Jó félévük volt a hazai alapoknak, volt sok két számjegyű hozam

(Pixabay)

A legtöbb nemzetközi tőzsde pozitív hozamot ért el az első félévben, amint arról nemrég beszámoltunk, a BUX index például 9,5 százalékot. Ez meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is, de azért nem mindegyikkel jártak jól a befektetők.

Összesen 526 olyan befektetési jegyet találtunk, amelyeknek volt legalább hat hónapos hozama június 30-án, és nem álltak megszűnés alatt. (Ez ennél kevesebb alapot jelent persze, mert egyre gyakoribb, hogy egy-egy alapnak többféle sorozata van, például kisbefektetői és intézményi, vagy forintos és eurós.) Jó hír, hogy ebből 402 sorozat hozama volt pozitív vagy legalább nulla, és csak 124 sorozaté mínuszos.

A nyersanyagok miatt szenvedtek

Ráadásul 40 olyan befektetési jegy volt, amelyek hozama hat hónap alatt, még nem évesítve is a két számjegyű tartományba esett, tehát elérte az évi tíz százalékot. A másik végen, a negatív hozamú értékpapírok között csak 13-nál volt legalább mínusz tíz százalék a teljesítmény. Ezek is mind két, sőt gyakorlatilag egy okból következtek be: a nyersanyagok rossz féléves teljesítménye miatt.

A magas mínuszok ugyanis mind vagy nyersanyagalapoknál, vagy orosz részvényalapoknál fordultak elő, az orosz részvénypiac pedig szintén a nyersanyagárak, főleg persze az olaj miatt szenvedett. Az orosz rubel esése is súlyosbította a helyzetet.

BUX-követők kicsivel tíz százalék alatt

Ami az élen levőket illeti, azt mondhatjuk, hogy főleg feltörekvő piaci részvényeken lehetett sokat keresni. Az élen török, majd lengyel és más közép-kelet-európai részvényalapok szerepeltek. A magyar részvények is ide tartoznak – a magyar piac kicsi volta, a részvényeink alacsony száma miatt a legtöbb alap lengyel, cseh és más környékbeli részvényekkel együtt tartja a hazai papírokat. A tisztán magyar részvényeket vásároló, BUX-követő indexalapok inkább 8-9 százalék körüli hozamot értek el – fél évre, évesítés nélkül persze ez is nagyon szép.

A kötvények kissé lemaradtak

Pár kivételtől eltekintve az első 70 helyen szinte csak részvényalapok vannak, utána az abszolút hozamú és a vegyes alapok is bejönnek a képbe. A kötvényalapoknak annyira nem volt jó félévük, a legtöbbjük 1-3 százalékos hozamot ért el, de volt olyan is, amelyik negatívat.

A pénzpiaci alapok leginkább valahol a nulla körül járnak, hol alatta, hol felette – mondjuk a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben ezeket nem is ajánlja senki a befektetőknek. Sokan esetleg csak bennük felejtették a pénzüket.

Az átlag alacsony, de...

Így aztán az 526 befektetésijegy-sorozat hozamainak (egyszerű számtani) átlaga mindössze 1,96 százalék volt, ami nem tűnik soknak, de nem is kevés, a minikamatok világában elfogadható. Az adat ugyanis, ahogy az éven belüli hozamok általában, nem évesített, tehát éves szinten ez négy százalék, A jelenleg csekély létjogosultságú pénzpiaci alapokat kihagyva, vagy a hozamokat a befektetett tőkével súlyozva az átlag biztosan enél is magasabb lenne.

Az adatokból azért látszik, amit az alapkezelők régóta mondogatnak: az alacsony kamatok miatt kockázatot kell vállalni. A kockázatmentes formák most nem hoztak sokat, a kockázatosabb formák közül a részvényalapok jelentős része, a vegyes alapok, az ingatlanalapok általában jól teljesítettek. Az árupiaci alapok és néhány, árupiac-függő részvénypiac pedig rosszul. Persze ha lesz végre egy komolyabb részvénypiaci korrekció, lehet, hogy a következő félév teljesen másképp fog kinézni.