai meleg éghajlaton terjed, míg a harmadik, „amerikai” változatot nemrég fedezték fel Brazíliában, de ez valójában Kínából származik. A betegség sokáig csak Ázsiában és Afrikában létezett. Az Egyesült Államokban és környékén a betegség már jelen van többek között Floridában, Kubában és Mexikó keleti részén is. Kalifornia védelmében karantén tiltja a citrusfélék és a rutafélék családjába tartozó más növények behozatalát fertőzött területekről.
A kórokozót apró szívórovarok, úgynevezett citrus levélbolhák terjesztik, amelyek a fa nedveit szívogatják. Amikor egy fertőzött fáról táplálkoznak, magukba szívják a baktériumot, majd továbbadják más, egészséges növényeknek. Az ilyen terjesztőt a szaknyelvben vektornak hívják – vagyis olyan élőlénynek, amely egy betegséget egyik gazdáról a másikra juttat.
A HLB szinte minden citrusfajtát megtámad, sőt még néhány közeli rokont is. Először a leveleken látható: mozaikos, foltos mintázat jelenik meg, amely nem szimmetrikus, szemben például a cinkhiány okozta tünetekkel. A fák idővel legyengülnek, kisebb, torz és zöldes maradó gyümölcsöket hoznak, amelyek keserűek, savanyúak és feldolgozásra is alkalmatlanok. Innen ered a betegség közismert neve: citruszöldülés.
A betegségre nem létezik „gyógymód”, a fő visszaszorítási mód eddig a szennyezett fák eltávolítása és a gyümölcsösöknek a terjesztő bolhával szembeni rovarölő szerrel való kezelése volt. Az USA-ban engedélyezték az ültetvények bizonyos antibiotikumokkal való kezelését is.
Európában még nem jelent meg a betegség, illetve az EU-ban tilos antibiotikumot használni növényi károsítók elleni védekezésként, ugyanakkor az ügyet érdemes nyomon követni.
Fotó: X/@CitrusGreening
Brazíliában a helyzet katasztrofális
Brazíliában mára drámai méreteket öltött a citruszöldülés betegsége: a Fundecitrus szeptemberi adatai szerint a kór már az ültetvények közel felét sújtja. A betegséget az ázsiai citrusos psyllid nevű levélbolha terjeszti, és nyolc éve folyamatosan terjed az országban, amely a világ legnagyobb narancstermelője és narancslé-exportőre.
A következmények súlyosak. A 2024/2025-ös szezon termését 230,9 millió ládára becsülik – ez évek óta a legalacsonyabb szint. Bár a fák részben képesek regenerálódni, a betegség annyira kimeríti őket, hogy a hosszabb távú kilátások romlanak. Májusban még 314,6 millió ládás termést jósoltak a 2025/2026-os szezonra, de ezt az előrejelzést most 2,5 százalékkal visszavágták, 306,7 millió ládára – írja a Reuters.
A CropLife Latin America szerint a betegség évente mintegy 120 millió dollár veszteséget okoz Brazíliában, és az elmúlt évtizedben világszerte pusztító hatással járt: több mint 50 millió fa pusztult el Ázsiában, további 10 millió Afrikában.
A helyzetet rontja, hogy a brazil éghajlat kedvez a kórokozó baktérium túlélésének, így a probléma tartósnak ígérkezik. A legnagyobb veszteség São Paulo és Minas Gerais államot sújtja, ahol az ország citrusövezete koncentrálódik.
Az Egyesült Államokban, különösen Floridában, már több mint egy évtizede küzdenek ugyanazzal a betegséggel. A termelés ott is drasztikusan visszaesett, így az ország egyre inkább arra szorul, hogy Brazíliából importáljon narancsot.
Florida és a kiskerttulajdonosok
A citrusfélék zöldülési betegsége már két évtized alatt a floridai termelés 90 százalékát tette tönkre. „Óriási hatással volt a floridai citruságazatra” – mondja Xavier Martini, a Floridai Egyetem rovartani docense. A kór főként Dél- és Közép-Floridát sújtotta, míg északabbra az enyhébb klíma és a terjeszkedő ingatlanpiac visszafogta a pusztítást. Ennek ellenére Georgiáig is észleltek fertőzést, és a klímaváltozás várhatóan északabbra tolja majd a betegség terjedését.
Martini szerint a lakosság kulcsszereplő a megelőzésben. „Sok floridai lakos szereti a citrusféléket, és a kertjében is tartja őket – ez kulturális dolog” – magyarázza. Csakhogy a háztáji fák gyakran ápolatlanok, hiányzik a növényvédelem és a felügyelet, így könnyen a betegség gócpontjaivá válhatnak. Innen gyümölccsel, ruhával vagy akár a szél segítségével is továbbjuthat a kór a kereskedelmi ültetvényekre.
A felvilágosító kampányok hatásosak: a lakosok nyitottak az oktatásra, és a fertőzött fák eltávolítását többnyire elfogadják. Más megelőző módszerek viszont ellenállásba ütköznek. A hálóval való takarás vagy a fényvisszaverő talajtakaró például hatékony lenne, de kevéssé népszerű. „Nem szeretik, mert nem esztétikus” – mondja Martini. A floridaiak szívesen tartanak citrusfát a kertjükben, de nem akarják, hogy egy háló alá kényszerítsék őket – különösen akkor, ha a betegség náluk még nem olyan elterjedt, mint délen.
Az igazi kihívás tehát nemcsak a betegség megfékezése, hanem az is, hogyan lehet a megelőzést vonzóbbá és elfogadhatóbbá tenni a lakosság számára.
Mikrózni kellene?
A citrusfélék legpusztítóbb kórsága, a zöldülési betegség ellen eddig nem akadt gazdaságosan alkalmazható megoldás. Egy szeptemberben publikált friss kutatás most új irányt mutathat: a 2450 MHz-es mikrohullámú kezelés lehet a vegyszereket kiváltó, fenntartható alternatíva. A módszer ígéretes, de a gyakorlati bevetéshez még finomítani kell a technikai részleteken – a hullámhossztól a biztonsági előírásokig.
A citruszöldülés elleni küzdelem jelenleg inkább tűzoltás, mint végső megoldás. A fertőzött fák kivágása, a levélbolhák irtása vagy a kísérleti mikrohullámú kezelések csak lassíthatják a kór terjedését, de a gyógyír még várat magára. Addig pedig mind a termelők, mind a fogyasztók számára a legfontosabb kérdés az, hogyan lehet mérsékelni a károkat és elkerülni, hogy a citrusfélék luxuscikké váljanak.
Kaliforniában kutyákkal szagoltatják ki a fertőzött fákat:
Man's Best Friend comes to the rescue, helping to identify diseased citrus trees to stop the spread of the deadly @CitrusGreening HLB: https://t.co/CYDo2MYxgz pic.twitter.com/k6KQLzwO4n
— California Fruit & Vegetable Magazine (@CalFruitandVeg) August 10, 2020
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
