Azzal, hogy a Trump-kormányzat az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) külföldi segélyszerződéseinek javát elkaszálta, számos fegyveres konfliktus, éhínség, természeti katasztrófa vagy szegénység sújtotta fejlődő ország helyzete válik még kilátástalanabbá. Nem sokkal Donald Trump januári hivatalba lépését követően derült ki, hogy az Egyesült Államok belügyeit a globális történések fölé helyező “America First” program jegyében több mint 58 milliárd dollárral csökkentik a USAID-projekteken keresztül nyújtott amerikai támogatás összegét. Ami 2023-ban körülbelül 72 milliárd dollárra rúgott. A döntés értelmében az amerikai kormány a USAID-szerződések több mint nyolcvan százalékát megszünteti – erről Marco Rubio külügyminiszter számolt be még márciusban. A megmaradó húsz százalékkal pedig – ami nagyjából ezer folyamatban lévő projektet jelent – a továbbaikban a külügyminisztérium foglalkozik.
A döntést a fél világ megsínyli
Az Egyesült Államok bőkezűségének köszönhetően 2024-ben körülbelül 130 ország részesült pénzügyi támogatásban USAID-programokon keresztül: a legjelentősebb financiális segélyt Dél-Szudán, Afganisztán, Jemen és Nigéria kapta, de Ciszjordánia, Etiópia és Ukrajna is az USAID-támogatást kapók élmezőnyébe tartozott.
A Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség tevékenységének lenullázása huszonhat országban lehetetlenítheti el az elhanyagolt trópusi betegségek (NTD) elleni küzdelmet, az ezek kezelésére szolgáló gyógyszerek elosztását, amit eddig javarészt a USAID és partnerei végeztek. A jelenlegi helyzetről a Science magazin festett érzékletes és lesújtó képet. A lap témát körüljáró cikkében példaként említette Malit, ahol az elmúlt években sikerült csökkenteni egyes szegénységgel, rossz higiénés körülményekkel és infrastrukturális elmaradottsággal összefüggésbe hozható betegségek előfordulási gyakoriságát.
1,7 milliárd ember érintett
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bravúrként könyvelheti el, hogy a 19 évvel ezelőtt útjára indított NTD-programnak köszönhetően az afrikai országban 2023-ra felszámolták a korábban közegészségügyi problémának számító bakteriális trakóma nevű kötőhártya-betegséget, ami a szakszerű orvosi ellátásban nem részesülő betegek egy részénél teljes vakságot okozott. Csaknem sikerült megszüntetni a szúnyogcsípéssel terjedő fonálféreg-fertőzést, a nyirokfilariasist is, ami azért jelenthet életveszélyt a betegek számára, mert a szervezetbe bejutó és ott elszaporodó férgek idővel elzárják a nyirokrendszer ereit.
Fotó: Depositphotos
Hasonló sikert értek el Nigerben: az ország Afrikában elsőként lett úrrá a folyóvakságnak nevezett parazitafertőzésen, amit a folyókban szaporodó fekete legyek terjesztenek. A már említett betegségek mellett két másik, hasonlóan elterjedt fertőzés elleni küzdelemhez is hatékony segítséget nyújtott az NTD-program. Az egyik a parazita laposférgek által okozott, jellemzően hasi fájdalmakkal, lázzal és véres széklettel járó bilharziózis (más néven vérmétely-fertőzés), a másik pedig a bélférgesség. A talajban élő, onnan a szervezetbe kerülő, ott elszaporodó férgek alultápláltságot, növekedési zavart és vérszegénységet is okozhatnak.
Húsz megelőzhető és kezelhető betegség tartozik az elhanyagolt trópusi betegségek közé: a már említetteken kívül például a veszettség, a rühesség, a kígyómarás okozta mérgezés és a szúnyogok terjesztette Dengue-láz is. Ezek hozzávetőlegesen 1,7 milliárd embert érintenek – áll az Infektológiai Központ tájékoztatójában.
A Science cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy noha a 15 millió dolláros kezdeti támogatással indult NTD-program éves költségvetése 2024-ben 114 millió dollár volt – mai árfolyamon közel 42 milliárd forint –, ennél jóval nagyobb értékű támogatást tudtak szétosztani a rászoruló országok lakói között. A gyógyszeripari óriások ugyanis vállalati felelősségvállalási programjuk keretében évről-évre több milliárd dollárnyi gyógyszeradománnyal járultak és járulnak hozzá az elhanyagolt trópusi betegségek elleni küzdelemhez – ezt a közelmúltig az USAID és partnerei kezelték. “Minden dollárért, amit valaki adófizetőként elköltött, 26 dollárnyi adományozott gyógyszert kapott” – összegezte a helyzetet a lapnak Emily Wainwright, a USAID program januárban elbocsátott stratégiai vezetője.
A Merck amerikai multinacionális vállalat például az elmúlt közel negyven évben ötmilliárdnál is több adag parazitafertőzések ellen használt ivermectint ajánlott fel, míg a szintén amerikai Pfizer gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat a trakóma kezelésére bevált azitromicin nevű antibiotikumot ajánlott fel nagy mennyiségben. Az egyesült királyságbeli GlaxoSmithKline pedig albendazol tablettákkal járult hozzá a bélférgesség elleni globális küzdelemhez.
Bizonytalan jövő
Most ezek a bejáratott gyógyszerelosztási kampányok és tömeges gyógyszeradagolási programok (MDA) is veszélybe kerültek: közel 50 kampány csúszik, ami a WHO szakembereinek becslése szerint világszerte 140 milliónál is több embert érinthet. Eddig MDA keretében nyílt lehetőség arra, hogy a már említett afrikai országokban például egy-egy betegség ellen gyakorlatilag az egész népességet ellássák gyógyszerekkel.
Mivel a parazitafertőzések kezelésére szolgáló készítmények olcsók, hatékonyak és biztonságosak, kiválóan alkalmasak arra, hogy tömeges megelőzésre és gyógyításra használják ezeket.
Az ingyenes gyógyszerszállítmányok elakadása vagy elégtelen elosztása növeli annak kockázatát, hogy a sikeresen leküzdött betegségek ismét gyakorivá válnak, és emelkedik a fertőzöttek száma, akik célzott gyógyszeres kezelés híján életminőségük romlásával számolhatnak. Amint az a WHO elhanyagolt trópusi betegségekről szóló tavalyi jelentéséből kiderül: 2023-ra ötven országnak sikerült felszámolnia legalább egy NTD-t, ami szép eredmény. Ehhez viszont szükség volt arra a 2,1 milliárd darab tablettára és injekcióra, ami a gyógyszeradományozási programok keretében érkezett, valamint ezek hatékony és szervezett szétosztására.
A 2030-ra kitűzött nemzetközi célok között szerepel a jelenlegi 1,7 milliárd érintett számának drasztikus – 90 százalékkal történő – csökkentése, és további közegészségügyi problémát jelentő elhanyagolt trópusi betegségek felszámolása.
Vajon 60 dollár alá is csúszhat az olajár? 
